Lázár János is ott volt a tüntetésen az Építési és Közlekedési Minisztériumnál

A Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét már kétszer is bevonta a bíróság, és a jelenlegi, immár harmadik engedély is per alatt áll. Annak ellenére, hogy a lakosság 2019 óta tiltakozik, hetek óta zajlanak a munkálatok, a park egy részét a XI. kerületi önkormányzat engedélye nélkül elkordonozták, a vasúti töltést tarra vágták, ami a helyiek szerint visszafordíthatatlan károkat okozott. 

„Szeretnénk, ha végre meghallanák a hangunkat. Bár a rombolás már elkezdődött, most még van miért küzdenünk” – írta a tüntetés meghívójában az egyesület, amely egyúttal felhívta a figyelmet Lázár János építési és közlekedési miniszter egy korábbi ígéretére, amely úgy szólt: „A helyi közösség ellenében semmiféle építkezés nem lesz.”

A Déli Körvasút Hamzsabégi úti szakaszán körülbelül 6000 ember él, ők azok, akiket közvetlenül érint a beruházás. Ez az adat azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a kerület más részeiről is napi szinten járnak oda valamilyen rekreációs tevékenységet folytatni. A civilek 2023 januárjában fáklyás felvonulást is tartottak.

Lázár János kávézna, Orosz Anna szerint ez csak show-műsor

Ilyen előzmények után hétfő délelőtt újbudai civilek egy csoportja jelent meg az Építési és Közlekedési Minisztérium előtt. Tóth Sándor Péter, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) elnökségi tagja elmondta: ez nem egy kormányellenes tüntetés, sőt nagyon is szeretnének a döntéshozókkal együttműködni, azt remélik, ez kölcsönös.

„Nem a beruházás ellen vagyunk, csupán egy emberibb, gazdaságosabb megvalósítást szeretnénk, megvédeni ezzel a fákat, a lakókat, a lakásokat, Budapest közepét. Nem kérünk a megnövekedett teherforgalomból, az extra betonmennyiségből, az elvesztett zöldterületekből” – hangsúlyozta az egyesületi vezető, aki beszélt arról is: az elmúlt hétvégén is végig dolgoztak, éjszaka is folytak a munkálatok, a helyiek nem tudnak aludni. Mindezt különösen bosszantónak tartják annak fényében, hogy a jelenlegi környezetvédelmi engedély nem tekinthető érvényesnek.

„Várják meg, míg a bírósági folyamat lezárul, szeretnénk, ha a beruházás törvényes keretek között zajlana. […] Hallunk a miniszter úrtól barátkozó beszédeket, felvetéseket, amikkel egyet tudunk érteni, erre támaszkodva kellene párbeszédet indítani, egy alternatívát már ki is dolgoztunk” – emelte ki Tóth Sándor Péter. 

A tüntetés körülbelül tizedik percében váratlanul Lázár János is megjelent a helyszínen, és úgy szólt: 

Sajnálom, hogy nincs lehetőségem mindannyiukat behívni egy kávéra, pedig megtenném, csak már van egy leszervezett programom. De jövő héten szívesen látom önöket. Amiben tudok segíteni, az az élhetőbb kivitelezés, de a beruházást leállítani nem tudom. Azt kell megnézni, hogy van-e egy olyan kompromisszumos megoldás, egy win-win szituáció, amely mindenki számára elfogadható

– fogalmazott.

Orosz Anna, Újbuda momentumos országgyűlési képviselője – aki szintén jelen volt a demonstráción – ezen a ponton odaszegezte a kérdést a miniszternek:

„Ha ennyire együttműködő, miért nem válaszolt a korábbi leveleinkre?” – kérdezte, mire az építési és közlekedési miniszter azt felelte: „Önöket is várom a jövő héten.”

Ezt követően a civilek egy petíciót adtak át Lázár Jánosnak, aki jelezte: a korábbi irományokat is olvasta, és járt már az ügyben László Imre DK-s polgármesternél is, akivel arról tárgyalt: milyen kompenzációt lehetne a helyieknek felajánlani. A tárcavezető ezek után hivatalos programra hivatkozva bement az épületbe, az ajtóból azonban még visszaszólt: „Jövő hét szerdán 8 órakor találkozunk.”

Orosz Anna a történteket az Index kérdésére úgy értékelte:

Ez egy show-műsor volt a miniszter úr részéről, a valóságban azonban semmit nem tesz, az eddigi megkereséseinkre sem válaszolt. Ha az általa említett találkozó tényleg létrejön, mi itt leszünk. Azt fogjuk képviselni, hogy ha már semmi esetre sem elkerülhető a beruházás, gondolják át a kivitelezést

– szögezte le.

A politikus arra a kérdésre, hogy milyen visszajelzések érkeztek a helyiektől, milyen károkat tapasztalnak már most, azt mondta: „Zaj van, por van, kivágták a fákat. Félnek a helyiek, van, akinél a pincefalak már most megrepedtek. Ami a kompenzációt illeti: egyelőre csak a nyílászárók cseréjéről volt szó, ami messze nem elegendő.”

Melyek a konkrét aggályok?

• A projekt ellenzői nem a személyforgalmi kapacitások bővítését kifogásolják, hanem azt, hogy az új, harmadik vágány a Budapest–Belgrád vasútvonalat szolgálná, így még több tehervonat menne át a kerület szívén, ami a gyakorlatban a Hamzsabégi sétány felforgatásával és több mint ezer fa kivágásával járna.
• Az már egy korábbi bírósági tárgyaláson is bizonyítást nyert, hogy a hangnyomásszint a környező lakóingatlanokban túllépi az egészségügyi határértékeket. Nincs megalapozva az az ígéret a hatástanulmányban, hogy az újonnan építendő zajvédelmi eszközök az említett határértékek alá tudják vinni a hangnyomásszintet megnövekedő személy- és teherforgalom mellett is. Az új komplex építmények karbantartására sincs garancia.
• A korábbi lápos területre épült lakóházak megsérülhetnek a rezgésterhelésben (süllyedés, repedések, szétválások), ahogy ez már most is megfigyelhető. Sőt, a park részleges pusztulása, az építkezés hosszú ideig fennálló körülményei és a magas beton támfalak miatt is csökkenni fog az ingatlanok értéke. Mindez kártérítési követelések hullámát fogja elindítani a lakosság körében.
• Egy fővárosi, sűrűn lakott területen egy ilyen volumenű beruházás ekkora, 5-7 évig tartó építkezéssel és ilyen méretű objektumok felhúzásával élhetetlenné teszi a hatásterületet (fokozott zaj- és rezgésterhelés, szálló por), különösen ilyen mértékű zöldveszteség mellett, nem beszélve a stressz hatásairól.
• Az építkezés legalább 5 évig tartó részleges vágányzárat okoz ezen a kulcsfontosságú vasúti folyosón, akadályozva a síneken a folyamatos személyszállítást és a teherszállítást, amit egyelőre nincs hova elterelni. Így az ezen a különösen zavarérzékeny szakaszon való építkezés alatt a főváros is extra autóforgalmat és légszennyezést kell elviseljen, különösen, ha – a magyar viszonyokat ismerve – az építkezés elhúzódik, akár dupla időtartamra.
• A projektben sűrűn lakott, már most is túlterhelt városrészekben akarnak új vágányokat telepíteni a meglévők mellé. Ezzel bebetonozzák Budapest közepébe a tranzit-teherforgalmat; nem megoldva, hanem állandósítva a kelet–nyugati vasúti szállítás szűk keresztmetszetének problémáját az egész országban.
• A nagyszabású építkezés a városi környezet miatt igen nehézkes, mert extra logisztikai megoldásokat és tervekben is szereplő monumentális zajvédelmi építményeket igényel, amelyek irreálisan megdrágítják a beruházást.

Elek György helyi lakos a fentieket azzal egészítette ki az Index kérdésére, hogy ugyan a V0 (Budapestet elkerülő teherforgalmi vasúti körgyűrű) megépítését már 2013-ban bejelentette a kormány, és arról volt szó, hogy az 2017-re el is készül, a beruházás még sehol nem tart, miközben az újbudaiak életét megkeserítő Déli Körvasút kapacitásbővítése gőzerővel halad előre, annak ellenére is, hogy nincsenek meg a szükséges engedélyek.

Vitézy Dávid közlekedési és városmobilitási szakértő, korábbi közlekedési államtitkár 2023-ban hosszú véleménycikkben érvelt a beruházás észszerűsége mellett, írását ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Lázár János és Tóth Sándor Péter a Déli Körvasút miatt szervezett demonstráción 2024. március 4-én. Fotó: Németh Kata / Index)