Ez még csak a kezdet, 2024 fontos év lesz a magyar–kínai kapcsolatokban

Ma már napi szinten olvashatunk Kínával összefüggésben híreket, elemzéseket a különböző lapok címoldalain, és bár a nyugati világ számára jobbára még mindig kiismerhetetlen, a megjelenő cikkek száma alapján mintha mégis „közelebb lenne” a távol-keleti ország az elmúlt három-négy évben, mint előtte bármikor.

A magyar–kínai kapcsolatok az Övezet és Út (Belt and Road Initiative – BRI) globális gazdasági együttműködés 2013-as meghirdetése után váltak egyre intenzívebbé; Magyarország 2015-ben csatlakozott a kínai kezdeményezéshez. Azóta évről évre egyre hangsúlyosabb szerepet kap a Kínához fűződő viszony a magyar kormányzati politikában. E tekintetben a 2023-as év igen mozgalmas volt. Februárban Magyarországon járt Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója (akit a nyáron ismét külügyminiszternek neveztek ki). Idén több kínai beruházást is bejelentett a kormány (az akkumulátorgyárak idetelepítését továbbra is belpolitikai viták övezik). Ősszel új kínai nagykövet érkezett Budapestre. Októberben Kínába látogatott Orbán Viktor és kormányzati delegációja.

A miniszterelnök Pekingben kijelentette: az Övezet és Út jelenleg a világpolitika legátfogóbb kezdeményezése, Magyarország célja pedig az, hogy a Kelet és a Nyugat találkozási pontja legyen.

„Kína újra a világ közepe lett, elég erős és gazdag ahhoz, hogy újra elfoglalja régi helyét. Befektetéseinek hasznát mindenki élvezheti, aki be akar kapcsolódni abba a hálózatba, amit ő hoz létre, ő finanszíroz, és persze ő működtet. Kínának tehát van ajánlata. Partnerséget és együttműködést ajánl, és nem szab sem politikai, sem ideológiai feltételeket (legalábbis most még nem)” – írta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Látószög blogon, miután a miniszterelnök delegációjának tagjaként részt vehetett a pekingi Övezet és Út Fórum (BRF) eseményein.

Fontos a kapcsolódás

Az Eurázsia Központ igazgatója szerint Orbán Viktor részvétele a fórumon a magyar–kínai politikai együttműködés legfontosabb eseményének tekinthető az idei évben, de emellett is nagyon aktív volt a 2023-as év a magyar–kínai kapcsolatokban. „Előreláthatóan a 2024-es év, a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója és a magyar EU-s soros elnökség még jobban felpörgetheti a magyar–kínai kapcsolatokat” – tette hozzá Horváth Levente.

Az Indexnek nyilatkozva felidézte, hogy Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, amellyel „megfelelő ütemben” reagált a világgazdasági változásokra, és időben megkezdte a gazdasági kapcsolatok diverzifikálását. Az elmúlt tíz évben ennek köszönhetően Magyarországon a külföldi működőtőke összetételét tekintve az ázsiai részesedés 18,8 százalékról 34 százalékra ugrott, ezen belül Kína a korábbi 1 százalékról 9 százalékra emelkedett. Horváth Levente úgy véli, ez jó eredménynek számít, de ettől nem kell megijedni, félni, vagy akár attól tartani, hogy a kínai gazdasági befolyás mennyire növekszik, ugyanis Dél-Korea részesedése 1 százalékról 14 százalékra ugrott, Németország pedig a 17 százalékával továbbra is az élen van.

Az Eurázsia Központ igazgatója rámutatott: természetszerű, hogy az egyik legnagyobb gazdaság minden országgal gazdasági kapcsolatokat igyekszik kialakítani. Ugyanakkor ez fordítva is igaz: minden ország a legfejlettebb, leggyorsabban fejlődő, leggazdagabb országokkal akar jó viszonyt kialakítani. Vagyis Kína – amely a világgazdaság második legnagyobb országa – nem csupán Magyarországgal, hanem az összes európai országgal jó kapcsolatok kialakítására törekszik, és ugyanígy Magyarország is keresi a lehetőségeket, hogy Kína mellett más ázsiai országokhoz is kapcsolódjon.

Magyarország számára Kína azért fontos gazdasági partner, mert a világ második legnagyobb gazdasága, 1,4 milliárdos piaca van, és fejlett technológiával rendelkezik. Ahhoz, hogy ezt a magyar vállalatok megfelelően ki is tudják használni, jó Kína-stratégiát kell kialakítaniuk. Kína számára azért fontos Magyarország, mert egy EU-s tagállamról van szó, jó földrajzi elhelyezkedéssel, valamint stabil politikai és gazdasági környezettel rendelkezik. Kína gazdasági együttműködéseket épít ki a világban, de ehhez stabil politikai környezet szükséges. Folyamatosan változó politikai környezetben az új kormányokkal mindig a nulláról kell kezdeni a tárgyalásokat, ez nem előnyös a hosszú távú tervek, együttműködések számára

– fejtette ki Horváth Levente.

Nem az a kérdés, hogy Nyugat vagy Kelet

Magyarországot sokszor kritika éri a nyugat-európai politikusok részéről a kínai kapcsolatai miatt, amelyek valóban egyre intenzívebbek, és egyre több kínai vállalat fektet be, de az Eurázsia Központ igazgatója szerint még így is – az ország gazdasági méretéből kifolyólag – messze elmarad a nyugat-európai országokkal való gazdasági együttműködésektől.

„Németország vagy Franciaország egyedül nagyobb gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik Kínával, mint a kelet-közép-európai országok összesen. Tehát az úgynevezett »kínai gazdasági befolyás« alacsonyabb, mint a nyugat-európai országok gazdasági befolyása Magyarországon, továbbá alacsonyabb a »kínai gazdasági befolyás« Magyarországon, mint a nyugat-európai országokban” – emelte ki Horváth Levente.

Arra is kitért: az amerikai–kínai rivalizálás következményeként látható, hogy az Egyesült Államok nagy nyomást helyez a szövetségeseire, és választásra kényszeríti őket. A Kína–Közép-Kelet-Európai országok (Kína–KKE) együttműködésénél is ez tapasztalható: például a balti országok kiléptek a Kína–KKE-együttműködésből, míg Csehország vezető politikusai Tajvanon tettek hivatalos látogatásokat az egy Kína elv elismerésének ellenére.

Magyarország a saját külpolitikai útját járja, a világrendi átalakulásra időben reagált a keleti nyitás politikájával, azóta pedig egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával és más ázsiai országokkal is. A keleti nyitás politikáját a »nyugati zászló alatt hajózunk, de a világgazdaságban keleti szél fúj« jelmondattal indította Orbán Viktor miniszterelnök. De ez nem azt jelenti, hogy a Nyugat helyett csak a Kelettel kell együttműködni. Diverzifikálni kell a kapcsolatokat, és a Nyugat mellett a Kelettel is együtt kell működni. Ez az ország érdeke

– hangsúlyozta Horváth Levente.

Emlékeztetett rá: 2024-ben lesz a 75. évfordulója annak, hogy Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatokat létesített. Az Eurázsia Központ igazgatója szerint ez lehetőséget adhat rá, hogy Kína államfője Budapestre látogasson. Hszi Csin-ping 2009-ben még alelnökként járt Magyarországon, 2016-ban elnökként azonban már volt Lengyelországban, Csehországban és Szerbiában is.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)