Szijjártó Péter: Magyarország és Irán is érdekelt a gazdasági együttműködés fejlesztésében

Magyarország és Irán is érdekelt a gazdasági együttműködés fejlesztésében a szankciók által nem sújtott területeken, például a gyógyszer-, az egészség- és az élelmiszeriparban, a vízgazdálkodásban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Teheránban, a magyar–iráni üzleti fórumon, írja az MTI.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető – akit tizenkét magyar vállalat vezetője kísért el a látogatásra – emlékeztetett, hogy Iránnal szemben széles körű nemzetközi szankciók vannak érvényben, amelyek a gazdasági és kereskedelmi együttműködést nem teszik éppen egyszerűvé.

Az, hogy úgy általában a szankciókról mit gondolunk, most mindegy is, az egy másik beszéd témaköre, a lényeg az, hogy nem könnyű a gazdasági együttműködés építése. De a nem könnyű még nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne

– mondta Szijjártó Péter.

Gyógyszer-, egészség- és élelmiszeripar, vízgazdálkodás

A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy számos olyan terület van, amelyet nem érintenek a korlátozások. Azt pedig kifejezetten szerencsés egybeesésnek tartja, hogy ezek épp a legfejlettebb magyar gazdasági ágazatok közé tartoznak, amelyekben a hazai technológia a világ élvonalában jár.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy

• a gyógyszeripar esetében Magyarország a huszadik legjelentősebb exportőr a világon;
• az egészségügyi berendezések ipara ezzel rokon terület, aminek a sikerét mutatja, hogy már több mint tizenöt éve használnak magyar röntgengépeket Iránban;
• „itt vannak velem a legmodernebb technológiát felvonultatni képes magyar mezőgazdasági vállalatok, amelyek a vetőmagok kifejlesztésében, az állat- és növényegészségügyi technológiák terjesztésében, a premixek gyártásában járnak a világ élvonalában”;
• „itt vannak velünk az élelmiszeripari cégek […] A minőségi tejfeldolgozástól egészen az energiaitalokig képviseljük itt ma az élelmiszeripart” – mondta;
• a vízgazdálkodással foglalkozó vállalatok – amelyek vezetői a külügyminiszter tájékoztatása szerint szintén jelen voltak – Afrikától Délkelet-Ázsián keresztül a Nyugat-Balkánig exportálták már modern technológiáikat.

Szijjártó Péter arra kérte a cégvezetőket, hogy használják ki, hogy a két kormány megteremtette a lehetőséget az együttműködés fejlesztésére a szankciók által nem érintett területeken.

Azt kívánom önöknek, hogy a mai napon járjanak sikerrel, találják meg az együttműködő partnereiket, és növeljék a magyar–iráni kereskedelmi forgalmat a következő években!

– mondta a miniszter.

Magyar–iráni mezőgazdasági együttműködési megállapodás

A külgazdasági és külügyminiszter a magyar–iráni gazdasági vegyes bizottság ülését követően az iráni pénzügyminiszterrel közös tájékoztatót tartott.

Üdvözölte a két ország közötti beruházásvédelmi egyezmény hatálybalépését, amely jogi biztonságot nyújt a vállalatoknak. Az együttműködés útjában álló akadályok felszámolását a vám- és adóhatóságok közötti aktívabb együttműködéssel is segíteni fogják a felek.

„A magas színvonalú magyar mezőgazdasági technológiák és élelmiszeripari termékek számára mindez meg tudja nyitni a még aktívabb belépés lehetőségét az iráni piacra” – mondta a miniszter, aki kiemelte, hogy a hazai gyógyszeripari és orvostechnológiai termékek a közel-keleti országban már eddig is jelentős elismertségnek örvendtek, és a jövőben még szélesebb körű megjelenés várható. A miniszter a vízügyi együttműködésre kitérve úgy fogalmazott, hogy az egyik legalapvetőbb emberi jog, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta és egészséges ivóvízhez: „magyarországi technológiákkal már eddig is hozzájárultunk Iránban a tiszta ivóvízhez való hozzáférés még szélesebb körűvé tételéhez, és jelenleg is egyeztetések zajlanak arról, hogy újabb és újabb magyar vízipari technológiákat honosítsanak meg itt, Iránban”.

A megállapodásra azért volt szükség, mert – ahogy a sajtóértekezleten aláhúzta – a globális feszültségek eredményeként mára kiterjedt szankciós rezsimek gátolják a világkereskedelem és a világgazdaság működésének akadálymentességét. Így a Magyarország és Irán közötti kapcsolat fejlesztésénél is számításba kell venni a perzsa állammal szemben elrendelt nemzetközi korlátozásokat, amelyek bár megnehezítik, de nem teszik lehetetlenné az erre irányuló munkát.

A szankciós rezsim pontosan olyan területeket hagy szabadon, amely területeken a magyar vállalatok a világ vezető technológiáival rendelkeznek […] És ez lehetővé teszi számunkra azt, hogy a magyar–iráni gazdasági együttműködést a technológiailag legfejlettebb magyar ágazatokban fejlesszük

– emelte ki.

Elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2022-ben a súlyos biztonsági és gazdasági kihívások ellenére is meghaladta az 50 millió dollárt, és a tavalyi szint is körülbelül így alakult. Közös célnak nevezte ezen volumen fenntartását, illetve lehetőség szerinti folyamatos bővítését.

Közölte, hogy a kereskedelem akadálymentesítése céljából fenntartják azt a megállapodást, amelynek értelmében a felek évente 5500 fuvarengedélyt adnak ki kölcsönösen egymás vállalatainak.

A felsőoktatásról is szó esett

Összesen hat magyar egyetem kilenc iráni egyetemmel folytat szoros együttműködést, és hamarosan sor kerülhet a rektori konferenciák következő találkozójára is

– közölte Szijjártó Péter a felsőoktatási együttműködést érintve, amely keretében évente száz iráni diák tanulhat ösztöndíjjal a magyarországi egyetemeken. Velük együtt ma több mint kétezer iráni hallgató részesül képzésben Magyarországon, közülük ezerötszázan orvosnak tanulnak.

Új rend van kialakulóban

A tárcavezető az utóbbi évek válságairól is beszélt, úgy véli, hogy a világ most a veszélyek korát éli, a globális gazdaság pedig az elmúlt időszakban több alkalommal is teljesen a feje tetejére állt, aminek nyomán új rend van kialakulóban.

Kiemelte a koronavírus-járvány negatív következményeit, az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók jelentette nehézségeket (eurázsiai együttműködés ellehetetlenülése, egekbe szökő energiaárak), kitért a közel-keleti fegyveres konfliktusra is, amelynek mellékhatásaként bénító támadások érik a hajózást a világkereskedelem mintegy 15 százalékát adó vörös-tengeri útvonalon.

Magyarország a világgazdaság szabadságában és akadálymentességében érdekelt, földrajzi helyzeténél és gazdasági struktúrájánál fogva. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy a világgazdaság nyitott, nyugodt, fair körülmények között működhessen” – fogalmazott.

Úgy gondolja, hogy a világ újra a blokkosodás irányába halad a sok feszültség eredményeképpen, ami Magyarországot súlyos aggodalommal tölti el: a két tömb közé kerülésén egyszer már rajtavesztett, amikor negyven évig kellett szenvednie a keleti elnyomástól.

Ezért mi sokkal inkább azt szeretnénk, hogyha a következő időszak a konnektivitás időszaka lehetne a világban […], Magyarország Kelet és Nyugat együttműködésében nem veszélyt vagy kockázatot, hanem hatalmas lehetőséget lát

– jelentette ki.