Megérkeztek a legfrissebb számok, ezek a magyar pártok juthatnak az Európai Parlamentbe

Tóth Erik azzal kezdte, jelen pillanatban úgy néz ki a felmérések szerint, hogy a Fidesz-KDNP mint a legstabilabb politikai erő Magyarországon az elmúlt időszak viharos geopolitikai hatásai ellenére stabilan vezeti a politikai pártok versenyfutását, a biztos szavazók között 51 százalékra számíthatnának.

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az egyik legizgalmasabb kérdésnek azt nevezte, hogy ilyen stabil jobboldali fölény mellett hogyan tudják értékelni a többi pártot. Az adataik mutatnak változásokat az ellenzéki oldalon, ha egyben kezelik az összefogás pártjait, akkor 21 százalékot szereznének, ami alacsonyabb, mint a 2022-es eredményük.

A lehangoló ellenzéki klímában a Demokratikus Koalíció az, amelyik a domináns pozícióra tör, a DK az ellenzék vezető ereje

– mutatott rá Tóth Erik, hozzátéve: a DK-n kívül a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt lenne képes átlépni a küszöböt az Alapjogokért adatai alapján, amit ellenzékváltó hangulatként azonosított.

Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója kiemelte, hogy a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk bejutását erősen valószínűsítik az Európai Parlamentbe, miközben az egykori összefogás pártjai sok szavazatot veszítettek.

A Demokratikus Koalíció megkerülhetetlen

Mráz Ágoston Sámuel azzal nyitott, a Nézőpont Intézet specialitása, hogy friss, januári adataik vannak, másrészt kísérletet tettek az EP-választás részvételi arányának azonosítására. Azt látják, hogy 55 százalékos részvétel lehet, ilyen magas még nem volt.

A Fidesz ugyanúgy áll, mint régóta, minden második szavazó a kormánypártok támogatója

– húzta alá a Nézőpont vezetője, aki az előző év végén Horn Gáborral, a Republikon Intézet vezetőjével adott vitainterjút lapunknak.

A korábbi baloldali összefogás pártjai viszont a 2022-es áprilisi eredménynél is rosszabbul állnak, a Nézőpontnál 30 százalékon. Az akkori összefogás több politikusa is külön pártot alapított, köztük Jakab Péter, valamint Márki-Zay Péter, „fragmentálódott a szavazótábor”.

A Nézőpontnál is a Demokratikus Koalíció az ellenzék vezető ereje, 14 százalékkal. Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte, ha bármilyen, nem a 2022-es összbaloldali összefogásban gondolkodnak, hanem a DK-val történő külön együttműködésekben, akkor látható, hogy a DK súlya az ilyen összefogásokban hatalmas lesz, „a DK relatív súlya a baloldalon megkerülhetetlen”.

Bánki András a Real-PR számairól elmondta: a Fidesz-KDNP támogatottsága stagnál, miközben a volt összefogás pártjai közül a Momentum és a DK jutna a parlamentbe. Az MKKP náluk a biztos szavazók körében 11 százalékra képes, ami az öt intézet legmagasabb száma. Az új pártok megjelentek a választók perifériáján, de még messze vannak a mandátumszerzéstől.

Stefkovics Ádám a Századvég részéről közölte, körülbelül oda mérik a Fideszt, ahol az előző EP-választásokon végzett. A kérdés az, hogy a DK, a Momentum, a Kutyapárt és a Mi Hazánk közül melyik párt tud mandátumot szerezni, és hányat. A Századvég számai alapján mind a négy párt bejuthat az Európai Parlamentbe, az MSZP és a Jobbik-Konzervatívok mandátumszerzése viszont meglepetés lenne – vélekedett a kutatóintézeti igazgató.

(Borítókép: Az Európai Parlament épülete 2016. május 12-én. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)