Salamon László korelnök vezeti ideiglenesen az Alkotmánybíróságot

Azzal, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban bejelentette, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik a kormánypártok államfőnek, három újabb kérdés merül fel:

1. Ki vezeti az Alkotmánybíróságot az új elnök megválasztásáig?
2. Ki lesz az Alkotmánybíróság új elnöke?
3. Ki lesz Sulyok Tamás távozása után az Alkotmánybíróság 15. tagja?

Jelenleg nincs elnökhelyettes

Nos, alkotmányjogi szempontból az első a legsúlyosabb kérdés, ennek pedig az az oka, hogy jelenleg az Alkotmánybíróságnak nincs elnökhelyettese. Pedig kellene hogy legyen, hiszen az alkotmánybírósági törvény szerint az elnökhelyettest az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülésének kellett volna megválasztania. Csakhogy 2016. november 22-e óta, amióta Sulyok Tamást a parlament megválasztotta alkotmánybírósági elnöknek, nem töltötték be ezt a tisztséget. Eddigi utolsó elnökhelyettesként éppen Sulyok látta el kerek hét hónapig, 2016. április 22-étől november 22-ig – Lenkovics Barnabás utódjaként – az elnöki hatásköröket.

Sulyok Tamásnak még a köztársaságielnök-választás, azaz február 26-a előtt – az Országgyűlés elnökének címezve – le kell mondani alkotmánybírósági elnöki és tagsági megbízatásáról. Egyébként – szemben az államfői lemondással – a lemondás érvényességéhez nem szükséges elfogadó nyilatkozat.

Miután a megbízatás a lemondás benyújtásának a napjával megszűnik, ettől a naptól elvileg az elnökhelyettes venné át az elnöki teendőket. Helyettes hiányában meghatározott hatásköröket az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja gyakorolja. Ő pedig az 1947. december 25-én született Salamon László. Az ő feladata lesz többek között

• összehívni és vezetni az Alkotmánybíróság teljes ülését,
• meghatározni a teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét,
• meghatározni az Alkotmánybíróság által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezését, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését is,
• kijelölni az előadó alkotmánybírót.

Érdekes az a lista is, amelyre viszont a törvény értelmében nem kap felhatalmazást:

• nem képviselheti az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt,
• nem irányíthatja az Alkotmánybíróság Hivatalát,
• nem gyakorolhatja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett.

Id. Lomnici Zoltán az esélyes

Vagyis az új elnök megválasztásáig a korelnök csak korlátozott hatáskörrel tudja vezetni a szervezetet. Az Alkotmánybíróság helyzetének megnyugtató rendezéséhez az Országgyűlésnek minél előbb új elnököt és egy új alkotmánybírót kell választania.

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül. Vagyis előbb alkotmánybírónak kell lenni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen.

Az Index értesülése szerint az elmúlt napokban a színfalak mögött lezajlott államfői casting legvégén ketten maradtak: Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán, azaz két alkotmánybíró.

Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában így fogalmazott:

Szép számmal találtunk az utódlásra magyarokat, ami megerősíti az országba vetett hitünket. Végül azt gondoltuk, hogy a tapasztalat, alkotmány- és jogügyekben való jártasság, a politikai intézmények és nemzetközi természetrajzának ismerete, egy életút őt rajzolták ki.

Mindezek után keveseket lepne meg, hogy a kormánypártok az Alkotmánybíróság elnökének a 69 éves id. Lomnici Zoltánt jelölnék, aki több mint négy évtizedes bírói, benne hétéves legfelsőbb bírósági elnöki tapasztalattal is rendelkezik.

Új alkotmánybírót is választani kell

Az új elnök mellett egy új alkotmánybírót is választania kell az Országgyűlésnek. A hatályos szabályozás szerint az Alkotmánybíróság új tagjára a parlament alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága, azaz az igazságügyi bizottság tesz majd javaslatot.

Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki

• jogász végzettséggel rendelkezik,
• 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be,
• kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
• a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben töltötte, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.

Az új alkotmánybíró megbízatási ideje tizenkét év lesz, azzal, hogy nem választható újra.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [b] és Salamon László, a Kereszténydemokrata Néppárt [KDNP] képviselője [k] az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. március 26-án. Fotó: Beliczay László / MTI)