A gyógyfürdő, ahol lerohanták az intim szféránkat

A Gellért fürdőről elsőre mindenkinek a gyógyulást ígérő különleges gyógyvíz, a grandiózus mérték és lépték, a tradíció, a történelem viharainak is ellenállni képes fényűző szépség jut eszébe. Ha a Széchényi fürdő a budapesti fürdők Mercedesének számít, akkor a Gellértről nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a fővárosi termálok Aston Martinja. A Gellért Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Stark Izidor tervei alapján épült, csupán elhelyezkedésével, tehát azzal, hogy a Duna partján terül el, exkluzivitást ígér, amikor pedig belépünk a történelmi épületbe, a magyarországi szecesszió egyik csúcsába, akkor a falakban lerakódott múlt század eleji hangulat maradványai visszarántanak minket egy letűnt kor valóságába, amikor őrgrófok és grófnők, hírességek és módos polgárok utaztak ide a világ minden tájáról, hogy meglátogathassák koruk legkorszerűbbnek számító gyógyfürdőjét.

A fürdő megnyitásának időpontja percre pontosan tudható. A Szent Gellért Gyógyfürdő 1918. szeptember 26-án reggel 7 órakor nyitotta meg kapuit, és ha a korabeli beszámolók nem csalnak, akkor már a nyitást követő első három órában több mint kétszázan élvezték az új medencéket.

Egyszer megjavulok én, jó leszek majd

A Gellért fürdő népszerűsége a patinás múltnak és a koronavírus-járvány után újraéledni látszó budapesti turizmusnak köszönhetően továbbra is töretlennek tűnik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hazai vendégek mellett a világ minden tájáról érkező turisták százai látogatták az adventi időszakban is, és a 10 900 forintos (durván 30 eurós) hétvégi belépő árát nyugodt szívvel ki is fizetik az ikonikus fürdő nyújtotta élményért és szolgáltatásokért.

A belépőjegy árával talán még az elszabaduló infláció által megtépázott átlag magyar családoknak sem lenne különösebb gondja, ha a Gellért által nyújtott szolgáltatások maradéktalanul elérhetőek lennének, de ez sajnálatos módon egyáltalán nincs így:

• a hullámmedence 2023. október 2-től ugyanis a téli üzem miatt nem üzemel,
• a női termálrészlegen lévő nedves gőzkabin technikai okok miatt (ki tudja, mióta) nem üzemel,
• teljesen megszűnt a kültéri finn szauna és a merülődézsa,
• miközben műszaki okok miatt határozatlan ideig nem elérhető a gyógyvizes kádfürdő és a szénsavas kádfürdő szolgáltatás sem.

A felsorolt problémák közül egyedül a hullámmedence üzemen kívül helyezése lenne érthető az energiaválsággal összefüggésben, de az, hogy (a Dandárhoz hasonlóan) még a Gellértben sem végzik el a szükséges javításokat és karbantartási munkálatokat, a nehezen magyarázható megoldatlan rejtélyek kategóriájába esik. Ezért sajnos feltétlenül le kell vonnunk a tízből egy pontot még akkor is, ha a személyzet kedves, segítőkész, látható és elérhető, valamint a kabinok és a szekrények közül szinte egy sincs üzemen kívül helyezve, mondjuk ekkora forgalom mellett a Gellért csak a saját életét nehezítené meg az öltözőkabinok és szekrények elhanyagolásával. A belépő áráért elvárható lenne, hogy az összes szolgáltatást igénybe tudja venni az, aki a Gellért fürdő látogatása mellett dönt.

Szerencsére a Gellértben nem ütköztünk jelentős higiéniai problémákba azon felül, hogy halovány koszcsíkok találhatóak a medencék peremén. A helyiségek takarításának intenzitása a forgalommal arányos, nem kell rettegnünk attól, hogy meghatározhatatlan eredetű bőrbetegségeket, lábgombát és fertőzést viszünk haza ajándékba a családnak, de mind tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik. Ha a talán szánt szándékkal gyengén megvilágított kabinos öltözőszekrényünkben a fényforrás felé hunyorítunk, betekintést nyerhetünk a pókkolóniák csodálatos világába. Lehet, hogy a kolónia épülésének kezdeti fázisának maga I. Julianna holland királynő is szemtanúja volt, aki anno a mézesheteit töltötte a Szent Gellért Gyógyfürdőben. Mondhatnánk, hogy apróság, de a Gellért évszázados hírneve érdekében olykor érdemes lenne megszabadulni a vastag pókhálóktól és olyan izzókkal felszerelni a lámpákat, amelyek segítségével látjuk is, hogy mit és hová tettünk az öltözőkabinunkban.

Elviselhetetlen hangzavar és szelfibűnözés a Gellértben

Aki már járt a Gellértben, tudhatja, hogy az épület nemcsak kívülről, hanem belülről is elképesztő látványt nyújt. Igazi kihívást jelent megfogalmazni, hogy milyen esztétikai élményt nyújtanak a Zsolnay-mozaikok, a márványoszlopok, a gyönyörű üvegek és szobrok. A fürdő történetírói szerint a belső díszítőelemek a korabeli képzőművészeti élet kiemelkedő alkotóinak munkája. A kézzel festett üvegablakok például Róth Miksa műhelyében készültek, és minden ablak egy epizódot ábrázol Arany János Buda halála című elbeszélő költeményéből.

A négy beltéri (35-40 Celsius-fokos) és egy kültéri termál (36 Celsius-fokos) medence, valamint Magyarország valószínűleg legszebb úszómedencéje miatt a nagy forgalom mellett is mindig akad hely, ahol áztathatjuk magunkat vagy úszhatunk, és nem mehetünk el amellett sem, hogy a fürdő vize gyógyulást jelenthet azoknak, akik ízületeik degeneratív betegségével, gerincmegbetegedésekkel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérülésekkel és -bántalmakkal, érszűkülettel, keringési zavarokkal vagy asztmás, idült hörghurutos problémákkal küzdenek.

Lényegében tényleg minden adott lenne ahhoz, hogy maradandó élményben, pihenésben és gyógyulásban részesüljünk, de őszinte sajnálattal kell tájékoztatnunk kedves olvasóinkat, hogy erről jobb, ha már indulás előtt lemondanak, és azt is be kell vallanunk, hogy erről elsősorban nem is a Gellért fürdő tehet. A látogatók túlnyomó többsége egyszerűen nem tartja magát az alapvető normákhoz, miközben a Gellért pedig be sem tartatja a fürdőzési etikettet, jó kérdés, hogy képes lenne-e rá, ha akarná.

Nem a nyugalom szigete, a kellemes pihenés és a csendes elmélyülés szentélye, még akkor sem, ha a fürdő veterán törzsvendégei az esélytelenek nyugalmával, egy utolsó csatakiáltássál olykor még csendre intik a hangoskodók, óbégatók sokaságát. A törzsvendégek tehetetlennek látszanak, és úgy tűnik, hogy a csendért és nyugalomért vívott küzdelemben már régen alulmaradtak, ezért is látogatják a fürdőt a reggeli órákban, kerülik el a tumultust.

De nem csak az épkézláb gondolatokat is megsemmisítő hangzavarral van gond, hanem a megállás nélkül, fáradhatatlanul szelfizőkkel és videókészítőkkel. Persze már most fontos megjegyezni, hogy nem akarjuk megmondani senkinek, hogyan viselkedjen, mit tegyen vagy hány képet készítsen magáról egy ilyen szép és ikonikus környezetben. Nekünk igazán nem gond, ha valaki sírva üvölt az édesanyjával a Gellért fürdő egyik medencéjének szélén, mert a negyvenegyedik fotó sem sikerült úgy, ahogy szerette volna, és tényleg mindenki olyan fürdőruhás képet oszt meg magáról, amilyet csak szeretne, csak mi ne legyünk rajta félpucéran.

Dél-amerikai, olasz és lengyel családi videók szereplőivé váltunk, pedig igazán nem akartunk, de legalább Krakkótól Buenos Airesig, Mexikóvárostól Firenzéig tudják hogyan festünk félmeztelenül. Már bánjuk, hogy nem voltunk elég udvariasak és nem köszöntünk a fürdőzést élő videóban követő Modenában élő nagymamának: buongiorno, mamma! A fürdőzés szerelmesei tudják, hogy a fürdők nem fotóstúdiók és fürdőzni csak az menjen, aki valóban fürdőzni akar. Ekkora konnektivitást pedig még egy huszárvágással sem lehet megsemmisíteni.

Nagy kérdés, hogy egy ilyen ikonikus gyógyfürdőnek feladata-e a fürdőzési kultúra fenntartása. Vajon a feladatainak részét képezi-e, hogy kifinomult eszközökkel betartassa a fürdőzési etikett szabályait? Úgy véljük, hogy igen, ha a cél nem más, minthogy a fürdőzés továbbra is a pihenést és a gyógyulást segítse elő.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)