Szijjártó Péter: Ha előterjesztünk egy igényt, Putyin barátainak bélyegeznek bennünket

A magyar kormány mindig őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami a hazánkban tapasztalható egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges, ennek ellenére Európában mára rendkívül beszűkült a tere az ésszerű vitának – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bostonban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén az előző heti EU-csúcstalálkozón elfogadott ukrán csomaggal kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarországnak két fontos előfeltétele volt ennek támogatásához, amelyek teljesültek, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására.

Kiemelte: gyakran előfordul, hogy a kormány felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, ami jól mutatja, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az ésszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és a helyzet folyamatosan romlik.

Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket

– mondta.

„Ha lenne tere a racionális párbeszédnek, ha meglenne a kölcsönös tisztelet, és ha azok, akik állandóan a demokráciáról beszélnek, odafigyelnének azokra, akiknek a véleménye kissé eltér a többségtől, akkor meg lehetne spórolni ezeket az ideológiai vitákat, stigmatizációkat” – hangsúlyozta.

Majd kiemelte, hogy a kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges.

Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk

– fogalmazott.

Amerika is benne van

Szijjártó Péter az Európa világpolitikai helyzetéről szóló beszélgetésen kifejtette, hogy miközben az Egyesült Államok gyakran bírálja a magyar–orosz atomenergetikai együttműködést, tavaly egymilliárd dollárnyi értékben vett uránt Oroszországtól, és a paksi bővítésben is részt vesznek amerikai cégek.

Megjegyezte azt is, hogy amíg nem találják fel, hogyan lehet hátizsákban hazaszállítani a földgázt, addig az energiaellátás az infrastruktúrától, a csővezetékektől függ. Emlékeztetett rá, hogy a kormány öt-hat éve szerződést írt alá az ExxonMobillal a majd Romániában kitermelendő földgáz vásárlásáról, azonban az amerikai vállalat végül visszalépett a projekttől.

És hasonlóképpen – mint közölte –, az Európai Unió nem nyújt segítséget a délkelet-európai hálózat bővítéséhez, Horvátország pedig ötszörösére emelte a kőolaj tranzitdíját.

Fizikai infrastruktúra nélkül a diverzifikáció csak tündérmese

– hangsúlyozta.

A svéd NATO-csatlakozásról és a kínai beruházásokról

Svédország ratifikációjáról szólva leszögezte, hogy a kormány beterjesztette az erről szóló javaslatát, de az Országgyűlés egyelőre nem vette azt napirendre, méghozzá azért, mert sok képviselő sértésként tekint arra, hogy egyes svéd politikusok évek óta harsogják: Magyarországon diktatúra van, és nem legitim a hatalom, most pedig szívességet kérnek.

Sérelmezte, hogy a svéd fél nem volt hajlandó bizalomerősítő gesztusokra, a miniszterelnök Ankarába elutazott, Budapestre viszont nem. Majd reményét fejezte ki, hogy végül erre is sor fog kerülni, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a parlamenttől.

Rámutatott, hogy Magyarország a kínai beruházások elsődleges célpontjává vált Közép-Európában, és ez a német ipar miatt volt lehetséges, ugyanis hazánkban mindhárom nagy német prémium-autómárka gyártóbázissal van jelen, és ezek nagyban függenek a kínai beszállítóiktól.

A hallgatóság kérdéseire válaszolva közölte, nem hiszi, hogy Oroszország megkockáztatná valamely NATO-szövetséges megtámadását, mégpedig a kollektív védelem elve miatt.

Nyilvánvalóan sokkal erősebbek vagyunk Oroszországnál, a NATO sokkal erősebb Oroszországnál katonailag

– szögezte le.

Felidézte, hogy könnyű különböző nyilatkozatokat tenni Brüsszelben vagy Washingtonban, de ő a moszkvai Orosz Energiahéten nagyjából ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, és annak lezárását sürgette.

A teljes beszélgetésről szóló videót itt tekinthetik meg:

(Borítókép: Szijjártó Péter a Harvard Egyetemen, Bostonban tartott panelbeszélgetésen 2024. február 9-án. Fotó: Szijjártó Péter / Facebook)