Könnyen kicsinálhatják utódaikat az idén júniusban leváltandó polgármesterek

2022 júliusában az Országgyűlés tizenegyedik alkalommal is módosította az Alaptörvényt, és ezzel a változtatással különleges módon szabta át az önkormányzati választásokat. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására vonatkozó szabályok szerint 2019. október 13-án öt évre választottuk meg a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjait, ami azt jelenti, hogy a jelenleg is regnáló 3177 polgármester, a képviselők és a főpolgármester mandátuma 2024 októberéig tart.

Az Alaptörvény módosításával azonban úgy változtattak az irányadó szabályokon, hogy az új önkormányzati választásokra nem a polgármesterek mandátumának őszi lejárta előtt közvetlenül kerül sor, hanem jóval előtte, már nyár elején, június 9-én. Az alkotmány egészen pontosan úgy fogalmaz:

...a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

Azt is rögzíti, hogy a most hivatalban lévő tisztségviselők megbízatása 2024. október 1-ig tart. Mindebből az következik, hogy a hivatalban lévő, de júniusban leváltott polgármestereknek négy hónapon át úgy kell településüket vezetniük, hogy de facto már nem ők a polgármesterek. Ez az interregnum jelentős bizonytalanságokat eredményez.

Önmagában azzal semmi probléma nincs, hogy két választást tartsanak egy napon, de egy egészséges demokráciában ilyen horderejű változtatást széles körű egyeztetés előz meg, azt nem a soron következő választásnál lépik meg, hanem az egy ciklussal későbbire vonatkoztatva, hogy fel se merülhessen az aktuális politikai érdekek motivációja – véli László Róbert, a Political Capital választási szakértője arra emlékeztetve, hogy 2013-ban egyszer már felmerült, hogy 2014-től egy napon tartsák a két választást, aztán ez valamiért lekerült napirendről. Pedig ha akkor meglett volna az őszinte szándék a változtatásra, 2019-re gond nélkül be lehetett volna vezetni.

Magyar György ügyvéd az önkormányzati törvénynek arra az előírására hívta fel a figyelmet, mely szerint az önkormányzatok képviselőinek megbízatása megszűnik a megválasztásukat követő helyi önkormányzati általános választás napján. Véleménye szerint a jogalkotó felelőssége, hogy átmeneti rendelkezéseket hozzon, ezzel nem szabad megvárni a választásokat. Politikai sandaság lenne, ha például a budapesti eredmények függvényében születnének meg az átmeneti rendelkezések. Ha most megkezdődik a törvény-előkészítő munka – azaz az érintett önkormányzati érdekképviseleti szervezetekkel az egyeztetés –, akkor márciusban még letehető az asztalra a módosított önkormányzati törvény.

Óriási a felelőssége a jelenlegi közhatalomnak

A szabályozatlanságot jól jelzi, hogy míg a kormányzat esetében ismert az ügyvezető kormány fogalma és az ebből következő korlátozott jogkör, addig a polgármesterek esetében nincs ilyen. Ebből pedig olyan gyakorlati problémák is eredhetnek, hogy például egy-egy leváltott kerületi polgármester akár el is töröltetheti testületi többségével a parkolási díjat, vagy megszüntetheti az iparűzési adó fizetésének kötelezettségét.

 – emelte ki Magyar György, azt hangsúlyozva, hogy a visszamenőleges jogalkotás tilalma miatt senki nem vonhatja el a 2019-ben megválasztott önkormányzati képviselők és polgármesterek utolsó négy hónapra szóló mandátumát.

Bár módosítottak néhány jogszabályt, koherens iránymutatás hiányában a gátlástalansággal épp ellentétes, óvatoskodó elővigyázatosság is okozhat problémákat – mutat rá László Róbert. Nyáron sem áll meg az élet, sok helyen lesznek olyan történések, amelyek aktivitást igényelnének az önkormányzattól, de könnyen elképzelhető, hogy a távozó képviselő-testület úgy fogja megítélni, hogy már nem hozhat nagyobb horderejű döntéseket. Ebből a jogértelmezésből is származhatnak bajok.

Bár ma már kevesen emlékeznek rá, de annak a lehetőségnek, hogy a választópolgárokat egy napon belül több ügy eldöntésére is az urnákhoz szólítsák, nem a kormányoldal, hanem még 2021-ben Szabó Tímea párbeszédes képviselő ágyazott meg a parlamentben, amikor azt kezdeményezte, hogy a népszavazási eljárásról szóló törvényből töröljék azt a tiltó részt, mely kizárja, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásának napjára – illetve az azt megelőző és követő 41 napon belülre – országos népszavazást lehessen kiírni. Azzal érvelt, hogy egyrészt 

Másrészt pedig azzal, hogy az egy időben történő szavazás növeli a részvételt, hiszen a különböző szavazások résztvevőinek köre összeadóik.

A kormányoldali többség ezt az érvrendszert fogadta el, és építette be a jogrendbe az alkotmánymódosítással, jelentősen összekuszálva az ellenzéki pártok kampánystratégiáinak szálait, miközben a döntés következményeit nem szabályozta. Erre nemcsak az önkormányzati törvény okozta ellentmondás utal, de az is, hogy e huszárvágással a választások időpontját meghatározni jogosult köztársasági elnök jogkörét is formálissá tették. Miután az uniós választási okmány meghatározta, az Európai Tanács pedig már tavaly májusban megerősítette, hogy 2024. június 6-a és 9-e között kell lebonyolítani az európai parlamenti választásokat, gyakorlatilag Novák Katalin egyetlen időpontról dönthet. A Köztársasági Elnöki Hivatal egyelőre hivatalosan még nem adott tájékoztatást arról, hogy Novák Katalin mikorra tűzte ki az önkormányzati választások időpontját. Ezt a szavazás előtt legalább 60 nappal meg kell tennie.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)