Száz nap múlva jön az év egyik legfontosabb dátuma

2022 nyarán 140 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, amelynek értelmében összevonták a 2024-es európai parlamenti választásokat az önkormányzati választásokkal.

A javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jegyezte, amelynek indoklásában kifejtette: „A 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és a 2022. évi országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása igazolta, hogy a választási eljárások egy időpontban történő lebonyolítása jelentős költségmegtakarítást eredményez, amely a konkrét esetben több mint 10 milliárd forint volt.”

Április végén indul a kampányidőszak

A szavazás hivatalos időpontját Sulyok Tamás, a hétfőn megválasztott köztársasági elnök írja ki, de az EP-választásokat június 6–9. között kell lebonyolítani, Magyarországon pedig csak vasárnap lehet választás, így kizárásos alapon június 9. lesz a dátum.

Az államfő legkorábban kilencven, legkésőbb hetven nappal a választás napja előtt tűzi ki a dátumot, a jelölőszervezetek ezután jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Irodánál indulási szándékuk bejelentésével.

A kampányidőszak a választás napja előtt ötven nappal indul, tehát április 20-án. Az ajánlóíveket is legkorábban aznap lehet felvenni a Nemzeti Választási Irodától.

Ajánlásokat kell gyűjteni

Az európai parlamenti választásra történő listaállításhoz legalább húszezer ajánlást kell összegyűjtenie a pártoknak, itt listát kizárólag pártok állíthatnak.

Polgármesterjelölt az lehet, akit

• a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka,
• a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,
• a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.
• Főpolgármester-jelölt az lehet, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár jelöltnek ajánlott.

A jelöléshez szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg a szavazást megelőző 66. napon.

A fővárosi választási szabályokat 2023 decemberében módosította az Országgyűlés, ez alapján a Fővárosi Közgyűlés tagjairól listás úton születik döntés.

A tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik.

A tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben egyéni választókerületi képviselőjelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott.

Vármegyei listát a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett olyan jelölőszervezet állíthat, amely a vármegyében választójoggal rendelkező választópolgárok 0,5 százalékának érvényes ajánlását összegyűjtötte. Azok a jelölőszervezetek, akik közös listát kívánnak állítani, a választópolgárok 1 százalékának érvényes ajánlását kell összegyűjteniük, ami nem lehet kevesebb kétezer érvényes ajánlásnál.

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk annak a helyzetnek a lehetséges kockázataival, hogy a polgármesterek és képviselők mandátuma 2024 októberéig tart, viszont már jóval ezt megelőzően, június 9-én döntenek az arra jogosultak a következő polgármester személyéről és a képviselő-testület összetételéről.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)