Döntöttek Pankotai Lili bírságáról

Az Alkotmánybíróság elutasította Pankotai Lili alkotmányjogi panaszát, így nem Alaptörvény-sértő a diáktüntetésen kiszabott pénzbírság – írja a hvg.hu.

A státusztörvény elleni, tavaly áprilisi pedagógustüntetés után a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt folytatta a résztvevők egy része a tiltakozást – Pankotai Lili kezdeményezésére, akit a rendőrség 100 ezer forint pénzbírsággal sújtott gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetése miatt.

A bírságot a bíróság is jóváhagyta, bár 40 ezer forintra csökkentette az összeget. Pankotai Lili szerint törvény által védett spontán megmozdulás történt, a bíróság ítéletét Alaptörvény-sértőnek tartotta.

Hangosbeszélőn keresztül azt mondta, hogy „gyertek velünk, és induljunk el most a Karmelitához, ahol jelenleg kordonbontás zajlik, és a már említett elnyomó, elhallgató rendszer három embert már el is vitetett a rendőrökkel”, azonban úgy véli, hogy a tüntetési cél meghatározása, a helyszínre tett javaslat, a tömeg skandáltatása nem zárja ki azt, hogy előre meg nem tervezettnek, spontánnak minősüljön a gyűlés, tekintettel arra, hogy nem volt külön szervezője a megmozdulásnak. 

„A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs jogok anyajoga” – idézte egy korábbi AB-határozatból – „a gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre”.

„Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés)” – fogalmaz a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény – a panaszos állítása szerint ő nem volt szervező: „a Várba vonulást nem lehetett előre megtervezni, mivel egy előre nem látható esemény és az arra adott rendőri reakció váltotta ki a tiltakozást”.

„A békés célú gyülekezéshez való jog gyakorlása nem függhet a hatóságok szabad mérlegelésétől” – a tanács idézte a korábbi állásfoglalást, hozzátéve, hogy vitatott esetben

az indítványozó fellépése nélkül a befejezetté nyilvánított gyűlés helyszínén lévő tömeg (akik a bejelentett gyűlés miatt voltak a Széchenyi téren), magától nem indult volna el a budai Várba, a Karmelita kolostor elé.

Pankotai Lili az Alkotmánybíróság szerint szervezőként lépett fel, részvételre buzdított, ami a gyűlés spontán jellegét már önmagában kizárja.

A sürgős (vagyis azonnali reagálású) gyűlés fogalmát is ismeri a törvény, ami azonban nem azonos a spontánnal, így feltétlenül szükséges lett volna, hogy a gyűlés megkezdésekor az indítványozó bejelentést tegyen a rendőrségnél annak érdekében, hogy azt sürgős gyűlésként kezeljék.

Ha így járt volna el, nem büntethették volna meg, azonban ezt Pankotai Lili elmulasztotta, az elmarasztaló ítélet nem ütközik az Alaptörvénybe. A testület a panaszt elutasította.

(Borítókép: Pankotai Lili 2023. április 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)