Orbán Viktor: Ha a magyarok csinálnak valamit, az ne úgy kezdődjön, hogy mini

2023 a nagy küzdelmek éve volt, itt volt a háború, a migráció, az infláció, a terrorfenyegetés és Brüsszel – így kezdte 2023 utolsó kormányinfóját Orbán Viktor miniszterelnök, aki ezúttal személyesen válaszolt újságírói kérdésekre csütörtök délelőtt. A kormányfő jobbján és balján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő állt a pulpitusra, de a fő szót Orbán vitte.

A kormányfő kiemelte: a célok egyértelműek voltak idén, a háborúból kimaradni, a migrációt és az inflációt megállítani, illetve letörni, a terrorfenyegetést csökkenteni, de mindenképp távol tartani, Brüsszellel pedig valahogy megegyezni. A nyugdíjakat sikerült megvédeni, úgy látszik, hogy a béreket is, bár év közepén volt egy néhány százalékos reálbércsökkenés, de az év végére ez is normalizálódott.

Azt remélik, hogy az előrelépés érdekében dolgozhat az egész ország. Ennek értelmében jönnek új támogatások, például a csok plusz, jön a minimálbéremelés, a nyugdíjak értékét garantálják, sőt, az inflációnál is nagyobb mértékben növekedhetnek. Illetve, egy hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanárok és az óvónők esetében.

Később az Index kérdésére reagálva részletezve elmondta: 2024, 2025 és 2026 január elsejével lesznek az emelések, először 32,2 százalékos emelést hajtanak végre, majd további, ennél valamivel kisebb bérrendezéseket. Ennek a programnak a végére 800 ezer forint körülire nőhet a tanárok bére.

Brüsszel vak

A jövő évi választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte: Brüsszelben a bürokraták burokban élnek, így Brüsszel vak. A cél, hogy kinyissák Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és kijavítsák azokat a hibákat, amelyeket 2023-ban elkövettek. Jelentős politikai változást szeretne elérni a miniszterelnök a júniusi EP-választásokon.

Orbán Viktor az uniós migrációs paktumról úgy vélte, annak már a kiindulópontja is hibás, ő azonban ezt hiába próbálta elmagyarázni a többi állami vezetőnek. Orbán szerint a migrációt csak úgy lehet megállítani, hogy aki be akar lépni az EU-ba, a rá vonatkozó döntésig az EU-n kívül vár, minden más csak toldozgatás-foltozgatás.

Nem kérünk a közös hitelből

A februári uniós csúccsal, illetve az Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatban elmondta: olyan pénzt akarnak odaadni Ukrajnának, amely nincs is. Ezt pedig közös hitelfelvétellel akarja megoldani az unió. Magyarország viszont senkivel sem akar közös hitelt felvenni, korábban a koronavírus-járvány idején megtették, hogy gyorsan, célzottan, jelentős mennyiségű pénzt adjanak a tagállamoknak, de több tagállam ebből még egy fillért sem kapott, Magyarország sem. A kormány véleménye, hogy közösen pénzt felvenni, miközben politikai viták vannak, nem észszerű dolog. Adhatnak pénzt oda, ahova akarnak, de nem akarnak más uniós tagállamokkal közös hitelbe lépni, és közös adósokká válni.

Kivonulás, vagy sem

„Maradjunk annyiban, hogy kimentem. Kivonulni a német kancellár és a francia államfő tud” – mondta Orbán Viktor az uniós kávézásáról. Hozzátette: nyolc órán keresztül próbálta elmagyarázni, hogy az ukrán uniós csatlakozás megkezdése hiba. Ez sikertelen volt. Elmondása szerint egy olyan megoldást kellett találni, amivel elkerülhette, hogy Magyarországra kényszerítsék ezt az egyébként egyhangú, véleménye szerint rossz döntést. Erre volt jó, hogy kiment a teremből. Ukrajnát egyébként a magyar parlament döntése nélkül nem lehet majd felvenni az unióba.

Orbán Viktor szerint Ukrajnában minél előbb tűzszünet kell, és csak utána kell kitalálni, kik és hogyan tárgyalnak majd a békéről. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Európának világosan kell látni, hogy könnyen megeshet: a tárgyalóasztalnál az Egyesült Államok és Oroszország ül majd, azaz egy európai kérdésről két nem európai nagyhatalom állapodik meg, Európa feje felett. A helyzettel kapcsolatban elmondta: az a fontos, hogy Oroszországnak ne legyen határa Magyarországgal, az Magyarország érdeke, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen valami, egy államilag rendezett terület, „minden másról a nagyfiúk megegyeznek”.

A kormányfő kitért arra is, hogy Pekingben azt a kérdést tette fel az orosz elnöknek, hogy készen áll-e a tűzszüneti tárgyalásokra. Katonai műveletnek azért nevezte a háborút, mert az katonai művelet, háború akkor lesz, ha van hadüzenet, „addig örüljünk, amíg nincs háború, mert a háború általános mozgósítást jelent”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozóról pedig elmondta, váltottak egymással pár szót az argentin elnök beiktatásán, a kormányfő elfogadta a felkérést, hogy egyeztessenek, „tárgyalási ajánlatot tett, amit én elfogadtam”.

A svéd NATO-csatlakozásról

Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: nincs megállapodás Törökországgal a svéd csatlakozással kapcsolatban. A svéd csatlakozásra a magyar parlamentnek kell rábólintania, de egyelőre „nincs nagy gusztusuk ehhez a képviselőknek”, Orbán szerint talán amiatt, hogy a finn csatlakozás megszavazása után másnap egy másik ügyben Finnország beperelte Magyarországot az EU-ban.

Jön majd a gyermekvédelmi törvény szigorítása

Az Index kérdésére, hogy a gyermekvédelmi törvény szigorítása mikor kerülhet a parlament elé, a kormányfő elmondta: nem tudnak két csatát megvívni egyszerre, előbb a szuverenitásvédelem, aztán a gyermekvédelem, ez most egy politikai döntés volt. „Jönni fog majd az is” – mondta a miniszterelnök, aki hozzátette: a népszavazás óta dolgoznak rajta munkacsoportok.

A háromgyermekes édesanyák szja-mentességével kapcsolatban elmondta, hogy a csok plusz került előrébb a sorban, mert most ennyire volt csak lehetőség a pénzügyminiszter szerint, a csok pedig amúgy is kifutott. Kiemelte ugyanakkor, hogy még ebben a kormányzati ciklusban törvénybe iktatják majd a mentességet.

A Budapest Airport egy lezárt ügy

„Nem vagyok keresztapa, azt meghagyom másnak, de ha a magyarok csinálnak valamit, az ne úgy kezdődjön, hogy mini, hanem legyen maximális” – ezzel reagált Orbán Viktor a mini- vagy maxi-Dubaj elnevezésre, illetve lapunk újabb kérdésére. A konkrét beruházással kapcsolatban elmondta: megkereste a kormányt egy külföldi állam, amely egy nagy ingatlanfejlesztést szeretne végrehajtani. Ennek a kérdésnek a tisztázására Lázár Jánost jelölte ki a kormányfő. Dubaj kapcsán megjegyezte még, nem tudja, hogy a fiatalabb nemzedéknek mi jut eszébe erről a szóról, majd azzal viccelődött, hogy személyesen ő mást választana, például:

itt ez a romantikus Rákosrendező.

A Budapest Airporttal kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte, már a végén járnak a tárgyalásoknak, bármelyik nap megérkezhet a hír a megállapodásról, gyakorlatilag ez egy befejezett ügy, csak a technikai részleteket kell lezárni.

Márciusig lesz főpolgármester-jelölt

Újságírói kérdésre a miniszterelnök megerősítette, hogy márciusig a Fidesz megnevezi a főpolgármester-jelöltjét, ám neveket most sem mondott a kormányfő. Ferencz Orsolya és Vitézy Dávid nevének bedobására mindössze úgy reagált, hogy „Budapest egy kávéházi város, ezek kávéházi legendák”. 

Az egészségügyi rendszer egy kutyulék

Orbán Viktor a kórházi főigazgatóság és a kórházi adósságállomány ügyében elmondta: a magyar egészségügy se nem állami, se nem magán, hanem valamiféle kutyulék. A kormányfő szerint egy jobban szabályozott állami rendszer felé haladnak, ezzel nem tiltják be a magánt, csak nem akarják, hogy összekeveredjen a magán és az állami, nem fair, hogy a profit a magánnál van, a költség az államinál. Hónapokra és évekre lesz szükség, amíg egy jó rendszer beáll, kettős ellenőrzési rendszer kell: kórházi ágon szakmai ellenőrzés, és egy pénzügyi ellenőrzési rendszer a biztosítás oldaláról. Karsai Dániel ügyében pedig úgy fogalmazott: van egy népszavazási kezdeményezés, ezért a kormánynak nincs dolga egy jogi kérdéssel, erről döntenek az emberek. De ez egy megrázó emberi kérdés is, Karsai Dánielnek azt üzente:

Vele vagyunk, együtt érzünk vele, sok erőt kívánunk.

(Borítókép: Orbán Viktor és Kovács Zoltán 2023. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)