Lakókörnyezetünk kihat a lelki egészségünkre

A tudomány ma már tényként kezeli, hogy az otthonunk a pszichés struktúránk szerves része, mellyel folytonos kölcsönhatásban állunk, és közben alakítjuk is egymást. A lakásunk, házunk falai az alapvető fizikai szükségleteink kiszolgálásán kívül lelki funkciókat is ellátnak.

Mindenkinek szüksége van olyan térre, ahová elvonulhat, pihenhet, ami biztos menedéket nyújt, bármilyen is a helyzet odakint.

Ez éppúgy igaz a japán lakókapszulában élőkre, mint a kis garzonban albérletező budapesti fiatalra vagy a tanyájáról gondoskodó nagy családra” – fogalmazott az otthonpszichológus.

A család szerepe tükröződik

Az otthonunk egyik legfontosabb szerepe, hogy biztonságot nyújt számunkra, de hasonlóan lényeges tényező, hogy a személyes életterünkben nem kell megfelelnünk másoknak, lehetünk sebezhetőek, betegeskedhetünk, szabadon megélhetjük az intim pillanatokat. Ezenkívül az egyes életszakaszaink közötti folytonossághoz is hozzájárul, és a jelenlegi identitásunkat is alakítja.

A nagyszülőktől örökölt bútorok, régi vagy éppen fontos eseményeket megörökítő fotók, emlékek egyfajta keretet adnak a létezésünknek, megerősítik bennünk azt az érzést, hogy tartozunk valahová, vannak gyökereink

– hívja fel a figyelmet a szakember. Ebben a rendszerben minden helyiséghez bizonyos funkciók és bejáratott rutinok kapcsolódnak: a hálószoba jelenti az otthon középpontját, aminek háborítatlan menedéket kell nyújtania, míg a nagyszoba és az étkező egyfajta szociális térként szolgál. A lakásból hiányzó közös ebédlőasztal beszűkült kommunikációról árulkodhat, amit a pszichológus szerint szintén érdemes lehet orvosolni, hogy javuljon a család működésének dinamikája.

Elengedés és fejlődés kivetülése

Az új életszakaszok, kezdődő nagy szerelmek gyakori kísérője a vibráló, életteli színek megjelenése a lakásban, de annak is van jelentősége, ha az addig makulátlan tisztaságban tartott szobákban eluralkodik a káosz.

Fontos jelzés lehet az is, ha az otthonunk nem követi le az életünkbe érkező új helyzeteket.

Például, ha egy gyermek születése után görcsösen ragaszkodunk a korábban kialakított terekhez, az árulkodó lehet, de sokszor előfordul, hogy egy szerettünk elvesztése után heteken, hónapokon vagy akár éveken át megőrizzük tárgyaikat, pontosan úgy, ahogy hátrahagyták őket.

Ilyenkor biztosan tudhatjuk, hogy a változást még nem sikerült feldolgozni, és a gyászfolyamat sem zárult le

 – mondja az otthonpszichológus.

Biztonság és sebezhetőség

Egyik gyakran kutatott területe az otthonpszichológiának a betöréseket követő pszichés reakciók vizsgálata. Ilyen esetekben egyeseknél tapasztalhatók a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD) jelei, alvászavarokkal, emlékbetörésekkel, akár depresszióval kísérve. „Egy csőtörést követően víz alá került konyha szerepzavart okozhat egy családanyánál, aki hirtelen nem tudja ellátni feladatait, és gondoskodni a szeretteiről, míg ha egy tűzeset vagy áradás miatt megsemmisülnek kedvenc tárgyaink és emlékeink, akkor valódi gyászfolyamat indul el, amit nagyon nehéz feldolgozni” – jegyezte meg a pszichológus.

Az egyik legnagyobb hazai biztosító adataiból az derül ki, hogy ma már a természeti események okozzák a legtöbb kárt otthonainkban: tavaly közel 40 000 bejelentés érkezett hazánkban a pusztító viharok miatt, de a villámcsapások és felhőszakadások is rendszeresen rongálják az ingatlanokat. „A 2023-as kutatásunk szerint a magyar lakások 75 százaléka biztosított volt, ami igazolja, hogy az ingatlanok kiemelt szerepet töltenek be mindennapjainkban, igyekszünk rájuk vigyázni. Az alulbiztosítottság még mindig jelentős probléma, aminek orvoslása nemcsak az anyagi károkat, de a katasztrófát követő sokkot is enyhíteni tudja” – mondta Szikszai József, a Generali Biztosító Zrt. kárrendezési igazgatója.