Az állam még saját budapesti színházainak sem kegyelmez

Az Állami Számvevőszék fontos megállapításokat tett a Fővárosi Önkormányzat költségvetését érintő vizsgálata nyomán. Erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt egy háttérbeszélgetésen. 

A jelentés jövőt érintő legfontosabb észrevétele szerint 

a Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét.

Ez abból a szempontból fontos, hogy Budapest vezetése perben támadta meg az államot (azaz a Magyar Államkincstárat) vitatva a szolidaritási hozzájárulás magas mértékét. Álláspontjuk szerint ugyanis a kirótt teljes összeg befizetése esetén az önkormányzat az állam nettó befizetőjévé válik. Kiss Ambrus felidézte, hogy az Önkormányzati Charta szerint a kormány köteles olyan finanszírozási környezetet teremteni az önkormányzatok számára, amely lehetővé teszi a feladataik ellátását. 

Ami tény, hogy ebben az időpillanatban a főváros számlája mínusz 14 milliárdos egyenleget mutat. Ezzel az is összefügg, hogy e hét hétfőn fizették vissza azt a (kamatokkal együtt) 52 milliárd forintot, amit a BKK-nak járó közlekedési támogatás banki faktorálásával állítottak elő még tavaly év végén.

A főváros – takarékossági okokból – már 2019. decembere óta szűkíti a saját céghálóját, ennek eredményeként 58 gazdasági társaságából 2022. év végére már csak 45 gazdasági társaság maradt, de még így is a

[…] társaságok Cégháló-szintű eladósodottsága az eladósodási mutató alapján a 2020–2022. években romlott. […] A Meghatározó Társaságok közül kizárólag a Fővárosi Vízművek Zrt. eladósodási mutatója emelkedett a kedvezőtlen érték fölé.

Kiss Ambrus mindezzel összefüggésben ugyanakkor egy meglepő momentumra is felhívta a figyelmet.

Az állam fittyet hány

A főpolgármester-helyettes megállapította, hogy az eladósodás jelentősen növekvő szintje épp azon fővárosi tulajdonú színházak esetében volt leginkább jellemző, amelyeket az állam a 2020-as megállapodás értelmében saját finanszírozásába vett át. Ezek a

• Bábszínház,
• a Kolibri, 
• a Margitszigeti Színház
• és az Új Színház.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata rámutat, hogy ezeknek a társaságoknak az eladósodottsága emelkedett a leginkább.

Az egy őrület, hogy megállapodunk az állammal, legyen egy rendezett viszonyrendszer, mert megértettük, hogy ők akarják kinevezni az Új Színház vezetőjét. Ezt elfogadtuk, de akkor ők finanszírozzák a működését is. Majd ezt követően kifosztják ezt az intézményt.

– fogalmazott Kiss Ambrus.

Az Új Színház esetleges bezárásáról tavaly tél végén röppentek fel hírek, mivel a teátrum nem tudta kifizetni sem a számláit, sem a béreket. Akkor ugyan mentőövet dobott neki a kormány, de a rendszerszintű probléma azóta sem oldódott meg. Az Új Színház asztalon lévő üzleti terve olyan mértékű negatív összeggel számol, ami a cégszerű működését veszélyezteti, ezért Kiss Ambrus azt javasolja a fővárosi közgyűlésnek, hogy azt ne fogadja el.

Ha valóban elutasítják a fővárosi képviselők, akkor e döntést érvként felhasználva az Új Színház vezetése talán meg tudja szerezni az államtól a fennmaradáshoz szükséges minimális forrásokat.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)