Novák Katalin kommunikációs szempontból is hibázott a szakértő szerint

Perlaky-Papp József lapunknak elmondta, a gyors reagálást elmulasztotta Novák Katalin stábja, majd az ügy kirobbanása utáni első megszólalása inkább olaj volt a tűzre, így elkerülhetetlenné vált a lemondása.

„A kríziskommunikáció módszertana pontosan kijelöli a botrány kezelésének lényeges szempontjait. Fontos, hogy aki bajba kerül, gyorsan reagáljon az esetre. Ezt azért kell megtenni, mert ha csak a politikai ellenfél meséli a történetet, akkor azt a saját szándékai, koncepciója alapján teszi meg. Az pedig a támadott számára szinte gyilkos hatású. A minél előbbi kommunikációt az államfő stábja elmulasztotta. Az örmény elnökkel tartott közös sajtótájékoztató kapóra jöhetett volna, hiszen előre szervezett program volt. Jó döntés volt, hogy Novák Katalin ott válaszolt újságírói kérdésre. Az első megszólalás az egyik legjelentősebb a krízis kezelése szempontjából, hiszen ekkor dől el, hogy tovább lendül-e a megfelelő irányba az ügy, vagy pedig továbbra is jelentős kárt okoz a botrányban szereplőnek” – fogalmazott a Budapesti Metropolitan Egyetem címzetes docense.

A szakértő elmondása szerint, a köztársasági elnök akkori válasza nem felelt meg a kríziskommunikáció másik fontos ökölszabályának: csak úgy kezelhető egy krízis, ha annak feszültségpontját kezelik.

Itt a feszültségpont az, hogy az államfő:

• Miért döntött a kegyelem mellett?
• Milyen dilemmái voltak?
• Mi volt a legfőbb motivációja a kegyelemmel?
• Milyen szempontok mozgatták?
• Hogyan született a döntése?
• Ő hogyan látta az ügyet?

Perlaky-Papp József hozzátette, az első megszólaláskor az ügy pontos elmesélése mellett Novák Katalin ezekre a kérdésekre kellett volna hogy választ adjon.

„Ehelyett az újságírói kérdésre azt mondta: a törvény szerint nem kell megindokolnia a döntést, a kegyelmi döntés természete szerint megosztó, vitatható.

Az tévedés, hogy a jog szerinti korrekt válasz ebben az esetben a megfelelő válasz. A kommunikáció más szempontok alapján rendeződik. Jól megfigyelhető volt, hogy ezután a köztársasági elnök asszony körül nagyon gyorsan elkezdett fogyni a levegő, a nyilvánosság ellene fordult, a bizalom napok alatt szertefoszlott.”

Perlaky-Papp József emlékeztetett, az elnök stábja ilyenkor egy ostromlott várban érezheti magát. Láthatóan a nyilvánosságot a téma napról napra egyre teljesebben foglalkoztatta. Ilyenkor nagy lelkierőre, kríziskommunikációs tapasztalatra van szükség. A nyilatkozatból és az elzárkózó kommunikációból is jól látszik, hogy ilyen képesség nem volt jelen a stábban. Súlyos árat is fizetett érte Novák Katalin – mondta a specialista.

Novák Katalin leköszönő beszéde átgondolt, nagy hatású megnyilvánulás volt

A METU docense szerint Novák Katalin lemondáskor elmondott beszéde már jól átgondolt, nagy hatású megnyilvánulás volt. „Benne van a köztársasági elnök asszony karaktere, személyes szempontjai. Tartalmazza a legfontosabb elemeket, a lemondást és a bocsánatkérést, a hiba beismerését. Emellett a döntés körülményeire is kitér, a szándékait világossá teszi. A beszédben kríziskommunikációs szempontból hibát nem vét. Nem a műfajban megszokott tényszerű, szűkszavú beszédet láttunk, hanem egy érzelmes, szenvedélyes, mély átéléssel elmondott felszólalást.”

A szakértő azt is hozzátette, a sajtótájékoztató ebben az esetben súlyos tévedés lett volna, hibás eszközválasztásnak bizonyult volna. Hiszen Novák Katalin éppen lezárni szerette volna az ügyet, kivezetni a témát a nyilvánosságból, nem pedig újabb és újabb témát megnyitni az ügyben, amelyet az újságírói kérdések és a helyszíni, sokszor politikai szándékú szembesítés előidézett volna. Nagyon jól megválasztotta az elköszönés módját.

Ami a szombat délutáni öt és fél perces leköszönő videóüzenet tartalmát illeti, a lemondásnak, a beszédnek és a benne használt retorikai elemeknek azt kellett szolgálniuk, hogy a politikai közösségét mentesítse a kialakult helyzettől.

Mindemellett azzal, hogy a hibájáért felelősséget vállalt és lemondott, az ellene irányuló halálos baloldali össztűzben „veszett oda”, így ismét a közösség hősévé vált.

A szakértő szerint nagyon tanulságos volt látni, hogy az ügy néhány nap alatt kisajátította a nyilvánosságot, semmilyen más téma nem működött. Azok a témák, amelyeket a kormánypártok dobtak be az ellenzékről, mind elhalványultak, jelentőségüket vesztették. A krízis lezárása éppen azért volt számukra fontos, hogy a nyilvánosság visszatérjen ahhoz a dinamikához, amelyben a kormány adja a ritmust, és a saját narratívája uralja azt.

A Demokratikus Koalíció ütné a vasat, amíg meleg

Perlaky-Papp József úgy látja, az ellenzék visszakapott néhány napot a Gyurcsány-korszakból. Támadó pozícióba került, a saját narratívája mindenhol gyorsan terjedt, dominánssá vált. A baloldalon úgy érezhették, hogy végre egy olyan témával tudták megszólítani a választókat, amelyben nagy tömegeket gyűjthettek maguk mellé. A téma gazdája, az ATV úgy tudósított a kegyelmi ügyről, mint a CNN az iraki invázióról. Óráról órára nyomon követte, a baloldali véleményformálók a teljes stúdióidőben egymásnak adták a kilincset, az elmúlt napok a Nap-kelte „legszebb” időszakait idézték. A közösségi médiában gyorsan terjedt az ügy, hiszen az közérthető és könnyen mesélhető. A tüntetések szárba szökkenésére láthatóan nem maradt elég idő, az eset nem tudja továbbra is mozgósítani, utcára vinni az embereket. A korábbi tüntetés létszáma megegyezett az utóbbi idők baloldali megmozdulásaival.

A szakértő úgy véli, a kutatások fognak pontos választ adni arra, hogy mennyit ártott a kormánypártnak a kegyelmi ügy. A kríziskommunikáció mindig a veszteség minimalizálását szolgálja.

„A kérdés már csak az: mekkora a veszteség? Az ügy nagyon könnyen érthető volt, és a kormány szempontjából kiemelten érzékeny téma, hiszen az általa épített egyik legfontosabb tárgykört kezelte. Így előfordulhat, hogy ilyen rövid idő alatt is mérhető sérülést szenvedett a kormány támogatottsága.

Ugyanis rombolni napok alatt is lehet, ám építkezni valamiből, az már egy más kérdés. Látható, hogy baloldalról a Demokratikus Koalíció keresi a téma továbbépítésének módját. A közvetlen köztársaságielnök-választással szeretne az előttünk álló időszakra átmenteni valamit az ügyből, és elkerülni, hogy az nyom nélkül elmúljon.”

Perlaky-Papp József az Indexnek úgy fogalmazott, összességében elmondható, hogy a megfelelő időben és megfelelő tartalommal elvégzett kommunikáció megváltoztathatta volna az ügy fejlődésének dinamikáját és irányát. Az kijelenthető, hogy a tartalma „halálos méreg” lett volna jó kríziskommunikáció mellett is az elnök asszony számára. A kríziskommunikációnak ugyanis megvannak a korlátai. Nem mindegy azonban a személyes és a mögötte álló politikai közösség reputácója miatt, hogy hogyan robog át egy ilyen botrány a nyilvánosságon. Nagyon nem mindegy, minek mekkora ára van, hiszen a választói bizalom a legdrágább kincs a politikában.

(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatot tesz a Sándor-palotában 2024. február 10-én. Fotó: Sándor-palota / MTI)