Ki kicsoda a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen?

Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje, a Diákhitel Központ korábbi vezetője Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit lemondása után először a Facebook-oldalán, majd több interjúban, valamint egy általa szervezett demonstráción fogalmazott meg kormánykritikus üzeneteket, majd pártalapítási szándékát is bejelentette. Kedd reggeli cikkünkben összegyűjtöttük az azóta történteket. Magyart múlt héten szerdán hallgatták meg tanúként a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen, ahova jogi képviselői, többek között Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter is elkísérték. Meghallgatása után három állítást fogalmazott meg a Völner–Schadl-ügyről:

• Schadl György Rogán Antal propagandaminiszter embere volt.
• A kormány már a meggyanúsítás és az őrizetbe vétel előtt tudott arról, hogy büntetőeljárás és titkos megfigyelés zajlik, és erről Völner Pált is tájékoztatták. „Azt, hogy konkrétan ki mit tudott, és ki kit tájékoztatott, nem tudtam elmondani.”
• Rogán Antal és/vagy Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták, átírták, megmásították az ügyészségi iratokat.

Az ügyészség képtelenségnek nevezte, hogy „a megnevezett ügyben bizonyítékot tartott vissza, vagy bárki az ügyészségen lévő bizonyítékot semmisített volna meg”. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn hivatalos állásfoglalást adott ki az ügyben.

Polt Péter legfőbb ügyész, aki „nem ura a helyzetnek”

A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen a Völner–Schadl-ügy nyomozati szakaszáról beszélget a Diákhitel Központ korábbi vezetője volt feleségével, Varga Judittal, ahol szóba került Polt Péter neve is. Az egykori igazságügyi miniszter azt állítja, hogy „ez egyértelműen azt mutatja, hogy ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek”.

Polt Péter az ELTE Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. Később visszatért alma materébe, 1983-ban az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének tanársegédje lett, három évvel később adjunktusa. Itt ismerkedett meg a Fidesz alapítóival, akikre már itt felfigyelt, és később közelebbi kapcsolatba került velük. 

Olyannyira, hogy 1993-ban belépett a pártba, az 1994-es választásokon a Fidesz képviselőjelöltje volt. A közvélemény-kutatások akkoriban 20 százalék körülire mérték a Fidesz támogatottságát, és mivel Polt Péter a 17. helyen volt az országos listán, bejuthatott volna a parlamentbe – a Fidesz azonban ennél kevesebb szavazatot kapott, így Polt nem lett képviselő. 1995-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese lett, ekkor kilépett a pártból. 2000-ben legfőbb ügyész lett, mandátuma 2006-ig tartott – már ekkoriban is sok kritikát kapott, amiért a Fidesznek kényes ügyekben nem indult eljárás, vagy azok eredmény nélkül megszűntek.

2010-ben a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme után újra megválasztották legfőbb ügyésznek, a jogszabály-módosítás után mandátuma ezúttal már kilenc évre szólt. Kis János jogerősen pert nyert ellene, amikor arról írt 2010-ben az Élet és Irodalomban, hogy Polt „előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be”. Polt akkor jó hírneve megsértése miatt perelt, de végül a bíróság nem neki adott igazat.

Második terminusában is hasonló kritikákat kapott, az Átlátszó írta meg néhány éve, hogy 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárásokat, mint korábban. A Legfőbb Ügyészség több olyan ügyben is megszüntette az eljárást, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált. 2018-as parlamenti felszólalásában, amiben az ügyészség munkáját értékelte, azt mondta, azért nőtt a korrupció Magyarországon, mert az ügyészség eredményesen harcol. 2022-es beszámolójában már óvatosabb volt: úgy fogalmazott, nehéz megállapítani, hogy 2022-ben azért nőtt ismét hosszú évek után a bűncselekmények száma, mert ténylegesen többet követtek el, vagy mert eredményesebb volt a felderítés.

„Dani menjen át az ügyészségre”

A Magyar Péter által közölt hangfelvételen Varga Judit említ egy bizonyos Danit, alább a beszélgetés leirata vele kapcsolatban:

Magyar: A Schadlről, hogy aaa… azt mondtad…, hogy elkezdtél valamit mondani, hogy a Rogán mondott valamit, ami olyan furcsa volt, de hogy mondod, hogy tanácsolt valamit, hogy mit nem kell csinálni, vagy hogyan kell, csak akkor pont elmentem. 

Varga: Csak annyi, hogy Dani menjen át az ügyészségre, és kérdezze meg, hogy milyen […]

Innentől Dani nem kerül szóba a beszélgetésben, de a feladata az volt az elmondottak alapján, hogy ellenőrizze az ügyészségnél lévő jegyzőkönyveket, hogy azokból valóban eltávolították-e a később említett részeket. A szövegkörnyezet alapján Hódos Dániel, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter kabinetfőnöke lehetett a felvételen említett Dani. Hódos többször feltűnt Varga Judit mellett, például egy 2021-es soltvadkerti látogatáson.

Martonovics Detti, a „kihúzató”

A felvételen teljes névvel, illetve becenévvel elhangzik Martonovics Detti, azaz Martonovics Bernadett neve. Varga Judit és Magyar Péter beszélgetése így hangzott a kedden napvilágot látott felvételen:

Magyar: De erre mondta a Martonovics Detti (Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának akkori vezető kormányfőtanácsosa – a szerk.), hogy semmi rossz, de kihúzattak dolgokat…

Varga: Persze, magukat kihúzatták, a Martonovics Detti…

Magyar: Az eredeti doksiban, vagy csak ami megjelent? 

Varga: Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de ezt nem mind tartották be.

Martonovics Bernadett az Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának akkori vezető kormányfőtanácsosaként dolgozott. A 444 felidézte vele kapcsolatban, hogy pozíciója miatt rendszeres kapcsolatban állt Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar volt elnökével, aki azt is megemlítette neki, hogy ki akart rúgatni egy bírót, Martonovics a lap kérdésére viszont azt állította, hogy nem emlékszik ilyenre, legfeljebb „sztorizás” lehetett.

Martonovics Bernadett végrehajtójelölteket is vizsgáztatott, az általa elnökölt bizottság engedte át Schadl egyik emberét, majd a nyomozati iratok tanúsága szerint telefonon méltatlankodott, hogy „minden rendben van, de ez egy katasztrófa volt”. 

(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)