Karsai Dániel: A köztársasági elnök intézménye romokban, de a közvetlen választás hibás elképzelés

„A köztársasági elnök intézménye romokban hever. Az elnök alkotmányos feladata kifejezni a nemzet egységét, és őrködni Magyarország demokratikus működése felett. Az elmúlt három elnök ezt a feladatát nem hajtotta végre. Kettő olyannyira nem, hogy méltatlanság okán kellett lemondania. Mindhármukban közös, hogy asszisztáltak a jogállam lebontásához is. A most megválasztandó köztársasági elnök előtt hatalmas feladat áll: helyre kell állítani az elnök intézményének tekintélyét” – írta Novák Katalin lemondása után Facebook-oldalán Karsai Dániel alkotmányjogász, aki ALS-betegségben szenved, és az eutanázia ügyében kezdeményezett népszavazást.

A köztársasági elnök lemondása óta több ellenzéki párt is közvetlen államfőválasztásra tett javaslatot. Karsai Dániel úgy gondolja, hogy

a köztársasági elnök közvetlen – tehát általános országos választáson történő – választása alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés. A közvetlen választás óriási legitimációt ad az érintett közjogi méltóságnak. Jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit nem választunk meg közvetlenül. Sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket, sem mást. A köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését, és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett. Ha ez elmarad, a köztársasági elnök jelentős, de nem túlzottan erős hatáskörei és legitimációja között hatalmas szakadék keletkezik.

Az alkotmányjogász rámutatott, hogy az államfő jelenleg részben szimbolikus feladatokat lát el. „Másfelől meg nagyon is valóságos, de korlátozott jogkörökkel rendelkezik a demokrácia védelme érdekében. Ezek közül a legfontosabb a törvényjavaslatokkal szembeni politikai és alkotmányos vétó. A többi hatásköre is lényeges, mint például a mostanában sokat emlegetett kegyelmezési jog vagy a különböző kinevezési jogosultságok. Az államfő jelentős szerepe a magyar közjogi rendszerben ugyanakkor fényévekre van a magyar állam tényleges vezetői szerepétől, amire a közvetlen választás felhatalmazást adhatna. A jelenlegi, korlátozott mértékű hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne a közvetlen választás.”

Karsai Dániel példaként említette: „A közvetlenül választott elnök például mondhatná, hogy én minden törvényt megvétózok, mert engem közvetlenül választottak. Holott ezt a hatáskört kivételesen – az elmúlt évek elnöki gyakorlatánál persze sokkal gyakrabban –, politikailag vagy alkotmányos szempontból indokolt esetben lehet használni. Az elnök akár mondhatná, hogy én innentől minden kinevezést megtagadok, mert engem közvetlenül választottak, holott erre is csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén van joga. A sor még hosszan folytatható lenne.”

Összefoglalva, az elnök relatíve szűk hatáskörei és a közvetlen választás jogintézménye között alkotmányjogi szempontból feloldhatatlan ellentmondás feszül. Ezt az ötletet tehát el kell vetni

– szögezte le Karsai Dániel, aki abban bízik, hogy „ebben a méltán nagy közérdeklődést és heves érzelmeket kiváltó közéleti kérdésben is sikerül hozzájárulnom a közéleti vitához. Remélem, hogy ebben a témában is – hasonlóan az élet végi döntésekhez – a lehető legkulturáltabb és a más véleményen lévőket tiszteletben tartó párbeszéd bontakozik ki”.