Kockázatokat lát és további jogköröket követel a korrupcióellenes hatóság

A Transparency International Magyarország a héten bemutatta a 2023-as Korrupció Érzékelési Index részleteit és eredményeit. A kormánykritikus civil szervezet berlini központja által közreadott jelentés szerint Magyarország másodszor lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója a felmérés bemutatásakor arról beszélt, hogy az európai uniós források lehívása érdekében meghozott korrupcióellenes és jogállamisági intézkedések, bár vannak köztük előremutatók, nem jelentenek előrelépést, ezért a források döntő része továbbra is befagyasztva marad. 

A Transparency vezetője szerint az Európai Unió által támasztott feltételek (más néven mérföldkövek) nyomán létrejövő Integritás Hatóság és a vele együttműködésben lévő Korrupcióellenes Munkacsoport hatásköri deficittel küzd, korlátozott jogosítványokkal bír. Martin József Péter úgy véli, hogy az Integritás Hatóság ugyan meg tudta őrizni függetlenségét, de egyetlen, jelentősnek látszó ügyben sem tudott fellépni, érdemi előrelépést tenni.  

Miközben az Európai Unióból származó források sérelmére elkövetett visszaéléseket kellene leküzdenie, saját maga tulajdonképpen nem intézkedhet, ha a feladatkörébe tartozó szabálytalanságot észlel, mert konkrét jogsértésekkel kapcsolatban csak igen korlátozott jogosítványokkal rendelkezik

– közölte jelentésében a civil szervezet, hozzátéve, hogy a meglévő szabályok ombudsmani szerepre kényszerítik az Integritás Hatóságot.

Reagált az Integritás Hatóság

Az Integritás Hatóságot megkerestük a Transparency International Magyarország jelentésével összefüggésben.

A szervnek a következő kérdéseket tettük fel:

1. A jelentésben foglaltak alapján milyen következtetéseket von le önmagára vonatkozóan az Integritás Hatóság?
2. Mennyire találják helytállónak a jelentésben foglaltakat?
3. Milyen mértékben találják helytállónak az Integritás Hatóságra vonatkozó megállapításokat? 
4. Ha igazak a hatóság jogköreinek deficitjéről szóló megállapítások, akkor milyen lépéseket tesznek a leküzdésére? 

Az Integritás Hatóság szerint a korrupció valóban komoly probléma, mert nemzetgazdasági károkat és versenyhátrányt okoz, rombolja a gazdaság teljesítőképességét, fals képet mutat a gazdasági szereplők tényleges piacképességéről, és komoly hírnévkockázatot jelent az országnak.

Az ország felemelkedése érdekében a korrupció elleni küzdelem közös ügyünk, amelyben mindenkinek szerepe és felelőssége van. Az Integritás Hatóság minden, rendelkezésére álló eszközzel fellép a korrupció és a visszaélések ellen

– közölték az Indexszel, hozzátéve, hogy az Integritás Hatóság törvényben meghatározott feladatai mellett Biró Ferenc, a szerv elnöke meghirdette a gazdasági kultúraváltás programját, amelynek célja a korrupció iránti zéró tolerancia elérése a társadalom egészében. 

Az Integritás Hatóság szerint egyértelmű, hogy jogköreinek pontosítása és bővítése elengedhetetlen az uniós források érdemi védelméhez és a hazai gazdaság tisztításához.

„Az elmúlt 12 hónap elegendő tapasztalatot adott nekünk abban, hogy mely jogköreink érvényesítése ütközik akadályba, és melyek módosítása vagy bővítése szükséges törvény által szabott céljaink eléréséhez. Ezen a tapasztalaton alapuló törvénymódosító javaslatainkat beterjesztettük az előkészítésért felelős minisztériumoknak, valamint jeleztük az Európai Bizottság felé is” – reagáltak a Transparency International Magyarország friss jelentésére.

„Joghézagok teszik lehetővé a korrupciót”

Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével tavaly decemberben készítettünk nagyinterjút. A szervezet vezetője már akkor arról beszélt az Indexnek, hogy „a hatóság egyes jogköreinek hiánya befolyásolja a társhatóságokkal, minisztériumokkal történő kapcsolattartást és információáramlást is”. 

Biró Ferenc szerint több olyan jogkör is létezik, amelyre szükség van, de nem került be az Integritás Hatóság alapító törvényébe. Olyan jogköröket szeretnének, amelyek a Gazdasági Versenyhivatalnak is rendelkezésére állnak.

Azonosítottunk olyan joghézagokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az elkövetők figyelem nélkül maradjanak, a hatóság erre is javaslatot fog tenni

– mondta Biró Ferenc, hozzátéve, hogy közel ötven javaslatot fogalmaztak meg a korrupció visszaszorítása érdekében. Két fő pontot meg is nevezett: a kockázati alapon történő ellenőrzést és a tulajdonosi szemlélet bevezetését az államigazgatásban.

(Borítókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság idei vagyonnyilatkozati eseti jelentéséről, valamint a szervezet működésének első évéről tartott sajtótájékoztatón 2023. december 7-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)