Eltörölnék a főváros útdíjkivetési jogát, Budapest perre menne

A fővárosi kormányhivatal egy 2011-es fővárosi rendelet miatt küldött törvényességi észrevételt Budapest vezetésének. Ez a rendelet mint forgalomszabályozási eszköz lehetővé tette a főváros számára, hogy a tehergépjárművek útdíjfizetési kötelezettségük miatt kényszerből ne hajtsanak át útjain.

Más (kis)települések esetében voltak erre vonatkozó kúriai döntések is. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azonban egy háttérbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy a kormányhivatal nem vette figyelembe a főváros helyi sajátosságait. A nehéz tehergépjárművek behajtását a főváros azzal korlátozta, hogy megdrágította az útdíjat. 

Amennyiben a rendeletet a közgyűlés vagy a bíróság megsemmisítené, akkor az azt eredményezné, hogy az egyébként fizetős M0-ás helyett sokan az immár ingyenes nagy fővárosi utakat használnák. El lehet képzelni, hogy mindez mit okozna a főváros közlekedésében. A városvezetés jogértelmezése szerint a kúriai döntés azokban az esetekben lehet irányadó, amelyeknél pusztán bevételszerzésről volt szó, illetve alternatív útvonalak is rendelkezésre álltak a nehézgépjárművek számára. 

Azt javasoljuk, hogy a közgyűlés mondja ki, nem értünk ezzel egyet, kitartunk, ha kell, elmegyünk a bíróságra. Ezzel együtt, mivel látszik, hogy az ügyben van némi jogbizonytalanság, azt is javasoljuk, hogy a közgyűlés éljen felterjesztési jogával, és kérje a jogalkotót, hogy az önkormányzatok egyértelműen kapják meg a jogalkotási eszközt ebben a kérdésben.

A főpolgármester-helyettes jogértelmezése szerint a vonatkozó rendelet megalkotására volt jogi lehetősége az akkori testületnek.

Egész Budapestre vetítve 2023-ban nettó 1,8 milliárd forint bevétele származott az útdíj szedéséből a fővárosnak (ebből jön le a Budapest Közút rendszert működtető költsége).

A főpolgármesteri kabinet mai ülésén arról is döntött, hogy társadalmi vitára bocsátja a családon belüli erőszak felszámolását célzó stratégiáját. Ebben nemcsak a szűken vett gyermekbántalmazásokról van szó, hanem az ebből következő kortársbántalmazásról is. A jelentős társadalmi probléma kezeléséről szóló koncepciót jövő héten hozzák nyilvánosságra, és bocsátják vitára, a tervek szerint pedig a közgyűlés februári ülésén már napirendre is vehetik a konkrét lépéseket is tartalmazó stratégiát. Kiss Ambrus egyébként jelezte, hogy az ügy súlyára való tekintettel vállalják ezt a nem kötelezően ellátandó feladatot.

Budapest-bérlettel kapcsolatos tárgyalásokról csak szűkszavúan nyilatkozott a főpolgármester-helyettes. A főváros részéről tárgyalásokat folytató Kiss Ambrus úgy fogalmazott:

Azt látom, nem állunk messze attól, hogy siker legyen.

Azt mondta, nem lát olyan javaslatot az asztalon, amelynek elfogadása esetén azok a budapestiek rosszul járnának, akik már az év elején megvették az éves Budapest-bérletüket. Azt is hozzátette, a vármegyebérletek elfogadása Budapesten továbbra is realitás. Azt nem árulta el, hogy a vármegye- és országbérletek elfogadása esetén mekkora kompenzációval lenne elégedett a főváros. Azt viszont leszögezte, a 2010-ben kötött szerződést, amely határozatlan idejű, a főváros nem fogja felmondani. A tárgyalásnak nincs határideje, de megjegyezte, nem is lenne jó időprés alatt dolgozni. A HÉV-ek működtetésére vonatkozó, 2016-ban kötött, már lejárt szerződéssel az volt a gond, hogy az költségalapú volt, a szakcégek pedig nehezen tudták egymás költségeit értelmezni. Új és tartósabb rendszer szükséges, amelynek bevételalapú megosztás kell, hogy a középpontjában álljon – húzta alá Kiss Ambrus.

(Borítókép: Kiss Ambrus 2022. január 3-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)