Új szabályozás készül: ki és hogyan védi meg az áldozatot az elkövető szabadulása után?

Magyarországon tavaly összesen 168 ezer bűncselekményt regisztráltak, négy százalékkal többet az előző évinél, és ezeknek a bűncselekményeknek csaknem százezer állampolgár esett áldozatául. Míg 2022-ben az egyes bűnesetek 4,5 százalékában adták tovább a rendőrök az áldozatsegítőknek az adatokat, addig a múlt évben már az esetek 15 százalékában – tájékoztatott Töreki Sándor vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

Mi hiányzik a büntetőjogból?

„Hiányzik ma még a büntetőjogból, hogy az áldozatokat miként lehet megvédeni az elkövetőktől az után, ha már letöltötték a büntetésüket, ezért ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell” – jelentette ki még az év elején az igazságügyi miniszter. Tuzson Bence akkor arról is beszélt, hogy a büntetőjog nem áldozatközpontú, erre a világban egészen az 1970-es évekig nem is fordítottak nagy figyelmet, de az elmúlt időszakban már Magyarországon is elkezdték az áldozatsegítő központok hálózatának kialakítását.

Az igazságügyi tárca vezetője kitért arra is, hogy ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, sokkhatás éri, ezért is van szükség valakire, aki végigvezeti az áldozatsegítség területén. Szükség van ilyen esetekben a rendőrség, a kormányhivatalok, a civil és egyházi szervezetek közreműködésére, egyes esetekben, mint a kapcsolati erőszak terén, sokszor ráadásul rejtve maradnak az áldozatok, emiatt is nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani.

Már 2011 óta létezik az ingyenes áldozatvédelmi telefonvonal, de az a cél, hogy 2025-re minden magyar vármegyében működjön áldozatsegítő központ is.

Tizennégy áldozatsegítő központ

Az elmúlt években országszerte Áldozatsegítő Központokat hoztak létre: először 2017-ben a fővárosban, majd 2018-ban Miskolcon és Szombathelyen, 2020-ban Pécsett, Szegeden és Kecskeméten, 2021-ben Veszprémben, Szolnokon és Nyíregyházán, 2022-ben Debrecenben és Egerben, 2023-ban Békéscsabán, idén Zalaegerszegen és Kaposváron. Amíg nem lesz minden vármegyében Áldozatsegítő Központ, addig Áldozatsegítő Pontokat hoznak létre, amelyek együttműködésben dolgoznak a helyi rendőrségekkel, éppen ezért a rendőrség épületében érhetőek el. Ilyen Áldozatsegítő Pont működik ma Salgótarjánban, Érden és Siófokon.

Az országos rendőrfőkapitány 2013-ban utasítást adott ki a rendőrség áldozatsegítő feladatairól, amely szerint a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon önálló feladatkörű vármegyei (budapesti) áldozatvédelmi referensek működnek. Az utasítás szerint a referens

a rendelkezésére álló eszközökkel segítséget nyújt a hozzá forduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetíti más szervezetek – különösen az illetékes áldozatsegítő szolgálat és az áldozatvédelmi irodák – segítségét.

Az utasítás értelmében a referens kiemelt figyelmet fordít többek között a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, valamint az élet, testi épség és az egészség elleni, továbbá a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket elszenvedett áldozatokra.

Ezenkívül felhívják a referensek figyelmét, hogy az áldozatokat támogatóknak elfogulatlannak, előítélet-mentesnek, türelmesnek, nyitottnak, megértőnek, bátorítónak, együttérzőnek kell lennie. Ezt az elvárást fogalmazza meg tömören az Európa Tanács 1985-ös ajánlása is, amely kimondja: ha valamely bűncselekmény áldozata a rendőrséghez fordul, ott úgy kell vele bánni, hogy ne szenvedjen további pszichikai sérüléseket.

Renner Erika a minisztériumban

Tuzson Bence egy hónapja ismét szóba hozta az áldozatvédelemmel kapcsolatos szabályozás témakörét. A bicskei pedofilügyre utalva úgy fogalmazott, hogy

vannak még tennivalók az áldozatok, különösen a legkiszolgáltatottabbak, a gyermekek segítése tekintetében.

Bejelentette: törvénycsomagot nyújtanak be az Országgyűlésnek, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsátásáról szóló döntés előtt hallgassák meg és vegyék figyelembe az áldozat véleményét.

Tuzson Bence még az év elején meghívta a minisztériumba Renner Erikát, aki a „lúgos orvos” néven elhíresült Bene Krisztián áldozataként lett ismert. Mint a miniszter Facebook-posztjában kifejtette: „Férjként, apaként mélyen megráz, ha valaki erőszakos bűncselekmény áldozatává válik. Egy nagyon fontos kérdéskörről beszéltünk részletesen: az elkövetőt elítélték, és jelenleg is büntetését tölti, de teljesen érthető, hogy Renner Erika vagy bárki, aki személy elleni bűncselekmény áldozatává vált, az elkövető szabadulása után fél, és nem érzi magát biztonságban.” Olyan szabályozás kidolgozásába fogtak, amely lehetővé teszi, hogy

Az igazságügyi miniszter szerint a jogszabályokon keresztül további garanciákkal kell biztosítani, hogy az áldozatnak ne kelljen félnie. A cél az, hogy a jog lehetővé tegye az elkövető megbüntetése mellett az áldozat biztonságérzetének erősítését.

Értesítés az elkövető szabadulásáról

A 2017-es büntetőeljárási törvény egyik jelentős újítása az volt, hogy

Korábban ez csak néhány szexuális jellegű bűncselekmény esetében volt így. Ezt a gyakorlatot erősítette meg a múlt év végén Makula György bv. ezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) kommunikációs igazgatója, aki a 24.hu megkeresésére közölte, hogy

a sértettet és jogi képviselőjét a törvény értelmében tájékoztatják az őt érintő bűncselekményben az elítélt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról.

Az elítélt elhelyezéséül szolgáló bv. intézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet nyilvántartásban rögzíti, és az elítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a BvOP-t, amely írásban haladéktalanul értesítést küld a sértett részére az elítélt szabadon bocsátásának időpontjáról. A bv. ezredes hozzátette: ha támadója újra felkeresi, a rendőrségtől kérhet segítséget.

(Borítókép: Tuzson Bence az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 4-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)