Megvannak az önkormányzati és az EP-választások legfontosabb határidejei

Mint ismeretes, az Országgyűlés még 2021. november 9-én Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatára egyhangúlag eltörölte azt a korlátozást, amely szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra. Ezután a kormány úgy határozott, hogy 2024-től egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás.

Ez pedig azt jelenti, hogy 2024. június 9-én hazánkban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása mellett aznap döntenek a választópolgárok az Európai Parlament következő ciklusának tagjairól is.

Tízmilliárd forinttal olcsóbb

A kormány elsősorban azzal indokolta a döntést, hogy könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022 nyarán egy háttérbeszélgetésen úgy számolt, hogy az állam az összevont lebonyolítással több mint tízmilliárd forintot spórolhat.

Legalábbis erről tanúskodott a 2022. április 3-i országgyűlési választás, amellyel egy időben, közös eljárásban országos népszavazást is tartottak. A részvételi adatok szerint a névjegyzékben szereplő 7 759 337 választópolgárból 5 448 020 fő (70,21 százalék) jelent meg az országgyűlési választásokon, míg az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazáson 5 112 197 fő (64,54 százalék) vett részt. Az persze más kérdés, hogy a referendum végül nem érte el az érvényességi küszöböt, miután a szavazásra jogosultak ötöde, több mint másfél millió polgár érvénytelenül szavazott. Azonban a részvételi adatokat a korábbi évekkel összevetve megállapítható, hogy 2022-ben sokkal magasabb volt a részvételi arány, mint a korábbi években.

Négy hónap hatalmi vákuum

Ami a 2024. június 9-i önkormányzati választásokat illeti, a részvételi és a költségmegtakarítási szempontok mellett van egy harmadik is: ez pedig a hatalmi vákuum kérdése. Mi történik majd 2024 júniusa és októbere között a helyi önkormányzatokban? 2024 júniusában tudniillik arról döntenek a választópolgárok, hogy 2024 októberétől 2029 tavaszáig kik vezessék az önkormányzatokat. Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében idén júniusban az önkormányzati képviselőket és polgármestereket kivételesen négy és fél évre választják:

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

Ugyancsak ez az Alaptörvény-módosítás tisztázta, hogy a jelenleg hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

Vagyis ha például egy kormányzati többségű önkormányzatban ismét a kormánypártok, illetve egy ellenzéki többségű helyhatóságban újfent a kormányellenes erők győznek, előreláthatólag nem történik semmi rendkívüli a választás és az új mandátum megkezdése közötti négy hónapban. De vajon mi várható abban az esetben, ha a szavazás eredményeként a kormánypárti és az ellenzéki oldal váltja egymást?

Még nincs hivatalosan kitűzve a választások időpontja, de...

Egyelőre azonban még nincs hivatalosan kitűzve a választások időpontja. A szavazás hivatalos időpontját ugyanis Sulyok Tamás köztársasági elnök írja majd ki, azzal a megkötéssel, hogy az EP-választásokat június 6–9. között kell lebonyolítani, Magyarországon pedig csak vasárnap lehet választást tartani, így kizárásos alapon június 9. lesz a dátum.

A héten lezárult az igen hosszú című, Az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló igazságügyi miniszteri rendelettervezet társadalmi egyeztetése. Ha a tervezetet nem módosítják, a választópolgárok a következő határidőkkel számolhatnak:

• A választási kampányidőszak április 20-tól június 9-e 19.00 óráig tart.
• Azt a választópolgárt, aki április 3-án a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda a választópolgár lakcímére április 19-ig megküldött értesítő útján tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.
• A Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt veszi fel, aki a legkésőbb május 15-én 16.00 óráig benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben.
• A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell azt a választópolgárt, aki legkésőbb június 2-án magyarországi lakcímet létesített.
• Azt a választópolgárt, aki legkésőbb június 5-én 16.00 óráig kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.
• A választópolgár mozgóurna iránti kérelmet a helyi választási irodához elektronikus azonosítással elektronikus úton június 7-én 10.00 óráig, elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton június 5-én 16.00 óráig, levélben június 5-ig, személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján június 7-én 10.00 óráig nyújthat be.
• A szavazóhelyiségben szavazni június 9-én 6.00 órától 19.00 óráig lehet.
• A külképviseleten szavazni június 9-én, helyi idő szerint 6.00 és 19.00 óra között lehet. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, június 9-én, helyi idő szerinti 6.00 óra és a közép-európai idő szerinti 19.00 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken június 8-án, helyi idő szerint 6.00 és 19.00 óra között lehet szavazni.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!