Ez a különbség régi korok elnyomó rendszerei és a totális diktatúrák között

A beszélgetés elején igyekeztük tisztázni magát a fogalmat, amivel kapcsolatban Földváryné Kiss Réka elmondta, hogy ha egyszerűen akarjuk meghatározni, akkor talán azt lehet mondani, minden közösségnek szüksége van közös történetmesélésre. Ahhoz, hogy legyen egy családnak, egy nemzetnek közös identitása, ahhoz pedig kell a közös emlékezet.

Ahhoz, hogy ebből történet legyen, az már a kutatók, újságírók, tanárok közös feladata.

Az emlékezet kultúráját, az emlékezés kultúráját próbáljuk meg segíteni a munkánkkal

– fogalmazott az elnök.

A kérdésre, hogy egy adott korról alkotott véleményt mennyiben befolyásol az, ha valaki csak tanult vagy olvasott róla, vagy ha meg is élte azt a történelmi periódust, például Magyarországon a kommunizmus időszakát, Földváryné Kiss Réka elmondta: a rendszerváltás utáni fiatal generációnak bizony már el kell magyarázni, mi az, hogy kommunista diktatúra. Ugyanúgy, mint a honfoglalást, vagy az I. világháború történéseit.

A korábbi elnyomó rendszerek és a totális diktatúrák között az alapvető különbség az, hogy míg korábbiak csak az embereket nyomták el, addig a totális diktatúrák az emlékezetet is az uralmuk alá igyekeztek hajtani.

Forradalom vagy ellenforradalom

A Kádár korszak idején a történelemoktatásban az 1956-os eseményeket ellenforradalomként jellemezték. Földváryné Kiss Réka szerint ez volt az eseményekkel kapcsolatban a rendszer saját mesternarratívája, azonban a hetvenes és a nyolcvanas években már nem is erőltették ezt, mert érezték, hogy erősen sántít.

Ezzel együtt megemlítette, eddigi kutatásaik, találkozásaik szemtanúkkal azt erősítik, hogy még mindig sokkal több a ki nem beszélt történet félmúltunkból, mint azt korábban feltételezték.

Azt is kibeszéltük, hogy miért látja és értékeli teljesen másként a Nyugat és a Kelet a II. világháború utáni kommunista diktatúrákat, hol van a felfogásbeli különbség.

A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy

• Mi a kényszerű felejtés kultúrája?
• Miért szakadt meg a történelmi események mesélése a családokon belül a kommunizmus idején?
• Miért nincs a kommunizmus áldozatainak a mai napig emléknapja az ENSZ-ben?
• Miként lehet a TikTok-generációnak hitelesen beszélni a történelemről?
• Miért kezelik eltérően az egykori szocialista országokban a kommunizmus időszakának feltárását?

(Borítókép: Földváryné Kiss Réka a Kibeszélő adásában 2024. február 19-én. Fotó: Németh Kata / Index)