Korlátok közé szorítanák a kormány működését, de sok a buktató

A Nemzeti Választási Bizottság honlapja szerint az idén eddig hozzájuk benyújtott népszavazási kezdeményezések közül az alábbiakat nem utasította el a Nemzeti Választási Iroda elnöke:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?” – Kezdeményező: LMP.
• „Ön egyetért azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arra vonatkozóan, hogy a közpénzek, illetve az Európai Uniótól kapott pénzügyi támogatások terhére elkövetett bűncselekmények elévülési ideje 25 év legyen?” – Kezdeményező: Új Alternatíva Párt.
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az az elkövető, aki kiskorú sérelmére a nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét betöltötte, köztársasági elnöki kegyelemben ne részesülhessen?” – Kezdeményező: Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője.
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvény módosításával, a köztársasági elnök kegyelmi döntései indoklással együtt, nyilvánosak legyenek?” – Kezdeményező: Megoldás Mozgalom.

„Nem a legnagyobb teher, de...”

Lukács László György népszavazási kezdeményezése – amellyel eltörölné az ötezer forintos iparkamarai hozzájárulást – túljutott valamennyi jogi szűrőn, és már az aláírásgyűjtési szakaszban van.

A Jobbik – Konzervatívok frakcióvezetője lapunk kérdésére úgy fogalmazott,

az aláírásokat még nem összesítettük, a lehető legtöbb emberhez juttatjuk el az íveket, zajlanak a standolások. Változó ütemben gyűlnek az aláírások, valahol 50-60, valahol 300 is összegyűlik. Április 20-hoz közeledve látjuk majd, hogy hol állunk, utána a kampány miatt szünetet tartunk, és a választás másnapján, június 10-én indulunk újra. A visszajelzések jók, tapasztalataink szerint az emberek többsége ismeri és feleslegesnek tartja az iparkamarai hozzájárulást, a vállalkozók között pedig nem volt olyan, aki azt mondta volna, hogy ez maradjon.

Lukács László György azzal indokolta a népszavazási kezdeményezést, hogy „világosan látszik, a vállalkozások egyre nagyobb terheket viselnek, miközben egyre kevesebb segítséget kapnak. Megnéztük, hogy milyen terhektől lehet a legkönnyebben megszabadulni, és melyek a legfeleslegesebbek. Az ötezer forint nem a legnagyobb teher, de az egyik legirritálóbb, és az egyedüli, amiben népszavazást lehetne tartani, mert a többi költségvetési kérdést érint.”

A politikus lapunk kérdésére azt is elárulta, hogy más párttól nem kapnak segítséget az aláírásgyűjtésben, de „több civil szervezet is részt vesz benne, az ipartestületek egyes szervezeteinek részéről kaptunk segítséget, ahogy több szakmai szervezettől is a háziorvosoktól kezdve a könyvelőkön át sokan csatasorba álltak”.

„Kormányzati támogatásra nyilván nem számítunk, de nem is akadályozzák a gyűjtést” – szögezte le Lukács László György, hozzátéve: „Az ötezer forint kis összeg, de a mögötte meghúzódó iparkamarai hozzáállás riasztó, különösen Parragh László részéről. A vállalkozások semmit nem kapnak az ötezer forintért cserébe, amit egyébként néhány napon belül, március végéig be kell fizetniük.”

Egyszer már minden készen állt, mégis másodszor futnak neki

Kanász-Nagy Máté a kiemelt beruházásokra vonatkozó első népszavazási kezdeményezésük elhasalását úgy foglalta össze, hogy „mindent előkészítettünk, minden jogi folyamaton átment a kérdésünk és elkezdhettük volna az aláírásgyűjtést, de a kormány kihúzta a szőnyeget a kezdeményezés alól, amikor hirtelen megváltoztatta a törvényt, a vonatkozó paragrafusokat átrakták az építészetről szóló jogszabályba. Ezzel elvették a jogalapját a népszavazásnak.”

A kérdést idén év elején újra benyújtották, február közepéig lehetett fellebbezni, a Nemzeti Választási Bizottság átengedte a kezdeményezést, viszont a Kúriánál többen is kifogást emeltek.

Hárman támadták meg a kérdésünket: Lázár János minisztériuma, egy parkolóépítéssel foglalkozó zrt., valamint egy magánszemély. Mindannyian közvetlenül a határidő lejárta előtt tettek így. A Kúriának 90 napja van dönteni, két dolog történhet: nem adnak igazat a fellebbezőknek és akkor indulhat az aláírásgyűjtés, de a választási kampány miatt csak a választások után tudjuk elkezdeni, vagy a Kúria igazat ad a fellebbezőknek, elutasítják a népszavazási kezdeményezésünk, ebben az esetben alkotmányjogi panasszal élhetünk

– foglalta össze a helyzetet az LMP országgyűlési képviselője.

Kanász-Nagy Máté megfogalmazása szerint az a problémájuk a kiemelt beruházásokra vonatkozó jogszabállyal, hogy „ez a jogi formula lehetőséget ad a kormánynak a különböző szabályok és környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyására bizonyos beruházásoknál, valamint az önkormányzatok beleszólási jogát is elveszik, gyakorlatilag mindent alárendelnek az adott beruházásnak. A kiskapu segítségével minél gyorsabban, minél kevesebb feltétellel valósítanak meg beruházásokat, elég csak a Balaton körüli építkezésekre, a Fertő tavi projektre, vagy az akkumulátorgyárakra gondolnunk.” 

Az LMP az országos mellett Sóskúton támogatja a civilek kezdeményezését, hogy ne létesüljön a településen akkumulátorfeldolgozó üzem.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) februárban utasította el az ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel öccse, Karsai Péter kezdeményezését, mely az eutanázia kérdését bocsátotta volna népszavazásra, de felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.

(Borítókép: Népszavazási íveket adnak át a Nemzeti Választási Bizottság épületénél 2022. január 21-én. Bodnár Patrícia / Index)