Az uniós ügyekért felelős miniszter elárulta, mi a feltétele Svédország NATO-csatlakozásának

Bóka János a korábbiakhoz hasonló álláspontot fogalmazott meg a svéd NATO-tagság ratifikációjára vonatkozó kérdésben:

A svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között, ezzel megnyugtatva azon magyar parlamenti képviselőket is, akiknek kétségeik és aggályaik vannak. A kulcs tehát a magyar–svéd politikai párbeszéd.

Svédország továbbra is Törökország, valamint Magyarország jóváhagyására vár.

A miniszter Ukrajna pénzügyi támogatásáról elmondta, a bizonytalan helyzet miatt nehéz három-négy évre előre tervezni. „Magyarország álláspontja szerint megnyugtatóbb lenne, ha rövidebb pénzügyi ciklusokkal számolnánk. Szerencsés volna továbbá, ha a többéves pénzügyi kereten kívüli forrásból történne meg Ukrajna finanszírozása. Magyarország azt is szeretné látni, hogy az Ukrajnának irányított pénzügyi támogatást eddig mire és milyen eredménnyel használták fel.”

Bóka János úgy vélekedett, hogy „a jövőbeni európai biztonsági architektúra nem lehetséges Oroszország szerepvállalása nélkül”, és bár azt nem tudja, hogy mikor gondolhatnak ilyen jellegű tárgyalásokra, vagy kik vennének részt benne, de reméli, hogy az Európai Unió meghatározó szerepet játszhat ezeken a megbeszéléseken, amikor eljön az ideje. A magyar kormány legfontosabb prioritása továbbra is a mielőbbi tűzszünet elérése.

„Az elmúlt 15 évben az Európai Unió számos területen elvesztette globális versenyelőnyét. Az uniónak meg kell fordítania ezt a tendenciát, és meg kell erősítenie gazdasági versenyképességét” – jelentette ki az uniós ügyekért felelős miniszter, aki az Európai Bizottságról is megszólalt:

Az Európai Bizottság önálló politikai szereplővé vált. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke geopolitikai bizottságként emlegette a bizottságát. Ez azt jelenti, hogy a bizottság az Európai Unión belül egy olyan intézmény, amelynek saját politikai agendája van, ami nem feltétlenül azonos a tagállamok célkitűzéseivel.

Bóka János alapvetően másképp értelmezi azt, hogy „a bizottságnak mint intézménynek hogyan kellene működnie, és hol kellene meghozni ezeket az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai politikai döntéseket: az Európai Tanácsban”.