Hófehérke lehet egy újszülött, de Kolbásszal és Padlizsánnal nem érdemes próbálkozni

Egyre jellemzőbb a felnőttkori névváltoztatásra vonatkozó igény, az újonnan elfogadott 70 név közül nem mindet újszülött kapta – ismertette lapunknak a nyelvész. A sorozatokból vett nevek még mindig slágernek számítanak, néhány éve egyértelműen a török eredetűek kerültek előtérbe, a női Ájlá, valamint a Nazir és Berk férfineveket lehet újabban anyakönyveztetni. A török, de alapvetően arab eredetű Zejnep Raátz Judit szerint a nevek honosítását illetően egy sikertörténet, a kislányoknak 2019 óta adható a „drágakő”, „illatos virág” jelentésű keresztnév, 2021-ben már bekerült a leggyakoribb százas lista 99. helyére, abban az évben 105 kislány kapta, 2022-ben már a 69. a listán 166 névadással.

Ami az elmúlt év legkülönlegesebb névválasztását illeti, a szanszkrit eredetű Paldzom kiemelkedik a sorból, egy indológia szakirányon végzett édesanya választotta ezt kislányának. Raátz Judit tájékoztatása szerint a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak nem kevés utánajárásába került, hogy engedélyezzék Magyarországon a névadást. Még indológus-szakértőtől, indiai professzoroktól is visszajelzést kértek az utónévről, kiderült, hogy Indiában közismert lánynévnek számít, és mivel a magyar helyesírás kiejtés szerinti írásmódjának megfelelt, ezért már idehaza is anyakönyvezhető a keresztnév.

A gyümölcsöspultról is válogatunk

Azzal kapcsolatban, hogy alapvetően mi dominál a gyermekeknek szánt ritka nevek kiválasztásánál, a nyelvész elmondta, hogy a sorozatok mellett az utazásaikból merítenek ötletet az emberek, de van, aki a gyümölcsöspultról választ. Nem véletlen, hogy a Szamóca, az Eper, a Szeder és a Málna szintén népszerű lánynév. Ez utóbbit már olyan sokan adják gyermeküknek, mint a Juditot. Padlizsánra is érkezett névkérelem, azonban ez elutasításra került. Egresnek azonban 2019 óta lehet elnevezni egy kislányt.

A hagyományos nevek vagy kikopnak, vagy kevés gyerek kapja őket, 2022-ben csupán egy-egy kisfiú lett Rezső, Manó, Frigyes vagy Kamill névre keresztelve, Iván nevet is alig választanak. A különlegesebbek közül a Sólyom egyszer fordult elő, az Amir, Atosz, Derek nevet pedig csak néhány kisfiúnak adtak. A Piroska, Márta, Edit már nagyon ritka, évente 8-10 kislányt neveznek el így, az Angyalkát és a Julcsit szintén ennyien kapták. A férfinévadásban az apáról fiúra öröklődés már inkább a 2. keresztnévnél jelenik meg, az Ádám apukáknál még jellemző a tradíció.

Utalhat az életkorra

Ha ma bemutatkozik valaki, nagyjából meg lehet mondani a korát, például a legtöbb Andrea a 70-es években született, akkor az első leggyakoribb név volt, utána ez annyira lecsengett, hogy ma 40 alatt van a számuk az újszülöttek között. Igaznak mutatkozik Juhász Gyula verse, az Anna ugyanis tényleg örök. Ennek a névnek szintén előnye, hogy idegen nyelvterületen is jól adaptálható, az Emma szintén, ami az angolszász országokban a legnépszerűbbek között van.

Az Erzsébetek, Máriák biztosan 60 év fölöttiek, előbbit csupán 29, utóbbit csak 50 lánygyermek kapta 2022-ben a nagyjából 40 ezer magyar kislány közül. Az Eliza, Elizabet verziók még mindig a kedvencek között vannak. A Júlia, Éva, Márta, Margit szintén a régebbi névválasztások között van. A Csenge, Kincső, Hanga, Emőke, Kira a 2000-es évek kedvelt névválasztása volt. Bár az idősebb korosztályba tartoznak, de Magyarországon a Lászlókból van a legtöbb, majd az István, József következik, a nőknél a Mária, Erzsébet, Katalin a dobogós, ugyanakkor a nagyszülők keresztnevét alig adják manapság az újszülötteknek.

A becézést csak lányoknál engedik

Raátz Judit azt is megemlítette, hogy a múlt év Szentistván-névkérelméhez hasonlóan a 2022-es Kolbász vagy a 2018-as Táblácska ötletekkel inkább a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársait akarták szórakoztatni, ugyanis azóta ingyenes a névkérelmek benyújtása, azelőtt 3 ezer forintot kellett ehhez befizetni. Korábban valamennyivel kevesebben, olyan 3-400 névvel kapcsolatban adták le igénylésüket a szülők.

A jogszabályok alapján Magyarországon csak a magyar helyesírás szerint lehet anyakönyveztetni a gyereket, sokan, mikor erről értesülnek, elállnak a Dzseniferhez, Dzsesszikához, Vanesszához hasonló névigényektől. A Brájen ugyanakkor a toplisták élmezőnyében van. Másik fontos jogszabály, hogy a fiúk csak férfinevet, a lányok csak női nevet kaphatnak, ezért az uniszex nevek elutasításra kerülnek.

A férfi becéző neveket csak akkor fogadják el, ha középkorra visszanyúlik ennek hagyománya, ilyen például a Gergő vagy a Janó, de a Dani, Beni, Saca elutasításra került 2023-ban is. A Böbit túlbecézettnek tartják, de a Böbét is sokáig elutasították, viszont annyira beépült a köznyelvbe, hogy 2019-ben már anyakönyvezhető volt, a Bori, Boriska már több évtizede adható. A 90-es évek óta népszerű Lili a Karolina, Júlia, Elizabet név közös becézése, hangzása ellenére nem az angol Lily adaptált verzója, ami liliomot jelent. Az Ancsa, Ili, Teca ebből az analógiából lett 2023-ban elfogadva.

Fantázianeveket is elfogadhatnak

Azt is figyelembe veszik, hogy ne legyen hátrányos viselőjére nézve, és ha fantázianévről van szó, az könnyen beilleszthető legyen a magyar névkultúrába. A Felhőt tavalyelőtt, 2023-ban a Csillagomat, a Csillámfényt nem támogatták, mindegyiket kisfiúnak szánták volna, a Lile madárnév újabban adható női név. A mesehősök nevei közül tavaly a Pumba lett elutasítva, a Vackor pedig rendre, ez utóbbiról Raátz Judit elmondta, hogy a kölyökmackó neméről nem volt említés. Hófehérke viszont évtizedek óta adható egy kislánynak.

Előfordul, hogy a szülők keresztnevek összeolvadásából alkotnak új szót, ilyen a Zoján, amit a Zoltánból és a Jánosból képeztek, de ezt nem támogatta a névbizottság.  Az apa és az anya nevéből alkotott új keresztnevek anyakönyveztetése a skandináv országokban jellemző.

Ugyanakkor a női nevek kettőzése még mindig gyakori, mint a Hannaléna vagy Elizabella. Mióta általános a házasság utáni vezetéknév-kettőzés, az ehhez csatolt utónevek rövidülnek, inkább kétszótagosat csatolnak ehhez a szülők, mint például az Alíz vagy a Lilla. 

Mióta akarunk egyedi nevet?

A kutató érdeklődésünkre elmondta, a szigorúbb szabályok feloldása és a rendszerváltás óta növekszik az egyediségre vonatkozó igény, de igazán a 2000-es évektől, az internet elterjedése miatt, és mert egyre többen utaznak, dolgoznak, tanulnak külföldön, több ötletet merítenek más kultúrákból. Azoknak, akiknek a tervei között szerepel a külföldre költözés, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a célországban mit jelent a Magyarországon anyakönyvezni kívánt név. 

Érdekességképp Raátz Judit elmondta, hogy a dél-amerikai országokban még furcsább névválasztások kerültek előtérbe az utóbbi években. Előszeretettel adnak Nivea, Evian nevet a gyereküknek, ami főleg szegényebb családokra jellemző. Egy korábbi publikált kutatás rámutatott, a szülők, mivel anyagi javakat nem tudnak biztosítani a gyereknek, a jól csengő nemzetközi márkanevekkel úgy hiszik, csemetéik nagyobb sikereket érhetnek el az életben.

Magyarországon persze sem márka-, sem családneveket vagy földrajzi neveket nem lehet adni a gyereknek, ha az nem személynévi eredetű, a Balaton 2018-ban ezért lett elutasítva. Az angolszász területen ugyanakkor gyakori a Paris lánynév vagy az uniszex Sydney, de a márkaneveket és a pejoratív hangzásúakat vagy jelentésűeket ott is tiltja a szabály.

A nyelvész hangsúlyozta, hogy a keresztnév kiválasztásakor a szülők a családnevet is vegyék figyelembe, ugyanis tudnak olyan kislányról, aki Boros Tea néven lett bejegyezve. A Földi Eper szintén előfordulhat, bár egybeírva a névbizottság nem engedélyezné. A szülők kreativitásával párhuzamban a névváltoztatási igények száma is egyre nő. 

Most ezek a leggyakoribbak

Kérdésünkre, hogy Magyarországon hogy fog kinézni egy osztálynévsor hét év múlva, elmondta, hogy a jelenlegi népszerűségi sorrendből kiindulva: Dominik, Olivér, Levente, Máté, Marcel, Noel, Zalán, Milán, Ádám fog ülni Hanna, Léna, Zoé, Anna, Luca, Emma, Olívia, Boglárka, Lili, Mira társaságában egy teremben. Raátz Judit ugyanakkor rámutatott, ma sokkal több néven osztoznak a gyerekek, mint az ’90-es években, az első leggyakoribbat évente csak minden 40. kisfiúnak vagy kislánynak adják.

A különös nevekkel kapcsolatban leszögezte: az átlag magyar szülő nem akar a gyermekével kiszúrni, a többség olyan nevet választ, ami nem túl különleges és nem túl gyakori. Mindenesetre manapság már nem fordul elő olyan, mint a 70-es években, hogy minden második kislányt Andreának hívnak az osztályban, a pedagógusoknak nagyobb valószínűséggel kell több tucat különböző nevet megtanulniuk az osztálynévsorhoz.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)