Egyre több ember életét keseríti meg a jó idő

Az enyhe időjárás miatt a régebben 8-9 hónapos allergiaszezon 10-11 hónapra kitolódik, a növényi pollenkoncentrációra érzékenyek így hosszabb ideig tünetesek lehetnek.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jelentése szerint a mogyoró és éger virágpora már február elején oly mértékben volt jelen a levegőben, hogy az arra érzékenyek szénanáthás tüneteket tapasztalhattak. Kaposvár, Pécs, Szekszárd és Veszprém környékén már ebben az időszakban magasabb volt az említett növények pollenkoncentrációja. Február közepétől már a ciprus-/tiszafafélék pollenje is megjelent a levegőben, márciustól még intenzívebben a nyárfa virágporával együtt okozhat panaszokat az allergiával küzdők számára.

Emiatt tüsszöghetünk most

Bár az országban jelentősen visszaesett február 26. és március 3. között a légúti betegségek száma, de még mindig 250 ezer felett van azok száma, akik valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés miatt fordultak orvoshoz, ugyanakkor már az adott héttől nem éri el a járványos szintet sem az RSV, sem a koronavírus, sem pedig az influenza terjedése. Mint ahogy korábban megírtuk, ahhoz, hogy ezen betegségek gyakorisága a járványküszöb alá süllyedjen, a víruskutató szerint legalább két hétig tartó, nappali 15 Celsius-fok feletti hőmérséklet szükséges.

A korai pollenszezonnal orrfolyásos, tüsszögéses, kötőhártya-gyulladásos panaszaik most allergiára is utalhatnak, ha nem kíséri láz vagy hőemelkedés. Egyre többeknél fordul elő túlérzékenységi reakció, ami Magyarországon a becslések szerint legalább 3 millió embert érint, a lakosság 20 százaléka pedig a levegő bizonyos pollenkoncentrációjára tapasztal szénanáthás panaszokat. Temesszentandrási György allergológus hangsúlyozta, hogy úgynevezett multifaktorális – többtényezős – kórképről van szó, amit a genetikai adottság mellett az egyén immunrendszerének állapota és a környezeti tényezők befolyásolnak.

Családi örökség

Az öröklött hajlam egyértelműen szerepet játszik. Kutatások már több mint ötven gént azonosítottak az allergia hátterében, s ez magyarázza a családi halmozódást is. Ha mindkét szülő ilyen kórképre hajlamos, gyermekük esélye allergiás kórképre lényegesen nagyobb

– fogalmazott a belgyógyász.

Egy szülő esetén a 25–30 százalékot, míg két allergiás szülő esetén már a 75 százalékot is elérheti annak valószínűsége, hogy a gyermeknél is jelentkezik az allergiás betegség valamelyik formája. A szakorvos megjegyezte, hogy az örökletes tényezőkön ugyan nem lehet változtatni, de ilyen esetekben is eltérő lehet, hogyan tudunk megbirkózni vele, az egyén immunrendszere ugyanis jelentősen befolyásolja a fogékonyságot. „Bizonyított tény, hogy azok, kik hosszabb ideig részesültek anyatejes táplálásban, sokkal kevésbé hajlamosak ilyen jellegű megbetegedésre” – emelte ki az immunológus.

Higiéniai hipotézis

Az allergia jelentős növekedésében szerepet játszhat a higiéniahipotézisnek nevezett magyarázat is. „Szervezetünkben számos fehérvérsejttípus gondoskodik védelmünkről, egyik altípusuk a T helper 1 és 2 sejtek, az allergiás kórképekben az utóbbi válik dominánssá. A fertőző betegségek a T helper 1-es sejtek válaszát váltják ki, a fejlett országokban típusos életforma, az antibiotikumok előnyös elterjedésével az infektív kórképek csökkenése a 2-es válasz felerősödését okozza” – magyarázta a szakorvos, hozzátéve: a felesleges antibiotikumos kezelések és a túl steril környezet nem támogatják immunrendszerünket.

Környezeti tényezők 

Környezeti tényezők is közrejátszhatnak a betegség kialakulásában, különböző klinikai kórképet jelent, hogy mely allergénekre milyen típusú túlérzékenységgel reagál az illető.

Az allergiák típusai

1. Légúti allergiák: szénanátha, allergiás asztma, foglalkozási tüdőbetegségek
2. Táplálkozási allergiák
3. Bőrgyógyászati allergia: heveny vagy krónikus csalánkiütés, ekcéma, kémiai irritánsokra kialakuló kontakt dermatitisz
4. Gyógyszerallergiák
5. Rovarméreg-allergiák

Temesszentandrási György szerint a mai nemzedéknek nehezebb elkerülni az allergéneket, mivel minden korábbinál gyorsabban változik környezetünk.

Míg 1930-ban évente 1 millió tonna vegyi anyagot gyártottak, mára ez a mennyiség százezer különféle formában meghaladja a 400 millió tonnát. A laboratóriumokban milliószámra állítanak elő új vegyi anyagokat, s bár ezek túlnyomó többsége nem kerül forgalomba, évente mégis 4-5 ezer, új molekulát tartalmazó készítmény piacra kerül. „Ezekről a megelőző klinikai vizsgálatok során nem feltétlenül derül ki, hogy hosszabb távú használatukkal milyen késői reakciót okozhatnak” ‒ fűzte hozzá az allergológus. Megjegyezte: a kontaktallergia minden bizonnyal egyidős az emberiséggel.

Már a görög mitológiában Héraklész történetében is olvasható, mikor az általa megölt Nesszosz vérével átitatott gyapjúinget később magára ölti, ahol a szövet éri, tűrhetetlen égő fájdalom jelentkezik. Ez okozza a hős halálát is, aki a fájdalmat nem tudja elviselni, ezért máglyán elégeti saját testét.

A szakorvos szerint elképzelhető, hogy súlyos kontaktallergia okozta Héraklész vesztét, az ókoriakhoz képest a mai ember még nehezebb helyzetben van a túlérzékenységi reakciókat illetően, mivel újabb anyagok okozta kihívással kell szembenéznünk.

Amerikából hoztuk a parlagfüvet

Amerika felfedezéséig nem is hallottunk a parlagfűről. Tudományos nevét Carl von Linné adta 1753-ban, az Amerikában őshonos növény akkor még európai mezőkön ismeretlen volt. Linné a faj leírását valószínűleg az Amerikából kapott herbáriumi példányok alapján végezte el.

A parlagfű elterjedése Európában a 20. század elején kezdődött. A különböző parlagfűfajok magjai minden bizonnyal a gabona importjával hajón kerültek át Észak-Amerikából Európába. A kikötőkből egyéb szállítmányokkal elterjedtek a kontinensen, például Rijekából és Horvátországból a Dunántúl felé, Triesztből és Genovából Észak-Olaszország felé, valamint Marseille-ből a Rhône völgye felé.

Napjainkban ez a parlagfűvel leginkább fertőzött három régió Európában: a Rhône völgye, Észak-Olaszország, és az összes közül a legfertőzöttebb a Kárpát-medence.

Magyarországon a parlagfüvet először Orsovánál észlelték a 20. század elején. Nálunk a parlagfű egyik ismert elnevezése: „szerb fű”, mely egyúttal származási helyére is utal. Az 1920-as évektől a faj fokozatosan – 30 éven belül – az egész Alföldön, majd a Dunántúlon is elterjedt. A Kárpát-medence éghajlatváltozásához – riválisaival szemben – kiválóan alkalmazkodott. Ma az egész országban megtalálható, és a legnagyobb példányszámú kártevő gyomnövénnyé vált.

„Míg 1968-ban még egyetlen parlagfűpollent sem találtak pollencsapdát működtető kutatóink, a 90-es évek végére már a világ legmagasabb pollenkoncentrációját mérték. Mivel virágzása hosszan elnyúló, évente 90-125 napon át van pollen a levegőben. 45-60 olyan nap van, mikor értéke az allergiás határérték feletti” – jegyezte meg a szakorvos.

Temesszentandrási György azzal zárta: nem meglepő, hogy az allergiás esetszámok egyre nőnek, ugyanis nehéz alkalmazkodnia szervezetünknek a változó környezeti kihívásokhoz.

(Borítókép: Angelika Warmuth / picture alliance / Getty Images)