Átvette az uralmat az influenza, de előfordul, hogy „összefog” a Coviddal

Mintegy 233 400-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel január 22–28. között, közülük 36 900 embernek voltak influenzaszerű panaszai – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtöki jelentéséből. A betegek 38,5 százaléka 0–14 éves gyermek, 29,8 százaléka 15–34 éves fiatal felnőtt volt. 22,7 százalékuk a 35–59 évesek, 9 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.

Az év negyedik hetében 17 közigazgatási területen nőtt, egynél csökkent, míg két területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulás gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb megbetegedést Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében volt, a legkevesebb Heves, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében. Az NNGYK laboratóriumába 298 betegtől érkezett légúti minta, ezek 30,3 százaléka influenza, 8,8 százalék SARS-CoV-2 vírust mutatott ki, 6 százaléka pedig RSV. 

Súlyos, akut légúti fertőzéssel 222-en kerültek kórházba a múlt héten, közülük 19-en szorultak intenzív ellátásra. A kórházi ápolást igénylő esetek 31 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb gyermek, 41 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt. Az RSV-pozitívak 78 százaléka 2 év alatti, a Covid-pozitívak ugyanekkora arányban 60 év felettiek voltak, influenza minden korosztályban előfordult – közölte a hatóság.

Tele vannak a rendelők

Az elmúlt két hét során nagyjából 20 százalékkal emelkedett a légúti panaszokkal hozzánk fordulók aránya – mondta megkeresésünkre Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos. A tünetek alapján már nagyon nehéz megmondani, hogy koronavírusról vagy influenzáról van szó, sokszor a betegség lefolyásából és utóéletéből derül ki, hogy melyik vírusfertőzés okozta a panaszokat. A poszt-Covid ugyanis még mindig előfordul, annak ellenére, hogy most már az enyhébb tünetekkel járó omikron alvariánsa terjed.

Az általános egészségi állapot határozza meg, hogy kinél jelentkezik enyhébb vagy súlyosabb tünetekkel akár az influenza, akár a Covid. „Ennek ellenére van, hogy egy 70 éves ember könnyebben jut túl rajta, míg egy 30 éves nehezebben vészeli át” – részletezte a doktornő. A sorozatos visszaesések is egyre gyakoribbak, a háziorvos elmondása szerint van olyan kisgyermek, aki már 1,5 hónapja időszakosan visszatérő lázas betegséggel küzd.

Az orvos úgy véli,

a nagyszülők vannak most leginkább veszélyben, mivel az óvoda és az iskola egyértelműen gócpont a felsőlégúti fertőzések tekintetében.

Ezt támasztja alá az NNGYK legfrissebb közlése: az év negyedik hetében egy Hajdú-Bihar vármegyei óvodában köhögéssel és lázzal, felsőlégúti tünetekkel járó megbetegedés halmozódásáról érkezett jelentés, a vizsgálatok az influenza jelenlétét igazolták.

Meglepő tünetek, különös szövődmények

A doktornő arról számolt be, hogy ebben a szezonban kevesebben kérték az influenza elleni vakcinát, általános bizalomvesztést, érdektelenséget tapasztalnak az oltásokkal szemben. A torokfájás, köhögés mellett hányás, hasmenéses tünetek is előfordulnak a légúti vírusfertőzéseknél. „Van olyan, hogy az illető összeesik, ugyanis keringési problémákat is kiválthat az influenza, amire nem is gondolnánk. Mellkasi panasz, nehézlégzés, erős izomfájdalom is jelentkezhet a betegeknél” – említette. A háziorvos tud olyan 6 évesről és 40 évesről is, akit a szövődményként fellépő tüdőgyulladás miatt kórházba szállítottak.

A visszaesők között végzett torokváladék-tenyésztés már fiataloknál is kimutatott övsömört vagy Epstein-Barr vírust, ami az intenzívebb koronavírus-járvány idején volt jellemző a légúti fertőzést követően – árulta el a doktornő. Mint megjegyezte, antibiotikumot csak bakteriális felülfertőzés esetén írnak fel, erre a több napig tartó 38 fok feletti láz, sárgás, zöldes orrváladék, nyirokcsomó-duzzanat, fülgyulladás utalhat. A vírusfertőzésre csak tüneti kezelést alkalmaznak.

Rusvai Miklós víruskutató a hetekig elhúzódó légúti fertőzésekből induló megbetegedésekről elmondta, hogy a legyengült immunrendszer kevésbé tudja felvenni a harcot egy újabb kórokozóval. Az oltás után pedig szintén ajánlott maszkot hordani, mert a szervezet azzal van elfoglalva, hogy az adott vírusra termeljen ellenanyagot, kis időre védtelenné válik más mikroorganizmusokkal szemben. Mangó Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy az időseknél az oxigénszintet is figyelni kell, ugyanis 90 százalék alatt már kórházi ellátás szükséges, és ez a vírusfertőzés során is felléphet.

Már késő beadatni az oltást?

A koronavírus elleni oltás a kórházi oltópontokon, az influenza elleni oltás a járvány végéig a háziorvosoktól is kérhető, de két hétbe is telhet, mire kialakul a hatékony védelem – jegyezte meg a háziorvos.

Rusvai Miklós ezzel kapcsolatban elmondta, hogy annak védettsége, aki októberben oltatta magát, amikor az oltóanyag megérkezett a háziorvosokhoz, az influenzaszezon végéig kitart, ami az elmúlt évek tapasztalatai szerint akár március végéig kitolódhat. „A koronavírus esetében, ha a rizikócsoportokba tartozók szeptemberben adatták be a vakcinát, szintén eddig az időpontig védettnek érezhetik magukat” – említette a professzor. Annak ellenére, hogy a két oltást egyszerre is be lehet adatni, a víruskutató is úgy véli, ideálisabb 2 hetet várni a két vakcina között.

Az állapotos nőknek ajánlja az influenza elleni oltás felvételét, mert a megbetegedés magas lázzal jár, ami károsíthatja a magzatot.

Ugyanakkor megjegyezte, ősszel érdemesebb erre gondolni. „Biztosítást sem akkor kötünk, amikor ég a ház” – fogalmazott arra utalva, hogy már jócskán benne vagyunk a járványban, három hét, és túl leszünk rajta, a tetőzést a 7-8. hétre várja.

Tavaly április elejére csökkent annyira a felsőlégúti fertőzések száma, hogy az NNGYK kijelentette: véget ért a járvány. A járványgörbe felfutása követi a 2023-ast, azzal a különbséggel, hogy magasabb a megbetegedések száma. A hatóság jelentése szerint az év 4. hetében 30 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, múlt héten 39 ezer ember volt érintett. Rusvai Miklós emlékeztetett: a koronavírusos eredetű fertőzések száma december végén volt a legmagasabb, az influenza felfutása az új évre tehető.

A több esetszám hátterében szerinte az állhat, hogy kevesen kérik már az oltást.

A nyirkos, ködös, 0–10 fok közötti, szélcsendes időjárás kedvez a vírusoknak, a járványnak az vet véget, ha két hétnél tovább 15 fok fölé emelkedik a levegő hőmérséklete. A szakemberek szerint addig az oltás, a maszkviselés, a higiéniai szabályok betartása, a rost- és vitamindús étrend és a mozgás nyújthat védelmet immunrendszerünk erősítésével.

(Borítókép: Arpad Kurucz / Anadolu Agency / Getty Images)