Bárnai Árpád egykori gyermekfelügyelő az első gyanús jelekről beszélt, amelyeket 2006 és 2011 között tapasztalt a bicskei gyermekotthonban.

„A »szakmai koncepció« az volt, hogy legyen minél több és minél színesebb program a gyerekeknek. Kössük le, foglaljuk le a gyerekeket. A megközelítés durvább verziója volt, hogy az igazgató azt képviselte: nem árt, sőt jót tesz a kamaszoknak, ha pornót néznek a kábeltévén” – hangsúlyozta a volt nevelő a 444-nek adott, pénteken megjelent interjúban.

Bárnai Árpád többek között arról is beszélt, hogy

• 2010-ben, egy akkor körülbelül 12 éves fiú mondta el neki elsőként, hogy V. János belenyúlt a nadrágjába, majd egyre több gyermek jelezte, hogy szexuális zaklatás áldozata lett. 
• A volt nevelőt azután bocsátották el az intézményből, hogy jelezte a feletteseinek a visszaéléseket, és lépéseket indított el a gyermekek megvédésére.
• V. János még akkor is a bicskei gyermekotthonban lakhatott, amikor már zajlott a nyomozás ellene. A környezetét folyamatos kontroll alatt tartotta. 
• V. János azt is próbálta eltitkolni, hogy a fiataloknak alkohol- és drogproblémáik vannak.
• Az áldozatok 2012-ben vonták vissza a vallomásukat, amelyben K. Endrének kiemelt szerepe lehetett.
• A vallomások visszavonása után négy évvel, 2016-ban öngyilkos lett az egyik áldozat. 
• V. Jánost 10 fiú zaklatásáért ítélték el, de továbbra sem tudni, hogy pontosan mennyi gyermeket zaklathatott szexuálisan.

Lemondásokhoz és alkotmánymódosításhoz vezetett a kegyelmi botrány

Ahogy az Index beszámolt róla, a kegyelmi botrány után a magyar kormány szigorításokat vezet be a gyermekvédelem területén. Az első kormányrendelet már ki is jött: pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendelnek el a gyermekotthonok vezetőinél.

A kegyelmi botrány februárban robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűntársának. Az ügyről elsőként a 444.hu írt egy olvasói levél alapján.

K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozásától és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek. 

A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását. A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.

Feltételesen sem szabadulhat V. János

V. János több mint két évvel a teljes ítélet leülése előtt feltételesen szabadlábra kerülhetett volna a héten, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint fegyházban kell maradnia. 

„A Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a 2024. február 29-én megtartott meghallgatás eredményeként nem bocsátotta feltételes szabadságra a volt gyermekotthoni igazgatót” – áll a törvényszék közleményében.

A büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján döntött abban a kérdésben, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy „az elítélt a törvényi előfeltételeknek nem felel meg, a büntetési célok maradéktalan érvényesülése érdekében továbbra sem bocsátható feltételes szabadságra”.