Az államtitkár azt hitte, hogy vicc, de volt egyetlen képviselő, aki meg is szavazta

A parlament több más törvénymódosítás mellett szerdán szavazott a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről is.

Hogyan került a képviselők elé ez a javaslat? Egy magánszemély nyújtott be kezdeményezést ebben a tárgyban, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság 2023. június 6-án meghozott határozatával hitelesített. A döntés jogorvoslat hiányában 2023. június 21-én jogerőre emelkedett.

A kezdeményezést – az aláírásgyűjtésre nyitva álló határidőn belül – több mint ezer, magát a szkíta kisebbséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár támogatta aláírásával.

Az eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság kikérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását is, aki jelezte, az Akadémia álláspontja szerint a szkíta népcsoport honos népcsoporttá nyilvánításához szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn.

A fentiekre tekintettel az Igazságügyi Bizottság – osztva a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját – azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy a szkíta népcsoport Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést ne támogassa.

Az egyetlen, aki támogatta

A képviselők az Igazságügyi Bizottság javaslatával egyetértésben – 147 igen, 1 nem és 7 tartózkodás mellett – úgy határoztak, hogy nem nyilvánítják Magyarországon honos népcsoporttá a szkítákat.

Az egy kivétel, aki szavazatával szembement valamennyi jelenlévővel, Bencze János, a Jobbik – Konzervatívok képviselője volt. Az ellenzéki politikusnál érdeklődtünk a szavazata mögött meghúzódó érvekről. Bencze János lapunk kérdésére elmondta:

Abban az országban, ahol nindzsakormány van, ott elférnek a szkíták is.

A Jobbik képviselője megjegyezte, szavazatával politikai görbe tükröt kívánt mutatni.

Orbán Viktor novemberben, a Fidesz kongresszusán fogalmazott úgy, hogy „a mi kormányunk: nindzsakormány. A dobócsillagot jókor jó helyre kell hajítani, nincs második esély”. A miniszterelnök később egy videót is közzétett a „nindzsakormány” tagjairól.

Az államtitkár azt hitte, hogy vicc

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a parlament ülésén elárulta, először viccnek hitte a beadványt, amely szerinte szembemegy a józan ésszel.

A politikus hangsúlyozta, Magyarországon évszázadok óta 13 őshonos nemzetiség él, akiket az Alaptörvény a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek nevez.

Soltész Miklós idézte Freund Tamás, az MTA elnökének állásfoglalását, mely szerint „nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat – mely megnevezés gyűjtőfogalomként több egykori népcsoport etnikumát, nyelvét és kultúráját öleli fel – ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon”.

Az államtitkár megjegyezte, felül kéne vizsgálni a szabályozást, amely alapján, ha ezer ember valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát, akkor az Országgyűlésnek foglalkozni kell a honos nemzetiséggé válási törekvésükkel.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. december 13-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)