Sulyok Tamás beiktatási beszédében elárulta, mit tart követendőnek Novák Katalintól

Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna lovas felvezetéssel érkezett a térre, a vendégek – köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel – felállva fogadták az új államfőt. A köztársasági elnököt a díszegység katonai tiszteletadással várta. Később a történelmi zászlókat díszmenetben vitték a térre.

A Himnuszt Kacsó Hanga népdalénekes énekelte a ceremónián, amit az Országgyűlés új köztársasági elnökről szóló határozatának ismertetése követett. Kubik Anna színművész Gyurkovics Tibor Nemzet című művét szavalta. A történelmi egyházak áldása után a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa előadását hallhatta a közönség.

Sulyok Tamás: Nem az volt az újévi fogadalmam, hogy Magyarország államfője legyek

Sulyok Tamás azzal kezdte ünnepi beszédét, hogy a kommunista diktatúrát lebontó szabad Magyarország hetedik köztársasági elnökeként köszönti a résztvevőket, megköszönte a bizalmat és a jókívánságokat.

A köztársasági elnök hangsúlyozta:

Nekem sem az volt az újévi fogadalmam, hogy mire a tavasz beköszönt, Magyarország államfője legyek. Nem terveztem ezzel a szolgálattal, nem készültem erre a feladatra, de az évek során megtanultam becsülni a véletlen és kéretlen történések sorsformáló erejét. Ha a sors váratlan helyzetek elé állít, és szolgálatra hív, az elől nem szabad kitérni. A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetésnek tartom.

Sulyok Tamás azzal folytatta, hogy mindig kiállt az Alaptörvény érvényesülése mellett, elnökként mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni, az elmúlt több mint harminc év lehetővé tette, hogy elődei kikövezzék az utat, amin járnia lehet. A jó példákat követni fogja, de igyekszik hozzátenni a maga utcaköveit. Sulyok Tamás támasza, iránytűje a jog, ehhez mérten és híven kíván dolgozni.

Jogász vagyok, és jogász maradok, elnökségem alatt mindvégig elsősorban a közjog talaján fogok állni

– hangsúlyozta az államfő, hozzátéve: feladata, hogy az államot az Alaptörvény alapján meghatározott jogkörben képviselje, ez az állam pedig jogállam, de ezt a fogalmat ma sokszor használják politikai értelemben, és ő képtelen hajlékony értelmezési keretű vagy érdekalapon változó jelentésű fogalmi kerettel operálni.

A jogállam fogalmát csak úgy használom, hogy az állam működésének egésze a jognak van alávetve. Megválasztásomkor hangsúlyoztam, hogy számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Feladatom és szolgálatom mostantól más, mint amit eddig végeztem, de az alapértékek ugyanazok, amelyekhez eddig is hűen tartottam magam. Az Alaptörvény munkám sarokpontja, kerete és mércéje.

Az Alaptörvényben pedig az áll, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ezt az egységet nem engedi megbontani, és ebben a keretben értelmezi szolgálatát, amelynek határait következetesen fogja őrizni, és nem engedi átlépni.

Sulyok Tamás kifejtette, nem felejti, honnan jött. Magyarsága, keresztény hite, kulturális hovatartozása – ebből táplálkozik élete és munkája, és csak ebből a nézőpontból tudja, akarja szemlélni a világot. Nemzeti kultúránkból védendő értékek sora ágazik ki, ilyen a személyes méltóság, a család, a közösség, a gyermek – sorolta az államfő.

Novák Katalin példája

Sulyok Tamás a nemzetközi kapcsolatokról elmondta: elődje kiváló példával járt elöl, amelyet követni érdemesnek tart, erről az útról nem kíván letérni. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legfontosabb eredményének tartja, hogy ma Magyarország köztársasági elnöke nemcsak lelki, hanem közjogi értelemben is felelős határon innen és határon túl honfitársaiért, aminek határozottan eleget kíván tenni. Különös aggodalommal követi a kárpátaljaiak életét.

Sorsközösségünkből adódik, ezért kiemelten fontos számunkra a szomszédainkkal, regionális partnereinkkel a jó kapcsolat, valamint a szoros együttműködés a visegrádi országokkal – húzta alá az államfő, hozzátéve: együttműködésre törekednek a világ minden nemzetével.

A törvény előtt mindenki egyenlő, nincs különbség, nincs kivétel, nincs részrehajlás. Az ember önmagában hordozza méltóságát, értékét, ezeket nem mások véleményétől vagy visszaigazolásától tesszük függővé

– fogalmazott Sulyok Tamás, elárulva: feleségével mindig azok mellett lesznek, akiknek a legnagyobb szüksége lesz rá, a rászorulók, az elesettek, az önhibájukon kívül bajba jutottak, a beteg, idős honfitársaik mindig számíthatnak rájuk.

„Hazánk megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része”

Sulyok Tamás beszédében kiemelte:

Hazánk megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része, mégpedig tudatos elhatározással vált azzá, európaiságunk Szent István döntése, amelyet nemzedékek sora erősít meg folyamatosan, mind a mai napig. A magyar európai, nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is, de nem olvad bele, hanem összeforr vele, és ez a kettő nem ugyanazt jelenti, mi magyarként forrtunk össze Európa sorsával. Mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük. Feladatunk nehézségét az adja, hogy Európa jövője nem csak rajtunk múlik, hanem az európai nemzetek összességén.

Sulyok Tamás szerint hogy Európa tagadás lesz, vagy ígéret, múlt vagy jövő, azt 27 állam állampolgárai döntik el. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy ebben a bizonytalanságban legalább a magyarok álljanak biztos lábakon.

A köztársasági elnök úgy látja, minden bizonytalanná válik, ha az emberek eltérnek a jogtól. Nem lehet szembemenni az emberek akaratával, az államnak szolgálnia kell a polgárait, de az állam sem működik hibátlanul, ezeket a hibákat hivatott kiküszöbölni a jogorvoslati rendszer, ha pedig egy állam büszke az általa elértekre, akkor a hibáit is vállalnia kell – rögzítette Sulyok Tamás, aki úgy gondolja, 

a közbizalomnak a 21. századi Magyarország kötőanyagának kell lennie, bizalom nélkül nincs működőképes állam, gazdaság és jogrendszer sem. Őszinteség nélkül pedig nincs bizalom. Az őszinteség a dialógus meglétében nyilvánulhat meg. Arra fogok törekedni, hogy a kölcsönös érdeklődést, megértést és meghallgatást erősítsem a gyanakvás helyett, a tiszteletet biztosítsam a gyalázkodás helyett. Erre bátorítok minden magyar embert, a jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlok.

Magyarország jövője, családjaink békéje és országunk stabilitása rajtunk áll – mutatott rá Sulyok Tamás, leszögezve: minden cselekedetével azon fog dolgozni, hogy örökségünkhöz hűen büszkék lehessünk történelmünk előttünk álló fejezeteire is. Az Alaptörvény által számára biztosított keretben minden tudásával és erejével szolgálni fogja hazáját, nemzetét.

Novák Katalin február 10-én mondott le

Novák Katalin február 10-én, a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endrének adott elnöki kegyelem nyilvánosságra kerülését követő közfelháborodás után jelentette be lemondását. Sulyok Tamást, aki az Alkotmánybíróság elnöki pozícióját töltötte be, február 26-án választotta államfőnek az Országgyűlés.

(Borítókép: Sulyok Tamás érkezik a beiktatási ceremóniájára 2024. március 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)