Megválasztották az év emlősét

GettyImages-1240129244
2024.01.23. 13:05
Idén 11. alkalommal választották meg az év emlősét, amely idén a vadmacska lett. A cím mellé nagyobb figyelem is jár: egész éves eseménysorozattal ismertetik meg az élőlény életmódját, jellemzőit a közönséggel.

A Vadonleső Program 2024-ben az év emlősének a vadmacskát választotta, amely a házi cirmos közeli rokona.

A program gondozásában az Év Emlőse díjat idén már 11. alkalommal „adták át”, a győztes jutalma pedig, hogy egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és élőhelye fontosságára, jellemzőire.

A korábbi év emlősei az elmúlt években:

  • 2024 – vadmacska
  • 2023 – vakond
  • 2022 – törpeegér
  • 2021 – hermelin
  • 2020 – vidra
  • 2019 – hiúz
  • 2018 – földikutya
  • 2017 – mogyorós pele
  • 2016 – denevér
  • 2015 – ürge
  • 2014 – sün

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint

az európai vadmacska küllemében nagyon hasonlít a házi macskához, de életmódjában, viselkedésében vérbeli vadállat.

A ragadozó Skóciától Dél-Európáig, keletre a Kaukázus vonulatáig megtalálható, a nappalokat meghúzódva tölti, éjszaka nyíltabb terepen, erdei tisztásokon vadászik. Legutóbb novemberben sikerült egy példányt lencsevégre kapni Zobákpuszta közelében.

Csaknem kizárólag frissen elejtett állatokból áll a tápláléka: rágcsálókat, madarakat, de akár üregi nyúl méretű zsákmányt is ejthet. Azokban az években, amikor a mezei pockok állománya megnő, kifejezetten hasznos a mezőgazdaság számára, hogy több vadmacska is kizárólag azokat fogyasztja.

A vadmacska valódi természetvédelmi helyzete még nem tisztázott, ami viszont látszik, hogy több területen is jelentős a hibridizáció (a házi macskákkal való keveredés), ami a hosszú távú fennmaradásukat veszélyezteti. A közleményben a felelős házimacska-tartásra, a házi kedvencek ivartalanítására és portán belül tartására hívják fel a figyelmet, ami a faj megmaradásának záloga lehet.

A programot az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működteti a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.

A 2009 óta 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjtő Vadonleső Program Magyarország egyik első közösségi adatgyűjtő programja.

(Borítókép: Matthias Bein / picture alliance / Getty Images Hungary)