Itt a bejelentés: négy új Gripent kap a magyar légierő

A sajtótájékoztató kezdetén két megállapodást írtak alá a felek, módosították a Gripen vadászgépekre vonatkozó szerződést, magyar részről ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szignálta. A második egyezség is a Gripenekről szólt, ez a logisztikai rendszereket és támogató szolgáltatások nyújtását érinti.

Négy új Gripen érkezik

Orbán Viktor azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy érdekes, izgalmas, eredményes megbeszélésen vannak túl, a mai találkozó hosszú folyamat fontos állomása, a hosszú folyamatot nevezhetik bizalom-újraépítési folyamatnak, amelyen hónapok, sőt évek óta dolgoznak.

A kormányfő elmondta, a magyar külpolitikának az az alapja, hogy barátokat kell gyűjteni, ezért minden országgal arra törekednek, hogy keressék azokat a pontokat és érdekeket, ahol egyetértenek. Ahol pedig máshogy látják a világot, tiszteletben tartják a különbséget.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy 1956-ban Svédország befogadta a magyar menekülteket. Személyes élményként azt osztotta meg, hogy amikor az uniós csatlakozásról tárgyaltak, akkor Svédország partnerük volt. Gyors folyamatban reménykedtek, de ez nem volt lehetséges, mert nem volt egyetértés a tagállamok között, Svédország a gyorsabb bővítés mellett érvelt.

„A jelen is jól néz ki, a kereskedelmi együttműködésünk igazi sikertörténet. Minden évben megdöntjük a forgalmunk rekordját, 2010-hez képest megdupláztuk. Együttműködés van a nukleáris energia kérdésében, ahol együttműködünk a brüsszeli politikai arénában. Örülünk, hogy van svéd szereplő a Paks II. kivitelezésében, és az is kedvező, hogy tavaly 70 ezer svéd érkezett turistaként Magyarországra” – sorolta Orbán Viktor, elárulva: ma nem ezekről, hanem a védelmi együttműködésről beszéltek.

Hosszú tárgyalás eredményeképpen pontot tehetünk egy tárgyalás végére, ami Magyarország számára rendkívül fontos. A magyar védelmi képesség ügyéről beszélünk. Nagy vita volt Magyarországon 1998–2002 között, hogy kell-e egyáltalán Magyarországnak önálló légvédelmet fejlesztenie, ha úgy döntünk, hogy kell, mi az a technológiai útvonal, amin haladjunk

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: azóta is ezen az ösvényen haladnak a Gripenekkel, viszont ez a szerződés kifut.

Orbán Viktor megjegyezte, akkoriban még „csórók voltunk”, ezért nem tudtak annyi Gripent vásárolni, amennyit akartak.

Megszületett a megállapodás arról, hogy további négy géppel bővítjük a Magyar Honvédség Gripen vadászbombázó-flottáját

– jelentette be Orbán Viktor. 

Meghosszabbítják a logisztikai szerződést is, valamint kiterjesztik a kiképzésre. A Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet közös, a mesterséges intelligenciára fókuszáló központot nyit, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén.

A közelgő magyar uniós elnökségről is tárgyaltak a felek, tudják ebben támogatni egymást, például az uniós közös biztonság- és védelempolitika területén. Abban is egyetértettek, hogy az illegális migráció ellen küzdeni kell, és a szervezett bűnözés felszámolásában is segítik egymást. Orbán Viktor azzal zárta, hogy a magyar parlament hétfőn meghozza a szükséges döntéseket – utalva Svédország NATO-csatlakozására.

Ulf Kristersson: A beszélgetés konstruktív volt

Ulf Kristersson arról beszélt, hogy megvitatták az Európai Unió stratégiai napirendjét, valamint a két ország együttműködését biztonsági, védelmi kérdésekben. 

A beszélgetés konstruktív volt

– húzta alá a svéd miniszterelnök, hozzátéve: további együttműködést valósítanak meg a Gripenek tekintetében, Ulf Kristersson üdvözli ezt, egyszerre jó Svédországnak és Magyarországnak. Az operatív kérdésekről elmondta: láthatják az előnyeit az együttműködésnek például a balti légtér védelmében. A Gripent Svédország egyik büszkeségének nevezte.

Az erős üzleti kapcsolatokról szintén egyeztettek, svéd cégek fektetnek be Magyarországon, 180 svéd cég már működik is itt.

Nem értünk egyet mindenben Magyarországgal, de abban egyetértünk, hogy szorosabban kell együttműködnünk azokon a területeken, ahol egyetértés van.

Tagjai mindketten az Európai Uniónak, hamarosan tagjai lesznek mindketten a NATO-nak – hangsúlyozta a svéd miniszterelnök, aki megköszönte Orbán Viktornak a meghívást.

A NATO-tagság nem üzleti megállapodás

Orbán Viktor egy svéd újságíró kérdésére elmondta: a NATO tagjának lenni azt jelenti, hogy készek vagyunk egymásért az életünket adni. Ha valamilyen kívülről érkező támadás jön, készen állnak arra, hogy harcoljanak egymás függetlenségéért, ha pedig ilyen erős kapcsolatot akarnak valakivel ápolni, ahhoz erős alapokra, bizalomra van szükség. Nem arról van szó, hogy megváltozott a véleményük, hanem egy folyamatot vittek végig, a NATO-tagság nem egy üzleti megállapodás, nem arról van szó, hogy a Gripenekért cserébe szavazzák meg Svédország NATO-tagságát. Orbán Viktor elégedett az eredménnyel, és élvezte is a bizalomépítés lépéseit.

Orbán Viktor a Gripenekkel kapcsolatban leszögezte, Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon is fenntartja saját légvédelmi képességét. Eddig lízingelték a gépeket, a szerződés kifut, ez volt az a pillanat, amikor dönteni kellett.

Úgy döntöttünk, hogy megtartjuk a magyar légvédelmi képességet. Dönthettünk volna másképp is, más egységeknél is jól jött volna ez a pénz, de alapvetően a katonák véleményére hivatkozva úgy döntöttünk, hogy fenntartjuk a képességet

– jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: ez a képesség „szárnyaszegett” volt, mert korábban nem volt elég pénz valamennyi eszköz megvásárlására, de most nemcsak fenntartják, hanem fejlesztik is ezt a képességet, amivel megerősödik a NATO iránti elkötelezettségük is.

„Nem tartunk ott, ahol a svédek, de szeretnénk” – mondta Orbán Viktor a svéd hadiipar működéséről és annak gazdasági szerepéről, aláhúzva: Magyarország is ezen az úton halad, óriási katonai beruházások vannak, a világ legminőségibb termékeit fogják előállítani a magyarországi gyárakban.

Már a Fidesz is támogatja a svéd NATO-csatlakozást

Finnország és Svédország az orosz–ukrán háború kirobbanása után kérte felvételét a NATO-ba. Finnország azóta már tagja a szövetségnek, míg a svédek a török és a magyar ratifikációra vártak.

A magyar kormány álláspontja sokáig az volt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó ratifikáló fél, viszont az Országgyűlés döntésére továbbra is várni kell, miközben a török parlament már jóváhagyta a svéd csatlakozást.

Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is arról beszélt, hogy a kormánypárti frakciókban vannak olyan képviselők, akik nem támogatják a ratifikációt. Kövér László lapunknak adott interjújában elmondta, ő az egyik olyan tagja a frakciónak, aki nem támogatja a csatlakozást.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn tette közzé, hogy a kormánypárti frakciók már támogatják Svédország NATO-csatlakozását, amiről február 26-án szavaz az Országgyűlés, miközben információink szerint körvonalazódik egy katonai eszközbeszerzési együttműködés.

(Borítókép: Orbán Viktor [j] és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök [b] közös sajtótájékoztatója a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)