Érdekelné önt 150 ezerért egy pisicsapda?

Nem verték különösebben nagy dobra, de a mai napon a VII. kerületi Peterdy utca hosszában összesen hét darab pisicsapdát, vagy ismertebb nevén kutyapiszoárt helyeztek ki Terézváros munkatársai. Ez az alkalmatosság első ránézésre leginkább egy olyan, járdára parkolást akadályozó betonkúpnak tűnik, amit oldalt több helyen kilyukasztottak, belül pedig üreges. Erre a célra persze költséghatékonyabb a pollerezés, de ha tényleg ideszoknak majd a kerületi kankutyák, akkor akár két legyet is üthet egy csapásra a kerület vezetése (a szukák nem akarják dominálni a kitüntetett helyeket, így rájuk alig hat e csapda). Erre persze nem túl nagy az esély, két okból sem.

Egyrészt egyetlen, a Károly körúti oldalon lakó kutyától sem várható el, hogy egészen a Városliget pereméig jöjjön, és csak itt könnyítsen magán, másrészt a Peterdy utca lakói sem biztos, hogy örülnének, ha az otthonaik előtti köztér a kutyasétáltatók ilyen célú zarándokhelyévé válna. 

A csupa aszfalt VII. kerületnek a legnagyobb köztisztasági problémát egyébként még úgy is a bulinegyed okozza, hogy Erzsébetváros majdnem minden második lakásban lakik egy kutya. Nincsenek kétségeink afelől, hogy amennyiben a Király utca, Kazinczy utca környékén telepítették volna ezeket a kutyapiszoárokat, azok tesztelésében a kétlábúakra is számíthattak volna hétvégenként, éjfél után.

A helyszínen Szücs Balázs alpolgármester az Indexnek azt mondta, hogy egy kísérleti projektről van szó, ami abból a szempontból érdekes, hogy a szomszédos Józsefváros több mint egyéves tapasztalatai már elvileg rendelkezésre állnak, de ilyen kutyapiszoárból egyet-egyet már Ferencváros, Terézváros és a II. kerület is kirakott mutatóba.

Sajnos a Peterdy utca korábbi közállapotairól nincsenek emlékeink, így összehasonlítási alapunk sincs, ottjártunkkor azonban nem éreztünk sehol az utcában zavaró vizeletszagot, ami akár a kutyapiszoárok hatékonysága mellett is szólhat.

– magyarázta Hirbek Edina, a ZöldEb Egyesület elnöke, hozzátéve, hogy a cseh szabadalomtól a környék pisiforgalma 65-70 százalékának begyűjtése várható. Ez praktikusan arra jó, hogy az ebek ne a kukák oldalát vagy a házfalakat áztassák el. A vonzereje az üreges belsejében rejlő speciális szagban rejlik, amit mi ugyan közel hajolva sem éreztünk, de állítólag a kutyák lemosás vagy eső után is. 

A kerület városüzemeltetési takarítócége egyébként rendelkezik egy olyan biológiai eredetű szagsemlegesítő tisztítószerrel, amivel a planténerek oldaláról már lemosták a jellegzetes ammóniaszagú vizeletet, azaz megszüntették a megjelölést, tehát a remények szerint már nem oda, hanem ezekhez a pisicsapdákhoz térnek vissza a négylábú ügyfelek.

Az üvegszálas erősítésű, rongálásbiztos betoneszköz nem olcsó mulatság, darabja nagyjából 150 ezer forintba kerül, és a kerület ezek megvásárlásával sem kezelte még hézagmentesen a kutyák által produkált melléktermékek teljes spektrumát.

A ZöldEb Egyesület elnöke szerint akkor oldódna meg teljeskörűen ez a probléma, ha a gazdák 100 százaléka összeszedné, amit a kedvence az aszfaltra pottyantott. Bár a VII. kerületben vannak kifejezetten erre való gyűjtőedények kihelyezve, azonban az FKF állásfoglalása szerint  akár a kommunális hulladékgyűjtőbe is bedobhatják a gazdák kis zacskóikat. A kutyakaki akkor válik veszélyes hulladékká, ha szelektíven, nagyobb mennyiségben gyűjtik össze. A kommunális kukákban pont ugyanaz a státusza, mint az oda bedobott pelenkáknak.

Erzsébetvárosban 8-10 ezer kutya lakik, ez hatalmas környezeti terhelést jelent az itt élő emberek számára, ezért a felelős városi állattartásra már óvodás kortól tanítják a VII. kerületi gyerekeket.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)