Volt tanítványa írt titkos jelentéseket Szent-Györgyi Albertről a kommunistáknak

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán tette közzé Szekér Nóra Fedőneve: Marslakó című könyvének néhány érdekes részletét, melyekből kiderült, miként írt titkos jelentéseket egykori szeretett tanáráról Straub F. Brunó – aki tudósból lett kommunista ügynök, majd 1985–1990 közt országgyűlési képviselő, 1988–1989 között pedig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke volt.

Straub másodéves hallgatóként 1932-től hosszú éveken keresztül dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett Szegeden, később pedig kutatótársaként tevékenykedett. A hírszerzés 1956-ban titkos informátornak szervezte be, aki „Kutató” fedőnéven a nemzetközi tudományos életről és „a nyugaton élő magyar származású szakemberekről” írt jelentéseket a szocialista államnak.

Külföldi útjai előtt rendszeresen megkapta az ukázt arról, hogy kikről és milyen szempontok alapján kell beszámolnia. Straub ügynökként csak 1968-ig tevékenykedett, ezután már hivatalos titulust is kapott „komoly tudományos és társadalmi funkcióinál fogva”.

Barátból besúgó

Straub régi mesteréről, Szent-Györgyi Albertről is köteles volt információkat szolgáltatni. Fennmaradt jelentéseiből kiderült, hogy még ezekben is a legnagyobb tisztelettel írt egykori tanáráról.

Nagy nemzetközi elismerése kétségkívül annak is tulajdonítható, hogy magával ragadó egyéniség, a tudós és művész keveréke

– írta egy 1957-es jelentésben.

Straub 1961-es őszi amerikai útján Szent-Györgyivel kapcsolatban kellett kiderítenie, milyen a doktor „állásfoglalása Magyarországgal szemben”. A megszületett jelentésben Szent-Györgyi életstílusának, anyagi helyzetének és az amerikai körülményekhez való viszonyának leírása mellett az alábbiak szerepeltek:

Bostonból egy napra kiutaztam Woods-Hole-ba, ahol Szent-Györgyi Albert él és dolgozik. Majdnem egy napot töltöttünk együtt, megmutatta laboratóriumát és elbeszélgettünk személyekről, intézményekről, a magyarországi helyzetről. Nagyon udvarias és kedves volt, és amikor elmondottam neki, hogy 1956 óta mi változott meg, sokszor mondotta, hogy nagyon örülök.

Későbbi összefoglalóiban Straub többször is említette, hogy Szent-Györgyi általános politikai nézetei felesége, Borbíró Mária 1963. július 16-i halála óta „változáson mentek keresztül”, mivel „felesége volt a negatív visszahúzó erő”. A jelentések hatására a kommunista rezsim azt az álláspontot alakította ki, hogy Borbíró Márta volt az, „aki Szent-Györgyit jobboldali nézetei kialakításában nagymértékben befolyásolta”.

Az Index hasábjain tavaly decemberben írtunk összefoglalót híres magyar tudósainkról – Teller Edéről, Szilárd Leóról, Gábor Dénesről és Szent-Györgyi Albertről –, akiket az Államvédelmi Hatóság és egyéb titkosszolgálatok megfigyeltek.

Borítókép: Szent-Györgyi Albert (Fotó: Getty Images)