Magyarországon meredeken emelkedik a veszélyes betegséggel diagnosztizáltak száma

Világszerte másfélszeresére, Magyarországon pedig még ennél is jobban nőtt a bőrrákos esetek száma a kétezres évek elejétől. Ezzel a különböző bőrdaganatok nemcsak a leggyakoribb, de a leggyorsabban terjedő rákos betegségtípussá is váltak. „Az egyik rizikótényező az UV-sugárzás, amelynek jobban ki vagyunk téve manapság” – emlékeztetett Gyulai Rolland, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) vezetőségi tagja. A szegedi bőrklinika igazgatója az Indexnek megjegyezte: a tendenciából adódik, hogy 2050-re ismét duplázódhat a bőrrákkal diagnosztizáltak száma.

Az egyik legismertebb bőrráktípussal, a melanomával a kétezres évek elején 1500-1700 embert diagnosztizáltak, mára a háromezret is meghaladja esetszámuk. Rosszindulatú bőrelváltozást évente közel 25 ezer magyarnál fedeznek fel, ami szintén kétszerese az ezredfordulós adatoknak. A mortalitási arány nem nőtt párhuzamosan az esetszámokkal, mivel egyre hatékonyabb terápiák állnak rendelkezésre, és egyre többen járnak anyajegyszűrésre. 

Az olyan agresszív, rosszindulatú bőrdaganat, mint a melanoma, szakorvosi segítség nélkül áttéteket képezhet, és akár halálos szövődményekkel járhat. Az MDT által közölt adatok szerint azonban minden negyedik magyar későn fordul orvoshoz, átlagosan a bőrelváltozás megjelenését követően 1,8-5 évvel, ezért még mindig sokan, évente 300-400-an vesztik életüket bőrrák miatt. „Ezek túlnyomó többsége melanoma, nagyobb részük laphámrák, kisebb részük a Merkel-sejtes karcinóma” – részletezte a szakorvos.

Télen is figyelni kell bőrünkre

Gyulai Rolland megemlítette: a rizikócsoportba tartozóknak, a sok anyajeggyel rendelkezőknek, a világos bőrűeknek, az időseknek kiváltképp nem szabad megfeledkezniük a rendszeres szűrésről. Hozzátette: a kezdeti stádiumban felfedezett bőrrák ambulánsan gyakorlatilag egyetlen kimetszéssel gyógyítható. A célzott terápiáknak és az immunterápiáknak köszönhetően már az áttétes bőrrák ötéves túlélési esélye is 40-50 százalékkal nőtt a 10-15 évvel korábbiakhoz képest. Ma már 84-85 éves betegek is vannak, akiket tudnak kezelni. 

Mint kiemelte: az egészségünk érdekében évszaktól függetlenül foglalkoznunk kell bőrünkkel. „Ha gyanús elváltozást találunk, amit a szakorvosi diagnózis igazol, télen könnyebb betartani, hogy a kimetszést követően nem érheti víz a sebet legalább két hétig. Emellett nyáron aktívabbak vagyunk, a beavatkozás után pedig 4 hétig nem ajánlott az intenzívebb mozgás, sportolás” – részletezte a szakember. 

Csak töredéke melanoma

Az akár fiataloknál is megjelenő melanoma a hazai bőrrákos megbetegedések alig több mint 10 százalékát teszi ki, a gyakoribb más típusú bőrdaganatokkal kapcsolatban ugyanakkor jóval kisebb a tudatosság a lakosság körében – hívta fel a figyelmet a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT). A hazai bőrgyógyászokat tömörítő szakmai szervezet a skindex.hu edukációs felületén részletes tájékoztatást ad a kevésbé ismert, de annál veszélyesebb bőrdaganatokról. Ezek a melanomától eltérő módon nem a pigmenttermelő sejteknek, hanem a bőr saját sejtjeinek rosszindulatú elváltozásai. 

A nem melanoma típusú bőrrákok közös jellemzője, hogy leginkább 45 éves kor felett jelentkeznek. Ennek fő oka, hogy genetikai és egyéb környezeti tényezők mellett legtöbbjük kialakulásában az ultraibolya sugárzás mennyisége játssza a legnagyobb szerepet.

Minél többet tartózkodunk megfelelő védelem nélkül a napon életünk során, az évek alatt összeadódó UV-terhelés annál nagyobb valószínűséggel okoz káros elváltozásokat a bőrsejtekben.

– ismerteti az MDT, hozzátéve, hogy nem mindegyik rosszindulatú, amelyek kockázati, gyógyulási esélyei és kezelési lehetőségei is jelentősen eltérnek. A bőrgyógyászok rámutatnak: mindegyiknél kulcsfontosságú a korai felfedezés, hiszen ekkor a leghatékonyabbak az orvosi beavatkozások. 

A gyanús jelek

A Magyar Dermatológiai Társulat kiemeli, hogy aki bármilyen furcsa elváltozást lát a bőrén, ne bízzon abban, hogy az magától elmúlik. Az alábbi gyanús jelek esetén javasolják, hogy mielőbb forduljunk szakorvoshoz:

• a bőrön furcsa dudor, elszíneződő folt alakul ki;
• megszokottnak tűnő bőrfoltjaink váladékoznak, esetleg kisebesednek;
• apró, nehezen gyógyuló vagy rendszeresen kiújuló sebeket találunk;
• a bőr bizonyos területeken vagy foltokban megvastagodik.

A nem melanoma típusú bőrrákok többsége a napfénynek rendszeresen kitett bőrfelületeken, így a fejbőrön, arcon, nyakon, vállakon és karokon jelenik meg, de a test bármely részén előfordulhat elváltozás. 

Eltérő kockázatok

Magyarországon mintegy 20-25 ezer bőrrákos esetet diagnosztizálnak évente, ezeknek több mint 90 százalékát a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák teszi ki, de léteznek jóval ritkábban előforduló veszélyes bőrráktípusok is.

A nem melanoma típusú bőrdaganatok előfordulása százezer emberre vetítve évi 100 és 200 közé tehető Európában, ezen belül Magyarországon évente mintegy 17 ezer embernél diagnosztizálnak basaliomát, és csaknem 4500 esetben laphámrákot. A betegségek kialakulásának esélye nemenként is eltér: míg 100 ezer férfira 130, addig statisztikai alapon 100 ezer nőre 90 megbetegedés jut. 

Basalioma: gyakran bőrszínű vagy gyöngyházfényű dudorként, nem gyógyuló seb formájában jelentkezik, amely lassan nő. Kifekélyesedhet, csúnyán roncsolva az arcbőrt és a környező szöveteket, ráadásul érintheti akár a porcot és a csontokat is. Ritkán képez áttéteket, de későn felfedezve visszafordíthatatlan károsodást okozhat. Szinte mindig a napfénynek kitett bőrfelületen jelentkezik.

Laphámrák: a basaliománál valamivel ritkább, fájdalommentes csomóként jelentkező betegség. Idővel elszarusodó, vastag hámréteg jelenhet meg rajta, ami kifekélyesedhet. Gyorsan fejlődik, és akár néhány hét alatt is cseresznyeméretűre nőhet. 

Merkel-sejtes karcinóma: a basaliománál és laphámráknál jóval ritkább, ugyanakkor veszélyesebb daganatos betegség. Az UV-sugárzás tartós károsító hatására alakul ki, jellemzően 60 éves kor felett, bőrből kiemelkedő lilás-vörös vagy rózsaszín csomóként. Gyorsan nő, és bár könnyű észrevenni, ha elhanyagolják, daganatos áttéteket adhat. A gyenge immunrendszer jelentősen fokozza időskori kialakulásának kockázatát. Ritkább, de a leggyakoribb áttétet adó bőrráktípus. 

Kaposi-szarkóma: ez a betegség nem a bőr látható felületén jellemző, hanem a bőr kötőszövetének sejtjeiben alakul ki. Abban is kivételt jelent, hogy leggyakrabban a humán herpeszvírus (HHV-8) fertőzése váltja ki, és főként az idős férfiak betegsége. Megjelenését gyakran a lábszáron kialakuló barnás vagy kékeslila foltok jelzik, amelyek fájdalmas, egybefüggő, gyulladt területté fejlődhetnek.

Keratózis: a napfény hatására alakul ki, s nem daganatos betegség, de jellemző rákmegelőző állapot, fontos odafigyelni rá. Jellemzője a tartós, erős napfénynek kitettséget követően megjelenő pikkelyes, elsötétedett, hámló, nehezen gyógyuló bőrfelület, elsősorban az arcon, a kézfejen, az orron és a homlokon. Könnyen alakulhat laphámrákká. Kezelése bőrgyógyászati rutineljárásnak számít.

Életmentő fényvédelem

A hazai statisztikák szerint 50 éves kor felett minden ötödik magyar megtapasztalja a bőrrák valamelyik formáját. Főként ha fiatalabb korában szinte állandóan a szabadban dolgozott, sportolt, világos bőrtípusú, illetve rendszeres és gyakori napozással vagy szoláriumhasználattal igyekszik elérni az egészségesnek gondolt barna bőrszínt – teszik hozzá. Közülük is fokozottan veszélyeztetettek a vérképzőszervi és immunrendszeri betegségben szenvedők. Az MDT hangsúlyozza: a fényvédelemnek azért is van kiemelt jelentősége, mivel a bőrrák valamilyen formája mindenkit érinthet. 

Az UV-sugárzás már egyetlen nyári leégéssel is jelentősen növelheti a bőrrák kialakulásának a kockázatát, a bőrsejteket károsító és a DNS-t roncsoló hatásai azonban akkor is összeadódnak az évek, évtizedek alatt, ha fiatalkorban nem okoztak látható és tartós elváltozásokat.

– húzzák alá. Mint kiemelik, a fényvédelemre nemcsak a felnőtteknél kell gondolni, mivel a WHO becslése szerint az életünk során felhalmozódó UV-terhelés 80 százaléka gyermekkorban ér bennünket. A későbbi felmérések amellett, hogy finomítottak ezen az arányon, arra mutattak rá: ennek legfőbb oka, hogy a gyerekek sokkal több időt töltenek a szabadban, közülük a tinédzserekre jellemző leginkább az UV-védelem hiánya. 

Ezzel együtt is a korral halmozódó UV-sugárzás már fiatalon megadhatja azt az erősnek tekinthető alapterhelést, amelyik idősebb korban nem melanoma típusú bőrrák kialakulásához vezethet. A Magyar Dermatológiai Társulat éppen ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a fényvédelemről télen sem szabad megfeledkezni, amiben a megfelelő naptej mellett a szabadidős, öltözködési szokások kialakítása is szerepet kaphat. Gyulai Rolland hozzátette: az időseknél az életkor haladtával egyre inkább előfordulhat rosszindulatú elváltozás, ezért az ő bőrükre különösen ajánlott figyelni. 

(Borítókép: BSIP / UIG / Getty images)