Órabér, pluszjuttatás, home office – erre számíthatnak a diákok a munkaerőpiacon

Az igazán tudatos diákok már tavasszal megkezdik a munkaerőpiac feltérképezését, hogy mire elérkezik a nyári szünet, tökéletesen tisztában legyenek azzal, hol milyen feltételekre számíthatnak. Ehhez a kutatómunkához nyújt segítséget a Tudatos Diák Bérfelmérés, mely iránytűként szolgálhat mind a bérek, mind a körülmények vonatkozásában.

Mennyit visznek haza a diákok?

A 2023-as évben a diákátlagbér – a különböző kiegészítéseket és pótlékokat is beleszámítva – 1920 Ft volt. Az eredmények azonban az egyes iparágak mentén számottevő eltéréseket mutattak: a legjobban fizető terület az IT, a sales és marketing, valamint a rendezvényszervezés volt, míg a sort – az átlagokat tekintve – a kereskedelem zárja. Legkiemelkedőbb órabért (3300 forintot) az ételfutároknál regisztráltak, míg a recepciósoknak, londínereknek, árufeltöltőknek, bolti eladóknak többfelé 1500 forint körüli órabérrel kell beérni.

Az Index nőnapon közölt cikket arról, hogy az Európai Unióban a férfiak és nők közötti bérszakadék még mindig jelentős. Érdekes, hogy ez a jelenség már a diákmunkaerő-piacon is megfigyelhető, igaz, a különbség itt még csak 9 százalékos, ami kevesebb, mint a teljes állásban foglalkoztatottaknál fennálló 17, 3 százalék. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a férfiak 2080 forintot, míg a nők 1920 forintot vihetnek haza óránként.

Ami a pluszjuttatásokat illeti: a munkát vállaló diákok közel 40 százalékának van lehetősége bónuszt, illetve jutalékot szerezni a munkahelyén. Emellett a megkérdezettek több mint harmada kap munkahelyi étkezési lehetőséget, mint kiegészítő juttatást.

Beszédes adat, hogy a diák foglalkoztatottak több mint felének, 55 százalékának nem növekedett a bére 2023-ban. Ha mégis, a leggyakoribb növekedési sáv a 0–9 százalék, illetve a 10–14 százalék volt, ami közel megegyezett a december 1-jén bekövetkezett minimálbér- és garantáltbérminimum-változással. Az előbbi 15 százalék, míg az utóbbi 10 százalékkal növekedett.

Milyen motivációik, kilátásaik vannak?

A diákmunkaerő-piacon a gyakornokok közel negyede már 1-2 éves munkatapasztalattal rendelkezik és 22 százalékuk már több mint 3 éve dolgozik tanulmányai mellett.

A válaszadóktól azt is megkérdezték, milyen hosszú távú lehetőségek adottak számukra a munkahelyükön. A kitöltők mintegy 30 százalékának van lehetősége teljes állásban elhelyezkedni jelenlegi munkahelyén a tanulmányai után. A munkát vállaló diákok több mint negyede tudja munkahelyén teljesíteni a szakmai gyakorlatát.

A munkaidő vonatkozásában a leggyakoribb heti ledolgozott óraszám 16 és 24 óra közé esik. A megkérdezettek átlagosan 19,6 órát dolgoznak hetente tanulmányaik mellett.

Jelentkezéskor a diákok számára három tényező, a rugalmas munkaidő, a versenyképes bér és a heti minimum-maximum óraszámok számítanak a legjobban. A későbbiekben a munkavégzés ideje alatt ezek a szempontok átalakulnak, a jó munkahelyi környezet, a karrier megalapozása és a szakmai fejlődés lesz a mérvadó. A felmérésből tehát jól kivehető, hogy a bérezésre csak a munkahely kiválasztásakor fordítanak kiemelt figyelmet, „menet közben” az már kevésbé fontos.

2024-ben a diákok közel harmadának volt lehetősége távolról dolgozni. Az elmúlt években a munkakeresők egyre intenzívebben érdeklődnek a teljes home office és a hibrid lehetőségek iránt. Az onboarding időszakában a munkáltatók a fizikai bejárást preferálják, majd a kellő bizalom kiépülését követően lehetővé teszik a távoli munkavégzést is.

Mi a helyzet a lakhatásukkal és a megélhetésükkel?

A diákok többsége még mindig családi támogatásból tartja fent magát, de szorosan mögötte helyezkedik el a diákmunka is. Ezt követi az ösztöndíj, azonban ennek kiegészítésére az ösztöndíjban részesülő diákok mintegy 56 százaléka vállal diákmunkát állandó vagy alkalmi jelleggel. A diákok több mint kétharmada egészíti ki a családjától kapott támogatást diákmunka vállalásával.

A lakhatást illetően számos opciójuk van a diákoknak, legyen az otthon a családi házban vagy lakásban, albérletben, kollégiumban, barátokkal vagy egyedül. A megkérdezettek mintegy fele a családjával él együtt, 83 százalékuk pedig diákmunkát is vállal emellett. A válaszadók fele már kirepült a családi fészekből, és egyedül vagy barátokkal él együtt albérletben, kollégiumban vagy saját lakásban. Az albérletben lakó és kollégista diákok mintegy 90 százaléka dolgozik, hogy kiadásait fedezni tudja.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)