Megkérdeztük Rétvári Bencét, ellátogatna-e a szombati diáktüntetésre

„Egyébként is megemeltük volna a pedagógusbéreket, de a Brüsszelből megérkező technikai levél abban segít nekünk, hogy ezt hamarabb tudjuk megtenni” – erről beszélt Rétvári Bence csütörtökön egy, a Belügyminisztériumba meghirdetett sajtótájékoztatón.

Mint ismert, 2023 utolsó Kormányinfóján Orbán Viktor az Index kérdésére adott tájékoztatást arról, hogy januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a tanárok illetménye. A kormányfő már ekkor jelezte, hogy a végrehajtáshoz csak egy jogi aktus, egy bizonyos brüsszeli levél hiányzik. Szerdán a kormány bejelentette: az írásos garancia megérkezett.

A politikus a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a mostani lépéssel a pedagógusok bére érezhetően átlag fölötti lesz, és jövőre is lesz egy 21 százalékos emelés. Kijelentette azt is: itt nem állnak meg, 2030-ig minden évben a diplomásbér-emelés mértékével növelik a pedagógusi illetményeket.

„Mindenki jól fog járni” – emelte ki, majd kitért arra, hogy a mostani akár egy „dupla béremelésnek” is felfogható, hiszen a státusztörvényben leírt alsó határok is magasabbak lettek, mint azt eredetileg tervezték.

Az új bérsávok szerint januártól a havi bruttó illetmény nem lehet kevesebb:

• Gyakornokoknál 528 800 forintnál
• Pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forintnál
• Pedagógus II. kategóriában 555 000 forintnál
• Mesterpedagógusnál 630 000 forintnál
• Kutatótanár esetében pedig 750 000 forintnál

Megjegyezte, hogy az új életpályáról szóló törvény nemcsak garanciát jelent, hanem „ki is emeli a tanárokat” a közalkalmazottak közül. „Fontosnak tartottuk, hogy legyen egy saját jogállásuk, úgy, ahogy az az orvosoknál már korábban megvalósult” – mondta, utalva az egészségügyi szolgálati jogviszonyra.

Az államtitkár szerint politikai szándék húzódik a tüntetések mögött

Rétvári Bence a sajtótájékoztatón az Index kérdéseire is válaszolt, a párbeszédet miniinterjúként közöljük:

Mit üzen a kormánynak az, hogy az Egységes Diákfront más szervezetekkel közösen szombat délutánra tüntetést hirdetett a Belügyminisztérium elé?

A kormány már az első tüntetés megszervezése előtt döntött a pedagógusbér-emelés mértékéről. Az akciók mégis elindultak, nyilvánvaló tehát, hogy az események mögött nem béremelési, hanem politikai szándékok húzódtak.

Korábban Novák Katalin köztársasági elnök alaposan meglepte a tüntetőket akkor, amikor váratlanul megjelent egy, a Sándor-palota elé meghirdetett eseményen.  Lehet-e számolni azzal, hogy a Belügyminisztérium valamely politikusa kilátogat a most szombati, a tárca épülete elé meghirdetett eseményre?

Folyamatosan egyeztetünk az oktatás szereplőivel, legyenek azok tanárok, diákok vagy szülők. A szakszervezetek képviselői szinte heti rendszerességgel járnak a Belügyminisztériumba, de voltak már itt tanulók is, és egy alkalommal még az ellenzéki politikusokat is meghívtuk. Ez a párbeszéd szerintem elég széles körű és intenzív, a jövőben is ezt a gyakorlatot szeretnénk követni.

A bérben most valóban van egy elmozdulás, de a többi sztrájkkövetelés ügyében is lesz előrelépés?

A béremelés volt a legfőbb követelés, örülünk, hogy ebben sikerült előrelépni, úgy vélem, ez egy közös siker, aminek lehetne örülni is. Ami a többi követelést illeti: számos javaslat az új életpályatörvénybe is bekerült, de ahogy eddig, úgy ezután is folytatjuk az egyeztetéseket.

A nem pedagógus végzettségű, nevelést és oktatást közvetlenül segítők, illetve a technikai dolgozók is számíthatnak béremelésre?

Őket a mostani béremeléstől külön kezeljük, esetükben ugyanis az iskolák saját hatáskörben is cselekedhetnek. Ezért fontos, hogy évről évre növeljük az oktatásra fordított költségvetést. 

(Borítókép: Rétvári Bence a Belügyminisztériumban 2024. január 11-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)