Még a szakmán belül is tanácstalanság van a szakdolgozók bérfejlesztését illetően

A jogszabály szerint senki sem kaphat kevesebb fizetést a béremelés után, azaz alapilletménye mindenképpen emelkedik, ha ugyanabban a munkakörben ugyanannyi órát dolgozik, mindemellett az állandó pótlékokat, például a vezetői, ágy melletti munkáért járók beépülnek a bérekbe. Erről beszélt Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke az Indexnek.

„Ezeket a pótlékokat csak akkor lehet elvenni, ha megszűnik az a körülmény, amiért ezt korábban kapta, például a sürgősségi pótlékot csak akkor lehet elvenni, ha átkerül az illető másik osztályra” – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán nemrégiben lapunknak arról beszélt: gondot jelenthet, hogy a garantált alapilletmény utáni fizetésemelést egyik munkavállaló sem fogja béremelésként értékelni, ha nem a pótlékok beépítése utáni összeg emelkedik meg. Soós Adrianna szerint ez 4 százalékos mínuszt jelentene a havi juttatásokban, de mindegyik kórház törekszik arra, hogy dolgozóik számára a márciusi béremelés valóban pozitív változást jelentsen. A FESZ elnöke leszögezte: a tárcával folytatott egyeztetések azt erősítették meg, hogy a béremelést a pótlékok beépítésén felül kell végrehajtani.

A kórházak így differenciálnak

Az alapkategóriába tartozó munkavállalók bérfejlesztésére valamivel kevesebbet, a kiemelt kategóriába tartozókéra többet kapnak a kórházak. Soós Adrianna szerint mivel az intézmények saját hatáskörükben dönthetik el, hogy kinek mennyi emelést adnak, előfordulhatnak egyenlőtlenségek. A nagyobb forgalmat lebonyolító irányító centrumkórházak megemelt finanszírozást kapnak, mivel több kiemelt kategóriába tartozó szakdolgozó van az állományukban, a terápiás területek speciálisabb, szélesebb spektruma miatt több képzettebb munkaerővel bírnak. Ugyanakkor ugyanarra a munkakörre mindenhol azonos egy főre jutó összeg érkezik, de az intézmények differenciálhatnak, akár a munkaterhelés alapján is.

A bértámogatás egy főre van meghatározva, függetlenül attól, hogy pályakezdő vagy tizenéves tapasztalattal rendelkezik valaki, de a kiemelt kategóriába tartozók és képzettebbek után nagyobb támogatás jár. „A kórháznak a bértámogatást nem fordíthatják másra, és a bérfejlesztés nem járhat azzal, hogy az addig más címen kifizetett összegeket elvonják a dolgozótól” – szögezte le a FESZ elnöke. A béremelésnek valós keresetnövekedést kell eredményeznie, nem a különböző kereseti elemek közti változtatást.

A kiemelt szakmák jellemzően ágy melletti munkakörök vagy műtéti szakmák, amelyek fizikailag megterhelő és folyamatos munkarendben zajlanak, és magas képzettséget igényelnek. „A kiemelt szakmákban pályakezdő bérek alsó határa nagyon megemelkedett, 80-100 ezer forinttal. Ezek után a 20 éve ott dolgozókat is legalább ekkora pluszjuttatásban kell részesíteni a bérfeszültség elkerülése miatt, ezért kisebb lehetőség van a differenciálásra, de mindenki érdemleges béremelést fog kapni” – jegyezte meg Soós Adrianna hozzátéve: a pályakezdők bérének eddig sem a kétszeresét kereste a tizenéve a szakmában dolgozó. „A rendszer az ágazatban dolgozók jobb megbecsülése mellett azt célozza, hogy jöjjenek fiatalok, a béremeléssel elsődlegesen ezt próbálják kompenzálni” – értékelte.

A bérkompenzációt elvitte az infláció

A kiemelt szakmában a bérek jelentősen megemelkedtek a korábbiakhoz képest. A D kategóriába tartozó, egy szakképesítéssel rendelkező, középfokú végzettségű egészségügyi szakdolgozó esetében alapterületen 20 ezer forint a béremelési kötelezettség, de ha kiemelt kategóriába tartozik, akkor ennek el kell érnie a 70 ezer forintot. Ha figyelembe vesszük, hogy továbbra is megmarad az ágy melletti pótléka, ami ezer forintot jelentett, azaz a pótlékok beépülésével is 70 ezer forinttal többet vihet haza havonta, ha diplomás akkor 90 ezer forinttal növekszik a bére. „Ez az indulóbér már versenyképes lehet egy magánszektorhoz vagy a versenyszférához képest” – értékelte a FESZ elnöke. Szerinte bár elsősorban a pályakezdők juttatásánál érezhető komolyabb változás, de ez a többi szakdolgozó fizetésére is kedvező hatással lesz, hiszen az idősebbek béremelését is kikényszeríti.

A felsőfokú, egyetemi végzettséggel rendelkezők összevont V. fizetési osztályába tartozóknál a kezdő havi bruttó bér 530 ezer, kiemelt területen 635 ezer forint. Ez már a pályakezdő orvosok fizetéséhez viszonyítva nem nagy lemaradás, szemben az idősebb korosztályoknál a diplomás ápolók és az orvosok közötti bérkülönbséggel.

A legtöbb szakdolgozó (nagyjából 50 ezer fő) a D és E kategóriába tartozik, ez a középfokú végzettségű, és legalább egy specializálttal rendelkezőket foglalja magában. Minden kórház alapszakmai területen minden szakdolgozója után kap – az előző év viszonylatában – nagyjából 80 ezer forint bértámogatást, a kiemelt kategóriába tartozók fizetésemelésére 35 ezer forinttal többet. A III. fizetési osztályba tartozó, érettségivel és szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozó márciustól már 341 ezer forintos nettó fizetéssel helyezkedhet el a közellátásban, pszichiátrián, műtőasszisztensnek gyermeksebészeten pedig 377 ezer forint lehet a kezdőfizetése, ami pályakezdő fizetésként kicsit több, mint más területen.

„Azt nem szabad elfelejteni, hogy pótlékos munkakörökről van szó, a munkarend is ehhez kapcsolódóan éjszakai, hétvégi ügyeleti. Ha csak harmadrészt vállal túlmunkát, könnyen 400 ezer forint feletti összeget kaphat kézhez kezdőként is” – tette hozzá. Megjegyezte: napi 12 órás műszakonként, változó munkarendben dolgozik az ágy melletti ápolók többsége, és gyakran nem heti 40 órában, hanem túlmunkát is vállalniuk kell, igaz azért több pénz jár.

Az egészségügyi dolgozók az átlagnál többet dolgoznak egy hónapban, de az órabérük az átlag körül van, amin a márciusi béremelés sem változtat, mivel a többi ágazatban is történnek bérfejlesztések

– említette.

A júliusi béremelésnél a pályakezdők és a 40 éves gyakorlattal rendelkező között 23 ezer forint volt a béremelésben a különbség, ami 3 évenkénti fizetéskülönbségre lebontva 1500-2000 forint volt. „Nagyon össze voltak torlódva eddig is a bérsávok, most nagyobb különbségek is lehetnek, ha erre van az intézménynek anyagi forrása. Meg lehet tenni, hogy 5-10 éve dolgozó munkavállalónak is adnak ugyanannyi béremelést, mint egy 40 éve a pályán lévőnek, pláne ha nyugdíj mellett dolgozik, mivel ott az alacsonyabb adóteher miatt mindketten ugyanannyit kapnak kézhez. Ez nem azt jelenti, hogy a keresete lesz kevesebb, hanem az emelése. Más területen is kezdetben gyorsan nőnek életévekkel arányosan a fizetések, egy bizonyos idő után elérnek egy olyan határt, ahol már kisebb a bérnövekmény. Ebben persze az is benne van, hogy idősebb korban kevesebb túlmunkát tudnak vállalni” – magyarázta a FESZ elnöke.

„A munkaerőhiány ellen ez kevés lesz”

A december 29-én megjelent kormányrendeletben 43 szakterületet tüntettek fel a kiemelt kategóriában, többek között az intenzív, gyermekosztályos, infektológiát, a szülészetet, pszichiátriát vagy a krónikus belgyógyászatot. Az egészségügyi államtitkár, Takács Péter a FESZ elnökének küldött levelében úgy fogalmazott, a későbbiekben a tapasztalatok és a szakma javaslatára bővülhetnek ezek a területek.

„A humánerőforrás-hiány összefüggött azzal, hogy ezeken a területeken nagyobb terhelés alatt állnak a dolgozók. Ha a fizetések arányban lennének a végzett munkával, nem lenne szakdolgozóhiány” – emelte ki a FESZ elnöke, hozzátéve: ezzel összefügg, hogy éppen elérték az átlagbéreket a szakdolgozói fizetések, amit sok többletmunkával lehet túlszárnyalni. Soós Adrianna már korábban megemlítette az Indexnek: kollégáik többsége havonta 240 órát dolgozik.

Az emberi életért való felelősség minden egészségügyi területen jelen van

– folytatta a szakszervezeti vezető, hozzátéve: ez indokolná, hogy kiemelt bérezést kapjanak. A FESZ elnök úgy véli, a fiatalok számára csak így lehetne vonzóvá tenni a területet, ellensúlyozni azokat a többleteket, amelyeket egy egészségügyi dolgozótól elvárnak: a nagyobb felelősséget, türelmet, lelki terhelést. A szakmai tapasztalat elismerésével pedig a pályán lehetne tartani az idősebb dolgozókat. A Független Egészségügyi Szakszervezet javaslatára az alsó és felső bérsáv közötti különbséget kitolták 25-ről 50 százalékra, álláspontjuk szerint így több lehetőség nyílik a tapasztalatok elismerésére. A teljesítményösztönzők mellett évi inflációkövető béremelésre is szükség lenne mindenki számára.

„Az egészségügyben sosem lesz munkanélküliség. Azzal, hogy nagyobb léptékű béremelésre vállalkozik a kormány, azt is üzeni, hogy elkötelezett a munkaerőhiány felszámolására. Ugyanakkor nem szabadna a kérdést megoldottnak tekinteni addig, amíg a szakdolgozói fizetések nem érik el az orvosbérek felét” – húzta alá Soós Adrianna. 

Sikerül megtartani a nyugdíj előtt állókat?

„A lehetőség ugyan benne van, de egyik munkáltató sem fogja megtenni, hogy ne adjon az idősebb munkavállalónak is érdemi emelést. Bérfeszültség-növelő differenciálás a munkahelyi környezetnek sem tenne jót. A bérnövekmény elosztása azért maradt munkáltatói jogkörben, mert ott tudják, hogy hol van hiány, hova kellene embereket bevonzani, az ellátásában hol van a legnagyobb terhelés” – ismertette Soós Adrianna, aki szerint belső migráció amiatt indulhat meg, hogy egyes intézmények ugyanarra a munkakörre magasabb juttatást adnak ugyanazon képzettségi szinten lévő szakdolgozónak.

A szakszervezet elnöke kitért arra, hogy negyven év után kollégáik többsége nyugdíjba vonul, a maradék 15 százalék férfi. Az érdekképviseleti vezető szerint emiatt is szükség lenne hangsúlyosabb béremelésre a 20–40 év munkatapasztalattal rendelkező egészségügyi dolgozóknál. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke többször felhívta arra a figyelmet, hogy „a 30 ezer fős humánerőforrás-hiánnyal küzdő ágazatban 15 ezren 60 év felettiek. Ha ők egyszerre vonulnak nyugdíjba, kártyavárként omolhat össze a rendszer” – nyilatkozta a kórházszövetségi konferencián. 

Takács Péter ugyanekkor úgy fogalmazott, a 2024. márciusában esedékes béremeléssel a nemzetgazdasági átlagkeresetet elérik. „Ápolónak lenni hivatás, ha az ember hazájában a saját szakmájában tisztességes bért kap, nem fog más területen elhelyezkedni” – részletezte. Mint kiemelte: a bérpótlék szocialista mementó, nyugdíj, táppénz szempontjából is jobban jár a dolgozó, ha ez beépül a fizetésébe. A szakdolgozói béreket terhelés szerint, sávosan differenciálják. „A diabetológus mellett dolgozó asszisztens más munkaterhelésnek van kitéve, mint a pszichiátrián az éjszakai felvételes nővér” – érzékeltette.

Soós Adrianna lapunkat arról tájékoztatta, hogy sok intézmény még iránymutatásra vár az OKFŐ részéről, a béremelés mikéntjéről. Egyelőre csak a keretek vannak meg a február 29-ig lezajló átsoroláshoz. „Azonban az eddig ismert szabályok alapján is lehet bérfejlesztési stratégiát kidolgozni, hiszen a törvényi és más jogszabályi keretek adottak” – jegyezte meg a szakszervezet elnöke. Az egészségügyi államtitkár a FESZ-elnöknek küldött levelében kiemelte, hogy céljuk a minősítési folyamatok nyomon követése.

(Borítókép: Pascal Bachelet / BSIP / Getty Images Hungary)