További Belföld cikkek
- Brüsszelbe utazott Orbán Viktor, elárulta, mi a célja
- „Nyomult, és fogdosott a mocskos kezével” – egy budapesti buszon zaklatták az ismert teológust
- Családi háza udvarán gyújtotta fel magát egy bősárkányi férfi
- Ladával sétáltatta kutyáit egy nagykátai férfi
- „Barterbe influenszerkedik” – elindult a kommentháború, miután Magyar Péter megborotválkozott
A Guardian szerint a kutatók több mint 20 millió ember egészségügyi adatait elemezték az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Észtországban, amely alapján arra jutottak, hogy
a Covid elleni védőoltás akár egy éven keresztül is jelentősen csökkenti a szívelégtelenség és a fertőzéshez kapcsolódó, potenciálisan veszélyes vérrögök kialakulásának kockázatát.
„A tanulmány a Covid-oltások általános hatását kívánta megvizsgálni, tekintettel arra, hogy magával a vírussal való megfertőződés jelentősen megnöveli a szívelégtelenség és számos egyéb, súlyos szív- és érrendszeri probléma kockázatát” – világított rá az Economx.
Meglepő eredményeket mutatott a tanulmány
A Heart nevű folyóiratban közzétett eredmények szerint az Oxford-AstraZeneca, a Janssen, a Pfizer és a Moderna vakcinák különösen az első hónapban nyújtottak nagyfokú védelmet.
Ebben az időszakban a szívelégtelenség kockázata 55 százalékkal, a vénákban és artériákban kialakuló vérrögök kockázata pedig 78, valamint 47 százalékkal csökkent a be nem oltott emberek arányához képest.
A vakcinák védőhatása ugyan hosszabb távon gyengült, azonban az oltottaknál még egy évvel később is kisebb volt a kockázata a koronavírushoz kapcsolódó szívelégtelenségnek és vérrögképződésnek.
Három-hat hónappal a fertőzés után a szívelégtelenség kockázata 39 százalékkal alacsonyabb volt a beoltott embereknél, mint az oltatlanoknál, a vénákban és artériákban kialakuló vérrögök kockázata pedig 47, valamint 28 százalékkal csökkent. A fertőzés után 6-12 hónappal ugyanezen szövődmények kockázata 48, 50, valamint 38 százalékkal volt alacsonyabb a beoltott embereknél.