„Imádságban, tusakodva” kéri Istent a református egyház, hogy bölcs döntést hozzon Balog Zoltán

„Nagypéntekre és a feltámadás ünnepére készülünk” – kezdi körlevelében a Magyar Református Egyház zsinati elnöksége, jelezve, hogy a mostani időszak más, mint az eddigiek, a böjti készülődést ugyanis megterhelik a kegyelmi ügy következményei.

„Zsinatunk lelkészi elnöke lemondott elnöki megbízatásáról. A következő zsinati lelkészi elnök megválasztásáig Pásztor Dániel tiszáninneni püspök, mint a zsinat lelkészi alelnöke látja el a lelkészi elnök feladatát. Balog Zoltán püspöki tisztségéről egyedül ő és az őt megválasztó Dunamelléki Református Egyházkerület jogosult dönteni. Tiszteletben tartva ezt, imádságban, tusakodva kérjük Istent, hogy bölcs, egyházunk javát célzó döntéseket hozzanak” – fogalmaztak.

A továbbiakban kitértek arra, hogy az elmúlt hetekben olyan gyűlölet uralkodott el a közéletben, hogy emlékeztetniük kell, mit vár Jézus a tanítványaitól: „Közöttetek ne így legyen!”

„Miközben a világ logikája a bűnben tartás, minket a bűn megvallása, a bűnbánat, a bocsánatkérés, a bűnbocsánat és a »mostantól fogva többé ne vétkezz!« (Jn 8,11) lelkülete határoz meg. Mi így zárjuk le magunk között ezt az ügyet, és ebben a szellemben szolgáljuk tovább Istent, egyházunkat és nemzetünket” – írták, hozzátéve, hogy nemcsak együttérzéssel gondolnak a gyermekbántalmazás áldozataira, hanem református hitük szerint elfogadhatatlannak is tartanak bármiféle bántalmazást.

Kármentés a színfalak mögött

Mint arról korábban beszámoltunk: közvetlenül Novák Katalin lemondása után Balog Zoltán, az emberi erőforrások korábbi minisztere került reflektorfénybe, aki egy ideje már kivonult a politikából, püspökként és lelkészi elnökként tevékenykedett.

Balog Zoltán elismerte, hogy szerepe volt a kegyelmi döntésben, ezért mint lelkészi elnök le is mondott, viszont maradt püspök.

Egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő felekezeti tag nemrég arról beszélt: a történtek után Balog Zoltán „a színfalak mögött aktív kármentési munkába kezdett”, de az sokkal inkább saját túlélését, semmint egyházának érdekeit szolgálja.

Mint ismert, a volt miniszter a botrány kirobbanása után azt mondta: nem azzal követett el hibát, hogy K. Endre kegyelmi kérvényét támogatta, hanem azzal, hogy a kirobbant ügy szereplőjeként kárt okozott a református egyháznak.