Csendben megtörtént Magyarországon az idei év egyik fontos választása

Január 8-án megválasztották az Országos Bírói Tanács 14 új tagját. A Szabad Európa információi szerint a bekerült tagok:

• Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla bírája,
• Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke,
• Pecsenye Csaba, a Miskolci Törvényszék tanácselnöke,
• Félegyházy Megyesi Fatime, a Budapest Környéki Törvényszék bírája,
• Surányi József, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke,
• Varga Rita, a Kaposvári Törvényszék tanácselnöke,
• Gergye Tamás, a Zalaegerszegi Törvényszék tanácselnöke,
• Nagy István, a Debreceni Járásbíróság bírája,
• Kozlovszky Ágnes, a Debreceni Járásbíróság bírája,
• Csík Attila, a Szombathelyi Járásbíróság bírája,
• Hegedűs János, a Kiskunfélegyházi Járásbíróság elnöke,
• Hild Ágnes, a Szolnoki Járásbíróság bírája,
• Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság bírája 
• és Kovács Gergely, a Győri Járásbíróság elnökhelyettese.

Hack Péter lapunk kérdésére azzal kezdte, hogy „sokat erősödtek az Országos Bírói Tanács jogkörei. A kiindulópont 1998 volt, amikor létrejött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, abban az igazgatási modellben döntő többségében – kétharmados arányban –, a bírák által választott tagokból álló testület igazgatta a bíróságokat. Ezt 2011-ben váltotta az a modell, ahol az igazgatás feladatai az egy személy által vezetett Országos Bírói Hivatal kezébe kerültek, ennek tevékenységét a bírák által választott bírói tanács felügyelte.

A tanács viszont első körben erősen korlátozott jogokkal felruházott testület volt, ezért nem is volt igazán aktív. Később történt egy új választás, majd az időközben kiszélesedett jogkörű tanács nagyon aktív szerepet vitt, gyakorlatilag Handó Tünde megbuktatásában is meghatározó szerepe volt. Ez egy kifejezetten aktivista OBT volt, minden fronton harcolt az OBH vezetőjével, valamint a Kúria elnökével.”

Az ELTE ÁJK tanszékvezetője megjegyezte, a konfliktusos helyzet akkor kezdett pacifikálódni, amikor Handó Tündét alkotmánybíróvá választották, majd Senyei György Barna került az OBH élére. Hack Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria-elnök Varga Zs. Andrással megmaradtak az OBT konfliktusai, amelyek meghatározták az elmúlt éveket.

A törvény egyébként lehetővé tette, hogy az előző OBT tagjai újrainduljanak a tagságért, de – Hack Péter szerint helyesen – nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Az OBT-nek sokkal több jogosítványa van, mint korábban, alapvetően meghatározó a szerepük a pályázatok elbírálásában, valamint döntő szerepük van a Kúria következő elnökének és az Országos Bírósági Hivatal következő vezetőjének megválasztásában. Az viszont, hogy a felálló testület ezeket a jogköröket milyen aktivitással használja, az a jövő kérdése

– hangsúlyozta a jogtudós.

A következő évek konfliktusa

Hack Péter úgy vélekedett, „ha az a valódi névsor, amit a Szabad Európa közölt, egy beépített probléma felvetődik: a legnagyobb bíróságok Budapesten vannak, a körülbelül háromezer bíró jelentős hányada fővárosi, ahogy az ügyforgalom is, ehhez képest mindössze kettő budapesti bírót találunk a tagok között. Ez azért lehet problematikus, mert nagyon más igazgatási és ítélkezési kihívásokkal jár például a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozni, ahol több mint száz bíró tevékenykedik, mint egy ötfős vidéki bíróságon”.

A jogtudós végül rámutatott, hogy „az a konfliktus, ami a bíróságokon belül körvonalazódott, a választási előkészületekben is látszott, alapvetően most már nem az OBH elnöke és az OBT között, hanem a Kúria elnöke, valamint az OBH és OBT között várható”.

Hack Péter szerint „Varga Zs. András kritikus az egész rendszerrel, nem tartja jónak az önigazgató modellt. Bizonyos értelemben szereptévesztésben van, mert a Kúria elnökeként nem az egész magyar bírói kart képviseli, hanem a Kúriát. Úgy tűnik, hogy úgy akar fellépni, mint amikor a legfőbb ügyész helyetteseként az egész ügyészségért felelősséget érzett. Ez hozhat újabb konfliktusokat. Varga Zs. Andrással szerintem nem az a probléma, hogy nincs ítélkezési gyakorlata, mert korábban is volt olyan legfelsőbb bírósági elnök, akinek nem volt tárgyalási tapasztalata, viszont Varga Zs. András úgy tekint a bírósági szervezetre, mint az ügyészségre tekintett. Az igazi konfliktus ezen a fronton várható a következő években”.

(Borítókép: Az Országos Bírói Tanács (OBT) alakuló ülése a Kúria épületében 2018. január 30-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)