Az intim szféránknak annyi, de a Gellért fürdő reagált vitriolos kritikánkra

Budapest gyógyfürdőiről szóló riportsorozatunk második állomása a Szent Gellért Gyógyfürdő volt. A riportban részletesen tárgyaltuk a Gellért előnyeit, hátrányait, kiemelve, hogy a legégetőbb problémának a fürdőzési etikett be nem tartatását, a nyugodt és békés fürdőzés, a gyógyulás lehetőségének hiányát tartjuk. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) részletesen válaszolt a cikkben tárgyalt felvetéseinkre, csak éppen a legégetőbb problémára nem kaptunk választ. Riportunkban sérelmeztük, hogy nem használhattuk a kültéri hullámmedencét, a BGYH kommunikációs osztálya szerint azonban a kültéri medencék eddig is a nyári strandszezonban üzemeltek.

A téli üzem a Gellért fürdő esetében azt jelenti, hogy a beltéri medencék állnak rendelkezésre, illetve a termálvíz hőfokának köszönhetően most már jó néhány éve a kültéri ülőmedence használatát is tudjuk biztosítani vendégeink legnagyobb örömére

– írták, hozzátéve, hogy a hullámmedence téli üzemre nem alkalmas, ezért csupán tavasztól őszig vehető igénybe.

Örök búcsú a kültéri szaunának

Olvasóink sérelmezték, ezért a riportban is foglalkoztunk azzal, hogy a kültéri finnszauna- és merülődézsa-szolgáltatást megszüntették a Gellértben. A tavalyi év tavaszán meghozott döntést higiéniai és esztétikai okokkal magyarázza a BGYH.

Múlt év tavaszán a kültéri finnszauna- és a merülődézsa-szolgáltatást megszüntettük részben higiéniai, részben esztétikai okokból, az elbontott faház nem illett a Gellért miliőjébe

– fogalmaztak, hozzátéve, hogy ők is tudnak vendégekről, akik nehezebben fogadták a döntést, de a többség elégedett, mert az ülőmedence és környéke nyugodtabb hellyé  vált. 

Műszaki okok miatt határozatlan ideig nem elérhető a gyógyvizes kádfürdő és a szénsavas kádfürdő szolgáltatása sem, ezeket a gyógyszolgáltatásokat a normál belépő ára nem tartalmazta. 

A felmerülő technikai problémákra úgy reagáltak, hogy „egy, az év minden napján nyitva tartó fürdőben gyakran jelentkeznek technikai problémák, meghibásodások, egy több mint százéves, műemléki épületben különösen”.

Akadnak olyan komplex beavatkozást igénylő hibák is, melyek jórészt az elmúlt évtizedek elodázott felújításai miatt egyre gyakrabban fordulnak elő, és elhárításuk egy-egy szolgáltatás vagy részleg átmeneti korlátozásával, lezárásával valósítható meg. Küszöbön áll a Gellért fürdő átfogó rekonstrukciója, melynek tervezése már megkezdődött. Vendégeinkkel együtt alig várjuk, hogy a Gellért régi fényében tündököljön, és ezt az építészeti csodát a jövőnek megőrizzük

– tette hozzá a BGYH kommunikációs osztálya. 

A legégetőbb kérdésekre továbbra sincs válasz

Tapasztalataink szerint a Gellért már nem a nyugalom és a béke szigete. Az elviselhetetlen hangzavar, és a fürdőzési szabályokat be nem tartani képes vendégek tömege miatt. A Gellértben tapasztaltak alapján a legfontosabb kérdésünk továbbra is az, hogy egy ilyen ikonikus gyógyfürdőnek, mint a Szent Gellért, feladata-e a fürdőzési kultúra fenntartása. Vajon a feladatainak részét képezi-e, hogy kifinomult eszközökkel betartassa a fürdőzési etikett szabályait? Úgy véljük, hogy igen, ha a cél nem más, mint hogy a fürdőzés továbbra is a pihenést és a gyógyulást segítse elő. Ezekre a kérdésekre sajnos nem kaptunk választ a BGYH kommunikációs osztályától. 

A budapesti gyógyfürdőkről szóló sorozatunk első epizódja a Dandár fürdőről szólt, amelyet ide kattintva olvashat el.

(Borítókép: A Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda beltéri medencéje 2016. március 21-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)