Több mint 50 ezer ember támogatja a DK petícióját a közvetlen államfőválasztásról
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Több mint 50 ezer ember írta alá online és az utcán a DK petícióját a közvetlen köztársaságielnök-választásról – olvasható a párt vasárnapi közleményében.
Mint írják, az aktivisták országszerte gyűjtik az aláírásokat, akik „naphosszat” dolgoznak, mivel – a DK szerint – „a pultjaiknál sokszor hosszú sorok alakulnak ki”.
Nem engedhetjük meg, hogy három bukás után megint Orbán jelöljön egy pedofilsimogatót. Itt az ideje, hogy újra méltó köztársasági elnöke legyen Magyarországnak, ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a magyarok döntenek a személyéről. Ezért szervezünk a többi ellenzéki párttal közösen tüntetést február 25-ére: kisöpörjük a pedofilhálózatot a Sándor-palotából, és megmutatjuk a hatalomnak, milyen sokan álltak be a közvetlen választás mögé, milyen sokan akarnak egy pedofilsimogató helyett valódi köztársasági elnököt a Sándor-palotába
– áll a párt közleményében.
Közvetlen választást sürgetnek az ellenzéki oldalon
Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után az összes parlamenti ellenzéki párt közvetlen államfőválasztást sürgetett (a reakciókról itt és itt írtunk). Arra hívták fel a figyelmet, hogy a választópolgároknak, és nem Orbán Viktornak kell megválasztania az új államfőt.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Novák Katalin és Varga Judit lemondása után Facebook-oldalán jelentkezett: „Közvetlen elnökválasztást! Döntsön a nép!”. Szerinte ugyanis a távozás nem annak volt köszönhető, hogy „egy hét alatt megvilágosodtak, hanem mert Orbán elküldte őket”.
A DK elnöke későbbi bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Novák és Varga lemondása nem lezárta az ügyet, hanem éppenhogy felnyitotta azt. „Nováké volt a kéz, de kié volt az akarat?” – kérdése arra utal, hogy szerinte nem a köztársasági elnök döntése volt a kegyelmi dokumentum aláírása.
Később Kálmán Olga, a párt politikusa már úgy fogalmazott, hogy forrásaik szerint Orbán Viktor személyesen döntött arról, hogy K. Endrének – a kegyelemben részesített bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese, akit azért ítélték három év négy hónapos börtönbüntetésre, mert a pedofil igazgató bűntársaként megpróbált rávenni egy, a bicskei gyermekotthonban zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a feljelentését – államfői kegyelmet kell adni.
Novák Katalin lemondása után a Demokratikus Koalíció (DK), a Jobbik, a Momentum Mozgalom és az MSZP is azt kezdeményezte, hogy közvetlenül az emberek döntsenek az új köztársasági elnök megválasztásáról. A pártok aláírásgyűjtésbe is kezdtek, akkor a DK azt közölte, önkormányzati képviselőik és polgármestereik országszerte határozati javaslatokat nyújtanak be az önkormányzatokban a közvetlen elnökválasztásért.
Február 25-én pedig, ahogy arról az Index is beszámolt, közös tüntetést szervez a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett a Parlament elé – a négy ellenzéki párt szerdai közlése szerint. Másnap, február 26-án kezdődik az Országgyűlés tavaszi időszaka, amelyben Novák Katalin lemondásáról is szavazni fognak.
A Mi Hazánk is Alaptörvény-módosítást adott be a közvetlen köztársaságielnök-választás érdekében, Bicskére kedden estére fáklyás felvonulást is szervezett a párt, amely konkrét javaslatot is tett az új államfő személyére. A Toroczkai László vezette párt Csath Magdolna professzort jelölte új köztársasági elnöknek.
Bár az ellenzéki pártok kezdeményezték az Alaptörvény módosítását a közvetlen államfőválasztás bevezetése érdekében, és a DK országgyűlési határozati javaslatában már a júniusi EP- és önkormányzati választást is kiegészítené az új elnök megválasztásával, azonban az alkotmányjogászok sokkal óvatosabbak: a köztársasági elnök relatíve szűk jogköre és a közvetlen választás adta erős legitimáció között nagy feszültség keletkezne.