Novák Katalin a képviselőknek is váratlan feladatot adott

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már decemberben benyújtotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programot, amely 18 törvényjavaslatot tartalmaz:

• Törvényjavaslat a belügyi ágazati feladatellátás informatikai támogatásához szükséges törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat a kritikus szervezetek ellenálló képességéről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról.
• Törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról.
• Törvényjavaslat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.
• Törvényjavaslat egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat egyes munkajogi tárgyú törvényeknek az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041 irányelv átültetésével összefüggő és egyéb jogharmonizációs célú módosításról.
• Törvényjavaslat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről.
• Törvényjavaslat az erdőbirtokossági társulatokról.
• Törvényjavaslat az agrártárgyú törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. módosításáról.
• Törvényjavaslat egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat igazságügyi tárgyú törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat a digitális állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról.
• Törvényjavaslat Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről.
• Törvényjavaslat Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról.
• Törvényjavaslat egyes adótörvények módosításáról.

Az előzetes törvényalkotási programból – ahogy azt a korábbi ülésszakokban tapasztaltak mutatják – több lényeges elem hiányzik.

Köztársasági elnököt választ az Országgyűlés

Bár a decemberben közzétett programban értelemszerűen nem szerepel, Novák Katalin február 10-i lemondása után az Országgyűlés tavasszal új köztársasági elnököt választ, de előtte még elfogadják Novák Katalin lemondó nyilatkozatát. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról, a lemondás érvényességéhez szükség van az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is.

A parlament tizenöt napon belül kérheti az államfőt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha az elnök elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. Novák Katalin február 11-i dátummal nyújtotta be lemondását. A köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban szűnik meg.

Az elnöki tisztséget ideiglenesen a házelnök, Kövér László látja el. Az új államfőt a korábbi elnök megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani. Az új államfő megválasztását jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges – részleteztük korábbi cikkünkben.

Első körben az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választható meg az új államfő. Eredménytelen első szavazás esetén a második körbe a két legtöbb szavazatot jelölt jut be, és az lesz a köztársasági elnök, aki a több érvényes szavazatot kapta. Ha a második voksolás is eredménytelen lenne, ismételt jelölés jön.

Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében azt kérte a kormánypárti frakcióktól, hogy

az elnök távozásának napján indítsák el az új elnök megválasztásához vezető eljárást.

A kormánypártok egyelőre nem nevezték meg államfőjelöltjüket. A Mi Hazánk Mozgalom jelöltje Csath Magdolna, a Párbeszéd-Zöldeké Kaltenbach Jenő, míg Ungár Péter, az LMP társelnöke Hack Pétert ajánlja az Országgyűlés frakcióinak figyelmébe, a jogtudóssal készült interjúnkat itt olvashatja. Jelen állás szerint viszont egyiküknek sem lesz elegendő támogatója a parlamentben ahhoz, hogy egyáltalán a szavazólapra kerüljön a nevük.

Átfésülendő gyermekvédelmi rendszer és újabb Alaptörvény-módosítás

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már korábban azt ígérte, hogy szigoríthatják a gyermekvédelmi törvényt. Orbán Viktor a szombati évértékelőn a feladatok közé sorolta a gyermekvédelmi rendszer megerősítését, átfésülését, egészen az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig.

A kormányfő jelezte, hogy megerősítenék a gyermekvédelmi intézmények vezetését, felügyeletét, valamint az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat. A javaslatok egy új gyermekvédelmi csomagban kerülhetnek benyújtásra. Orbán Viktor a baloldali képviselőknek azt üzente, a gyermekvédelmi törvény szigorításánál, majd „vitézkedhetnek”.

A miniszterelnök a kegyelmi ügy kirobbanása után benyújtotta az Alaptörvény tizenharmadik módosítására vonatkozó javaslatát, amely a következő tétellel egészítené ki az alkotmányt:

A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.

Az indoklásban úgy fogalmaztak, hogy „a köztársasági elnök kegyelmi döntése körül vita alakult ki. Ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni. Magyarországon a gyermek a legfontosabb! A gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni”.

A javaslat hangsúlyozza: „Aki kiskorú gyermek kárára szándékos bűncselekményt követ el, az semmilyen indokkal nem mentesülhet a tettei következményei alól. Egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek kárára szándékos bűncselekményt elkövetők kegyelem útján mentesüljenek a büntetésük hátrányos jogkövetkezményei alól, és újra büntetlen előéletűvé válhassanak. A cél érdekében az Alaptörvény módosítására van szükség. Alaptörvényünkben kell világossá tenni, hogy a gyermekek kárára bűncselekményt elkövetők számára nincs kegyelem.”

Zöld jelzést kaphat Svédország

Svédország NATO-csatlakozását a szövetség tagjai közül már csak a magyar parlament nem ratifikálta. Orbán Viktor évértékelőn elhangzott szavai alapján úgy tűnik, hogy hamarosan lezárhatják a régóta nyitott kérdést.

A kormányfő jó hírnek nevezte, hogy a vita a lezáráshoz közeledik, fontos lépéseket tettek Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, így a parlament kezdeti ülésszakában ratifikálhatják a csatlakozást. Lapunk információi szerint katonai eszközbeszerzés is a megállapodás része lehet.

Orbán Viktor egy másik területet is említett szombati beszédében, amikor leszögezte, „kőbe kellene vésni”, hogy a közös uniós hitelfelvétel többé nem járható út Magyarország számára. „Itt is a kormánypárti frakcióktól kérem a segítséget” – jelezte a kormányfő, amiből arra következtethetünk, hogy ebben a kérdésben is lesz feladata a képviselőknek.

A kormánypártok a tavaszi ülésszak kezdete előtt, február 21-én és 22-én tartják kihelyezett frakcióülésüket.

(Borítókép: A magyar parlament nagyterme, amint a képviselők megnyitják a parlamenti szezont 2023. szeptember 25-én Budapesten. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)