„Akinek szerencséje van, az meg tud gyógyulni, akinek meg nem, az így járt”
További Belföld cikkek
- A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
„Nap mint nap találkozunk olyan esetekkel, hogy nem jutnak pszichoterápiás ellátáshoz gyászoló, depressziós idősek, függő, öngyilkossági kísérletet fontolgató gyerekek, vagy olyan családok, ahol az alkoholizmus problémát jelent” – erről beszélt az Index megkeresésére Oriold Károly, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány vezetője, aki hosszú évek óta dolgozik a pszichiátriai betegek jogainak érvényesítéséért és gyógyulási lehetőségeik javításáért.
Tapasztalatai szerint a helyzet rendkívül aggasztó, a területi egyenlőtlenségek egyre csak nőnek, így egy sarkadi, egy pécsi, egy nagykanizsai vagy egy budapesti páciens távolról sem ugyanazt a szolgáltatást kapja.
Akinek szerencséje van, az meg tud gyógyulni, akinek meg nem, az így járt
– fogalmazott Oriold Károly, aki más szakemberekkel közösen már több alkalommal is hangot adott annak, hogy alapvető reformra szorulna a pszichiátriai ellátás.
Akadozik a kommunikáció
Egybehangzó vélemények alapján az átalakítás első és egyben legfontosabb eleme a finanszírozás újragondolása lenne, a jelenlegi rendszer ugyanis rendkívül elavult, az állam a társadalombiztosítás keretében – az ülés hosszától függően, 1991 óta változatlanul – mindössze néhány ezer forintot ad az állami ellátóknak, miközben a magánszférában egy egyéni terápiás ülés alsó hangon 15-20 ezer forint. Emiatt az óriási különbség miatt nincs elég szakember az állami ellátásban, így nem véletlen, hogy a kétezres évek eleje óta hivatalosan is a hiányterületek között szerepel a pszichiátria.
A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány célja, hogy azok is ellátáshoz jussanak, akik azt szabadpiaci áron nem engedhetik meg maguknak. Ehhez kezdésképp a Magyar Pszichiátriai Társasággal és a Magyar Pszichoterápiás Szövetség támogatásával letennének az asztalra egy közgazdasági tanulmányt, amely alapján a kódrevíziót el lehetne indítani.
Az ötlet nem újkeletű, javaslataikkal anno az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkeresték, Horváth Ildikó korábbi egészségügyért felelős államtitkár pedig nyitott is volt az elképzeléseikre. A 2022-es választások után azonban a Belügyminisztériumhoz került a terület, így a folyamatot kezdhették elölről. A párbeszéd elindult, a tárca megkeresésükre azt javasolta, hogy aktualizálják az információkat, majd juttassanak el egy beadványt Bidló Juditnak, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárnak.
Ezt megtettük, és azóta sem történt semmi, máig nem kaptuk meg azokat az információkat, amelyek a tanulmány elkészítéséhez elengedhetetlenek, pedig ez egy fontos eszköz lenne az ellátás színvonalának emeléséhez, ami mindannyiunk érdeke
– emelte ki az alapítvány vezetője, hozzátéve, hogy ugyan 2023 januárjában a Magyar Páciensek Kamarájával közösen részt vettek egy egyeztetésen, ahol a kódrevízió elindítása mellett sok más javaslatot is tettek, ám az ülésről készült – egyébként több ponton hibás – jegyzőkönyvet csak májusban kapták meg, majd a kommunikáció ezen a ponton szintén megakadt.
A mostani szakgárda a dialógus helyett inkább a fentről érkező parancsokat részesíti előnyben
– jelentette ki, hozzátéve, hogy következő lépésként konkrét eseteket kívánnak nyilvánosságra hozni, ily módon tennék láthatóvá: kik és milyen ellátáshoz nem jutnak hozzá. Emellett a Magyar Páciensek Kamarája egy betegelégedettségi kérdőívet is készítene, hogy a pácienseket sújtó problémák még inkább láthatóvá váljanak.
Oriold Károly hangsúlyozta azt is: a fent felvázolt finanszírozási kérdés megoldása csak az első lépés, a jövőben a társadalombiztosítónak ellenőriznie kellene azt is, hogy milyen szolgáltatást kapnak a betegek, hogy az ellátókkal milyen szerződéseket kötnek, de irányelvek kialakítására is nagy szükség lenne, miközben az International Statistical Classification of Diseases (ICD) nevű betegségosztályozási rendszer is megváltozott.
„Szó van arról, hogy ezt itthon is bevezessék, de ezzel még szintén adós a kormány” – jegyezte meg Oriold Károly.
Az OKFŐ maximális nyitottságról beszél
Lapunk a Belügyminisztériumot is megkereste, a tárcához eljuttatott levelünkben arról érdeklődtünk:
- nyitottak-e az egyeztetések folytatására, megadják-e a támogatást az alapítványnak a szakmai anyag elkészítéséhez;
- van-e tennivaló a hazai pszichiátriai ellátásban, szükség van-e a közeljövőben reformra, változásra, terveznek-e ilyesmit,
- készít-e a minisztérium vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy milyen problémák vannak, hányan szorulnak ellátásra, és a betegek megkapják-e a segítséget az állami rendszerben.
Megkeresésünkre végül az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) válaszolt, a lapunknak küldött tájékoztatásukban első körben leszögezték: a pszichiátriai betegellátás az állami rendszerben – a többi szakterülethez hasonlóan – a területi ellátási kötelezettségen (TEK) alapuló betegutak szerint valósul meg.
„Ez vonatkozik a fekvőbeteg-ellátásra, különös tekintettel a pszichiátriai sürgősségi betegellátásra, és vonatkozik a járóbeteg-ellátásra a pszichiátriai gondozóhálózatra épülve. A járóbeteg-ellátást segítik a kórházi pszichiátriai szakambulanciák, speciális igények szerint is, valamint a pszichiátriai szakrendelők. Minden pszichiátriai fekvő- és járóbeteg-ellátó egység biztosítani tudja a hazai és nemzetközi irányelvek szerinti kivizsgálást, gyógykezelést, beleértve a korszerű gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiás lehetőségeket is” – fogalmaztak.
Kiemelték, hogy fejlesztendő célként fogalmazható meg a pszichiátriai ellátórendszer szereplői és a szociális ellátók különböző szintű intézményei, valamint a betegeket támogató civil szervezetek közötti még szorosabb együttműködés kialakítása. A támogató szervezetek segíthetik a páciensek reintegrációját a társadalomba, funkcióképességük minél magasabb szintű visszanyerését.
Kijelentették azt is, hogy a betegellátó intézmények „várják és nyitottak az említett szervezetek közreműködésére”, így csökkenhet a fekvőbeteg-osztályokon a szociális okokból tartózkodók száma, valamint megvalósulhat az esetmenedzselés, mely adott helyzetekben jelentheti a járóbetegek javasolt kontrollvizsgálatokon való megjelenésének elősegítését.
„Közös cél a betegségbe való visszaesés megelőzése” – hangsúlyozták, majd kitértek arra is, hogy a elmúlt időszakban több fejlesztés is megvalósult a pszichiátriai ellátórendszer területén:
- A „Pszichiátriai és addiktológiai gondozóhálózat fejlesztése" című projekt az OKFŐ konzorciumvezetésével és a konzorciumi partnerek (Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) részvételével a lakosságközeli pszichiátriai gondozás feltételeinek javítását tűzte ki célul. Országosan 34 pszichiátriai gondozó felújítása, 3 új gondozó és 4 új, a pszichiátriai járóbeteg-ellátáshoz kapcsolt nappali terápiás részleg (NTR) kialakítása valósult meg. Ezenfelül a projekt keretében többek között orvostechnikai, informatikai eszközök, bútorok, pszichodiagnosztikai eszközök beszerzése történt 61 intézmény 72 megvalósítási helyszínére.
„A fejlesztés eredményeképpen a pszichiátriai vagy addiktológiai gondozást igénylő betegek hatékony segítséget kaphatnak. A pszichiátriai gondozókban dolgozó szakemberek számára az infrastrukturális fejlesztések kényelmesebbé teszik a munkavégzést, a projekt megvalósítása során biztosított térítésmentes képzések pedig hozzájárulnak a szakmai kompetencia színvonalának emeléséhez” – jelezték. - Egy másik, a „Pszichiátriai ellátórendszer strukturált fejlesztése" című projekt keretében, brit mintát és módszertant alapul véve, kialakításra került – és a közeljövőben teljes kapacitással működni fog – az Emelt Biztonságú Pszichiátriai Osztály (HiSec osztály). Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Központ területén a szigorú biztonsági standardoknak megfelelően kialakított speciális egység 30 ágyon teszi lehetővé az agresszív magatartású betegek azonnali elkülönítését, a diagnózis gyors felállítását, továbbá az adekvát kezelés mielőbbi megkezdését.
„A magukra és másokra közvetlenül nagy veszélyt jelentő pszichiátriai betegek hatékony ellátása, továbbá utógondozása speciális ellátást igényel. Emiatt a hazai mentális egészségügyi ellátásban újdonságnak számító biztonsági pszichiátria Nyugat-Európa számos országában évtizedek óta a sürgősségi pszichiátriai ellátás sarokköve. Az Emelt Biztonságú Pszichiátriai Osztály célja megfelelő ellátást nyújtani a 18. életévüket betöltött, ön- és közveszélyes pszichiátriai betegek részére a különleges betegpopuláció sajátosságait szem előtt tartva" – közölték.
Hozzátették: szintén a projekt részeként átalakítják és felújítják a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet gyermek- és serdülőpszichiátriai osztályát, amellett, hogy a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet számára orvostechnikai, informatikai és egyéb betegellátáshoz szükséges eszközöket szereznek be a krízisintervenciós, pszichiátriai és toxikológiai osztályok részére.
„Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátriai Tagozata, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos és területi pszichiátriai szakfelügyelői, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a pszichiátriai betegellátó rendszer működését, egymással is egyeztetnek és maximálisan nyitottak a támogató szervezetek megkeresésére, együttműködésére” – zárták soraikat.
Megéri a mentális egészségbe fektetni
Az Index már korábban is írt arról a 2021-ben publikált, a Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai közreműködésével létrejött közpolitikai összegző tanulmányról, mely szerint a depresszió okozta teljes gazdasági teher hazánkban évente 362,457 milliárd forint, amiből a direkt költségek 28,440 milliárdra, az indirekt költségek pedig 334,017 milliárdra becsülhetők. Fontos kiemelni, hogy az indirekt költségek jelentősen meghaladják (92 százalék) a direkt költségek (8 százalék) terhét.
A legnagyobb közvetett teher a betegek munkanapkiesése és produktivitáscsökkenése. A Fehér könyv készítői számára az egyik legmegdöbbentőbb adat az volt, hogy nem kevesebb mint
évi 41 táppénzes nap hozható a depresszióval összefüggésbe.
A WHO előrejelzése szerint a depresszió 2030-ra a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének leggyakoribb oka lesz a világon.
A kiadvány egyes közgazdasági vizsgálatokra is hivatkozik, miszerint a depresszióval összefüggő társadalmi szintű anyagi terhek nagyobbak, mint a hipertónia, az asztma, a rheumatoid arthritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen. Nemzetközi kutatások pedig azt is alátámasztották, hogy minden egyes mentális egészségbe fektetett euró hosszú távon 3 eurót hoz vissza.
Az Index gyakran foglalkozik mentális egészséget érintő témákkal, cikkeinket ide kattintva érheti el.
(Borítókép: Index)