Megjelent egy javaslatcsomag, amely teljesen új alapokra helyezné a gyermekvédelmet

Mint arról korábban beszámoltunk: a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető kegyelmi botrány kirobbanása után a kormány bejelentette: ismét módosul a gyermekvédelmi törvény, különös tekintettel a gyermekotthonok helyzetére.

Széles körű civil egyeztetést követően ennek megalapozásához készített el egy javaslatcsomagot a Gyermekjogi Civil Koalíció, amely 12 átfogó pontban összegzi a gyermekvédelemben tapasztalható legsúlyosabb, a gyermekeket leginkább veszélyeztető problémákat, vagyis azt, hogy a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó szakembereknek egyre lehetetlenebb körülmények között kell helytállniuk, fokozottan nehéz helyzetben vannak a családból kiemelt gyermekek, és a rendszer működésének alapvető infrastrukturális, humán és pénzügyi feltételei hiányoznak.

„Mit kíván a magyar gyermekvédelem”

1. A mindenkori kormány – az érintettek, valamint szakmai és civil szervezetek bevonásával – dolgozzon ki átfogó gyermekjogi stratégiát, ehhez kapcsolódó cselekvési tervet, és biztosítsa az 1997. évi gyermekvédelmi törvény végrehajtását!
2. Integrált, szakmailag magas színvonalú, átlátható gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakirányítást és területi munkát!
3. A gyermekvédelem megfelelő finanszírozását, gyermekközpontú költségvetést, a mindenkori GDP legalább 3 százalékát fordítsák a családokra és a gyerekekre!
4. Önálló gyermekjogi ombudsmant, valamint független szakmai testület létrehozását, amely a gyermekek jogainak területén végzett tevékenységek átfogó monitorozásáért, minőségbiztosításáért felel.
5. A gyermekvédelmi rendszerben dolgozó, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó szakemberek és más segítők anyagi megbecsülését, megfelelő kiválasztását, felkészítését, támogatását és rendszeres ellenőrzését!
6. A gyermekvédelmi rendszer túlterheltségének megszüntetését, a megfelelő működéshez elegendő erőforrások, így többek között férőhelyek és szakemberek biztosítását!
7. Hatékony megelőzést, korai támogatást, beavatkozást, a gyermekjóléti szolgáltatás „kapuőri” funkciójának érvényesítését!
8. A fokozottan sérülékeny gyermekcsoportok hatékony védelmének biztosítását!
9. A bántalmazás, elhanyagolás minden formájának a megelőzését, a gyermekbántalmazási esetek kivizsgálását és az eredmények, megállapítások, következmények nyilvánossá tételét!
10. A gyermekvédelmi szakellátás működésének átláthatóvá tételét, traumatudatos szemléletmód kialakítását!
11. Gyermekrészvételt! A gyermekek tájékoztatását, – életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő – bevonását az őket érintő döntésekbe, valamint a gyermekek érdekképviseletének hatékonyabbá tételét!
12. A gyermeki jogok megismertetését a gyerekekkel, családtagokkal, szakemberekkel és a legtágabb közvéleménnyel a minél szélesebb körű alkalmazás érdekében.

Egyeztetést kezdeményeznek

Az összegzés kiegészült egy nagyobb terjedelmű, 40 pontos szakmai javaslattal is, amely a problémafelvetéseken túl konkrét beavatkozási irányokat is meghatároz.

A gyermekvédelmi reform elsősorban nem jogalkotási feladatot, hanem az ellátórendszer megújítását, hatékonyabbá tételét kellene hogy jelentse, ami egyrészt átfogó kormányzati felmérést igényel a felvetett problémák és javaslatok nyomán, másrészt igényli a szemléletbeli változást, a rendszerben dolgozó szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülését, továbbá a gyermekvédelmi rendszer minőségi működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását, valamint hatékony minőségbiztosítási és monitoringrendszert

– írták, kiemelve, hogy a gyermekvédelmi törvény tényleges végrehajtásával és a szorosan kapcsolódó ágazatokra (oktatás, egészségügy stb.) fordítandó költségvetési kiadások átgondolásával, növelésével a problémák jelentős része orvosolható lenne.

„Ehhez azonban a gyermeki jogok iránt elkötelezett, a gyermekeket érintő döntések során azok legfőbb érdekét érvényesítő politikai akaratra van szükség” – jelentették ki, hozzátéve, hogy a koalíció a javaslatcsomag megvitatását kezdeményezi a belügyminiszterrel.

Mint ismert, Pintér Sándor kedden adott volna tájékoztatást a gyermekvédelem és különösen a gyermekotthonok helyzetéről az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában, de a tárcavezető nem jelent meg az ülésen. Miután a kormánypárti képviselők indítványának köszönhetően a napirend is módosult, a beszámolót az a két belügyi államtitkár – Rétvári Bence és Fülöp Attila – sem ejtette meg, akik egyébként a helyszínen tartózkodtak. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)