Az EU élmezőnyébe került a magyar születési ráta

Mint írták, az Eurostat 2024 márciusában publikálta azt a 2022-re vonatkozó ún. teljes termékenységi rátát, amely a szülőképes korú (15 és 49 év közötti) nőkre jutó születések számát mutatja meg.

A ráta alapján azonban 2022-ben Magyarországon volt a hatodik legmagasabb a születések aránya az Európai Unióban. Franciaországban volt a legnagyobb a teljes termékenység az EU-ban (1,79 élve születés/nő), ezt követi Románia (1,71), Bulgária (1,65) és Csehország (1,64), Szlovákia (1,57) és Magyarország (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi ráta Máltán (1,08 születés/nő), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24) volt tapasztalható.

A többiekhez képest jó, 2021-hez képest már nem annyira 

Az 1,56-os magyar mutató meghaladja az EU-s átlagot is. Az Oeconomus azt is megjegyzi, hogy „a hazai adatok az [előző] évtized elején még lényegesen elmaradtak az európai uniós átlagtól. A magyar mutató értéke 1,23 volt 2011-ben, míg az uniós átlag 1,57”.

Az elmúlt évtizedben az európai átlag stagnált, illetve kisebb mértékű visszaesést mutatott. Eközben a magyarországi adatok esetében kedvező fordulat következett be 2012 után. 2018-ban sikerült először meghaladni az uniós átlagot

– írták.

Azt is megjegyezték, hogy 2021-ben a magyar adat még 1,61-nél állt, vagyis ehhez képest a 2022-es számok visszalépést jelentenek. Ugyanakkor hozzátették, hogy mindez valószínűleg az elmúlt évek válságainak tudható be, és hogy az EU-átlag 2021 és 2022 közt még nagyobb mértékben mérséklődött: 1,53-ról 1,46-ra csökkent. 

Összességében térségünk, a közép- és kelet-európai országok esetében figyelhető meg a legnagyobb gyermekvállalási kedv […]. Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági teljesítmény évek óta tartó stagnálása és a kedvezőtlen demográfiai trendek elsődlegesen Nyugat-Európát jellemzik, míg a közép- és kelet-európai térség – hazánkkal együtt – rendre felülteljesít

– írta az Oeconomus. Végül megjegyezték: „A teljes termékenységi arányszám abban az esetben képes biztosítani a népességszám fenntartását, ha annak szintje eléri a 2,1-et. Ez a szint jelenleg Európa egyetlen országában sem valósul meg. Amennyiben az érték hosszú időn át elmarad a reprodukciós szinttől, akkor a társadalom fokozatosan elöregszik, ami megnehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását. Ezzel ellentétes esetben, ha magas a termékenység, a folyamat túlnépesedéshez vezet, amely szintén nyomást helyez a szociális ellátórendszerre.”