Novák Katalin az eddigi legnagyobb kegyelemosztó, de most túllőtt a célon?

Hogyan működik az elnöki kegyelem intézménye?

A kormány oldalán elérhető tájékoztató szerint a mindenkori igazságügyi miniszter – jelenleg Tuzson Bence – előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. Típus szerint többféle elnöki kegyelmet különböztetnek meg:

• eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, 
• végrehajtási kegyelmi kérelmet az ítélet jogerőre emelkedését követően, a még végre nem hajtott büntetések és mellékbüntetések, továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában, azok megszüntetésére vagy enyhítésére nyújtható be, 
• a kegyelmi mentesítés pedig a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti.

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője vagy a terhelt hozzátartozója nyújthat be, a kérelemnek tartalmaznia kell a terhelt személyes adatait, a bíróság vagy ügyészség megnevezését, az ügydöntő bírósági határozat vagy vádirat számát, valamint a kérelem célját és indokait. A kegyelmi kérelmet annak típusa szerint az első fokon eljárt bírósághoz vagy az ügyészséghez kell benyújtani, ezen intézmények az iratok beszerzését követő nyolc napon belül felterjesztik a tárcavezetőhöz.

A kegyelmi eljárás során személyes meghallgatás nincs, a folyamatban lévő eljárásról kizárólag írásban, a terheltnek vagy a kérelmezőnek adható tájékoztatás. Az államfő határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.

Miért ítélték el az igazgatóhelyettest, aki elnöki kegyelmet kapott?

Egymást érik a pártok tiltakozó megszólalásai, miután a Novák Katalin államfő elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának perében elmarasztalt igazgatóhelyettest. A nagy port felvert ügyben még 2018 végén született ítélet. 

A vád szerint 2004 és 2016 között az elsőrendű vádlott, a bicskei gyermekotthon korábbi vezetője, V. János legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan, kihasználva a gondozása alatt álló kiskorú sértettekkel fennálló alá-fölérendeltségi viszonyát.

Ő az egyik gyermekáldozat nevében írt meg egy vallomást, ami arról szólt, hogy a vádak csupán kitalációk, vallomását a sértett visszavonja. Ezt a levelet V. János jelenlétében akarta aláíratni a gyerekkel. A kényszerítés minősített bűncselekményért K. Endre jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott, mellékbüntetésként pedig a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is eltiltották öt évre. 

Ferenc pápa látogatására tekintettel Novák Katalin 2023. április 27-én adott titokban elnöki kegyelmet K. Endrének, mentesítve őt a szabadságvesztés hátralévő idejének letöltése alól, és a büntetett előéletet is törölték esetében.

Az ellenzéki képviselők Novák Katalin lemondását követelték

Az Országgyűlés rendkívüli ülést tartott hétfőn – amelyen a kormánypárti képviselők nem jelentek meg –, ezen több ellenzéki képviselő lemondásra szólította fel Novák Katalint. A DK árnyékkormányának miniszterelnöke, Dobrev Klára Facebook-posztjában fogalmazta meg gondolatait az elnöki kegyelemről.

Az államfő, aki pedofíliához kötődő bűnözőnek kegyelmet ad, többé nem a családok, a gyermekek védelmezője. Az államfő, aki mentességet biztosít azoknak, akikre bár gyermekeket bíztak, de ők mégsem védték, hanem bántották és használták ezeket a gyerekeket, az többé nem az alkotmányosság, az erény őre, hanem a bűn szövetségese. 

– így értékelte közösségi oldalán Dobrev Klára a történteket, melyekre egy eljárásjogi véletlen momentum derített fényt. (A férfi a Kúrián is megtámadta az ítéletet, ez az eljárás pedig épp kegyelmi kérvénye elbírálásával egy időben zajlott, így Novák Katalin döntése megjelent a harmadfokú határozat szövegében is.) A DK részéről levélben tájékoztatták az Apostoli Szentszéket a történtekről, hangsúlyozva, hogy „Jézus bármely szolgájára való hivatkozás sem nyithat utat a bűnnel és a bűnösökkel való együttműködésre”.

A Vona Gábor vezette Második Reformkor Párt érthetetlennek nevezte, hogy az egykori családokért felelős tárca nélküli miniszter miért nem érezte ennek a döntésnek a súlyát, a gyermekekre, társadalomra gyakorolt hatását. „Döntésének indokát elfogadhatatlannak tartjuk, ezért felszólítjuk Köztársasági Elnök Asszonyt, hogy ne éljen vissza a hatalmával, és vállalja ennek az ítéletnek a következményeit!”

Az ügyben megszólalt a Momentum elnöke, Donáth Anna is. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy

Novák Katalin kegyelme a rendszer tökéletes lenyomata, ahol bármilyen gazemberség úgy megy át a Fidesz-végrehajtókon, ispánokon, köztársasági elnökön, mint kés a vajon. Miközben gyerekvédelemre hivatkoznak, gond nélkül adnak kegyelmet a börtönben ülő pedofilsegítőnek.

Az áldozatok tiltakozó hangjának felerősítéséhez az ellenzéki pártok és a sajtó segítségét kérte. Ungár Péter, az LMP társelnöke szerint a köztársasági elnök visszaélt a jogkörével, ezért az egyetlen helyes dolog, amit most Novák Katalin tehet, hogy visszavonja a döntését. A párt kikéri a kegyelmi döntést megalapozó dokumentumokat. A Mi Hazánk törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetében ne lehessen az elkövetőt elnöki kegyelemben részesíteni.

Rekordot döntött az elnöki kegyelmek aránya 2023-ban

Az egyéni kegyelmezés jogát ugyan a köztársasági elnök gyakorolja, ám az egyes eseteket az igazságügyi miniszter készíti elő, és ő az is, aki ilyenkor a kegyelmi döntéseket ellenjegyzi. A konkrét esetben ez a személy – a posztjáról azóta lemondott – Varga Judit volt.

Ugyan 2004-ben 41 kegyelmi kérvényre bólintott rá az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc, de ez csak a kérvények 3,24 százaléka volt, mivel ekkor 1266-an szerették volna elnyerni az elnök egyéni kegyelmét. Az utóbbi időben Novák Katalin gesztusai jelentős társadalmi visszhangot váltottak ki. 

Tavaly április 28-án érkezett Ferenc pápa Budapestre, egy nappal korábban a köztársasági elnök egyszerre 22 elítélnek adott kegyelmet, közte annak a hat férfinak, akiket a Hunnia-perként ismert ügyben marasztaltak el terrorizmus vádjával. 

Tavaly novemberben a Hunnia-per börtönben lévő további három érintettje is végrehajtási kegyelemmel szabadulhatott. T. Csaba, Sz. Frigyes és P. Gergely Csintalan Sándor megverése kapcsán került reflektorfénybe. Ők azért nem kaphattak az első körben kegyelmet, mert a vád szerint súlyos testi sértést követtek el. Változásra esetükben akkor került sor, amikor érdekükben maga Csintalan Sándor is megszólalt. 

Az Országos Közös Akarat közéleti fórum péntekre tiltakozó demonstrációt hirdetett a pedofil ügy miatt, a Belügyminisztérium elől a Sándor-palotához vonulnak. A Budai Várban este 6 órakor csatlakoznak a Momentum rendezvényéhez.

Ne csak a szavak, a tettek szintjén is legyen fontos a gyerekek biztonsága

Az elnöki kegyelemmel kapcsolatban megkerestük a Hintalovon Alapítványt is, amelynek gyerekjogi szakértője és pszichológusa, Stáhly Katalin szerint döntéshozóként és felelős felnőttként az a legfontosabb, hogy minden gyermek védve legyen az erőszak bármely formájától.

„A valódi gyerekvédelem azt jelenti, a felelős felnőtteknek fontos ügy az, hogy a gyerekek egyénileg, a családjukban vagy a családjukonon kívül nevelkedve, az óvodában, az iskolában, a gyerekotthonban, a nevelőszülőnél, de a sportegyesületnél a nyári táborban és a buszon közlekedve is biztonságban és jól legyenek. Felelős felnőttként, pláne döntéshozóként a legfontosabb feladat tehát az, hogy minden egyes gyerek védve legyen az erőszak bármely formájától.

Ne csak a szavak, hanem a tettek szintjén is legyenek fontosak a gyerekek és a valódi biztonságuk. A gyerekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szemben minden esetben és mindenkinek fel kell lépni.

Ha a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekményeket egy társadalom nem megfelelően kezeli, akkor azzal az áldozatok iránti felelősséget és az általuk átélt trauma jelentőségét gyengíti. Mindezek pedig tovább nehezítik, hogy a velük történteket a lehetséges mértékben fel tudják dolgozni, valamint azt is, hogy az esetek előfordulásakor a gyerekeket körülvevő felnőttek a megfelelő védelemben részesítsék őket” – írta megkeresésünkre Stáhly Katalin.

(Borítókép: Novák Katalin 2024. január 27-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)