Robotok segítik a gyerekek gyógyulását a Bethesdában

Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója elmondta, hogy 2007 óta működtetnek rehabilitációs osztályt az intézményben. Abban az időszakban ugyan jelentősen csökkentették az ágyszámot, de a pulmonológiai részleg átalakításával a súlyos, főként központi idegrendszeri károsodásban, égési sérülésektől szenvedő betegek gyógyulását rehabilitációs osztály megnyitásával segítették. Itt több szakorvos, olyan multidiszciplináris team dolgozik, amelyben megtalálhatók gyógytornászok, mozgásterápiás szakemberek és logopédusok.

A robottechnológiás centrumot ennek kibővítéseként hoztuk létre. Az épülettel szemben elhelyezkedő irodát a Városliget Zrt.-től erre a célra kaptuk meg. Februárban hét géppel kezdődhetett meg a gyermekek gépek által segített terápiája

– fogalmazott a főigazgató, hozzáéve, hogy ez nem helyettesíti a hagyományos rehabilitációs ellátást, a kettő komplex alkalmazásának van plusz hozadéka. 

A hét készülék az alsó és felső végtagok, a kar és a csukló mozgatását fejleszti digitális játékokkal. „A gyermekek nem klasszikus kórházi térben nagyobb kedvvel folytatják a terápiájukat, könnyebb koncentrációra bírni őket, amellett, hogy a szakemberek is folyamatos visszajelzést kapnak a szükséges finomhangolásról”– részletezte az Indexnek a gyermekkórház igazgatója.

Csohány Ágnes, a rehebilitációs osztály osztályvezető főorvosa megjegyezte, hogy csak a járóképesség fejlesztésére egy fajta lábemelést egymás után hatvanszor kell megismételni, a gyermekek pedig rosszul tűrik a monotonitást, de a videójátékokkal szívesen játszanak. A főorvos lapunknak elmondta, hogy testalkattól függően akár 6-7 éves kortól meg lehet kezdeni a robotterápiát. A koraszülöttek stroke utáni fejlődésneurológia lemaradását illetően nagy eredményeket várnak a módszertől.

A rehabilitációs szakorvos dönti el, hogy kik részesülhetnek a robotterápiában. Az indikációk szerint többek között a figyelemzavar és az adott felületeket érintő bőrprobléma, sérülés, illetve az akut lázas betegség is kizáró ok. A szakorvos tájékoztatása szerint egyes eszközök használata egymásra épül, a blokkterápiában 10-12 egyórás alkalom van, akkor a leghatékonyabb, ha hetente 2-3 foglalkozáson vesz részt a gyerek. „A járás újratanulásakor fél óra alatt 20-25 lépést, vagyis egy folyosóhosszt tud megtenni a gyermek járókerettel, miközben a terapeuták igazítják a lábát. A géppel viszont akár ezer lépést is meg tud tenni ugyanezen idő alatt”– ismertette az Indexszel Csohány Ágnes. Hozzátette: munkájuk lezárásának egy fontos része, hogy hova kerülnek vissza a gyerekek. A környező oktatási intézményekkel jó kapcsolatot ápolnak, többen a Mozgásjavító Általános Iskolában és Gimnáziumban tanulnak a terápia után, ahol folytatódik fejlesztésük.

Kiss Fanni mozgásszervi rehabilitációs szakorvosjelölt elmondta, hogy eddig csak magánintézményben, illetve az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben voltak ilyen robotterápiás eszközök, amelyek testsúlyra vannak kalibrálva, fejlettségi szintjük alapján néhány gyermek tudta csak ezeket használni egyedi méltányosság alapján. A Bethesda új technológiás készülékeinek egy része valódi robot, azaz motorjukkal önálló mozgásra képesek, a beteg izomerejének használata nélkül, de tartozik még a rendszerhez kiterjesztett valósággal kibővített technológia is. Ezekkel személyre szabott terápiák valósíthatók meg, mivel a szoftver az adatokat is képes rögzíteni, így a beteg fejlődése lekövethető, a terápia eredményessége pedig kielemezhető. 

Több szakirodalom szól arról, hogy hogyan lehet használni a robotterápiát gyermekeknél, a gyakorlati alkalmazásról most fognak protokollt kialakítani. Akár egyszerre is használhatnák különböző betegek az eszközöket, a szakorvosi kapacitás függvényében, jelenleg négy mozgásterapeuta van erre kiképezve, de a kórház tájékoztatása szerint bővíteni fogják az ehhez szükséges kompetenciákkal rendelkezők számát.

„A fejlett technológiáknak a gyógyító terápiákban számos előnye van, a személyre szabott kezelés a motoros funkciók javításában, az izomerő-mozgástartomány növelésében, illetve a mozgáskoordináció fejlesztésében is hatékony szerepet játszik. A rehabilitáció célja, hogy a lehető legjobb életminőséget biztosítsa a mozgásukban, és/vagy egyéb képességeiben korlátozott gyerekeknek és családjuknak”– értékelte Velkey György János. Lapunknak megjegyezte, azt eddig is tapasztalták, hogy kihívást jelent lekötni a digitális világban szocializálódott gyermekek figyelmét és érdeklődését, „a videójátékokkal összekötött robotterápiával ez orvosolható”.

A centrumátadón a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ helyettes országos tisztifőorvosa Surján Orsolya is jelen volt, aki az Indexnek úgy fogalmazott: a népegészségügy a betegség terheinek csökkentését helyezi fókuszba, a rehabilitációk ezt a célt szolgálják, az innovatív eszközök pedig ezt a folyamatot segítik, a gyermekkórház mellett több terápiás centrum is lehetőséget kapott EFOP-támogatással ilyen eszközök beszerzésére. „A rehabilitációval a lehető legjobb állapotot kívánjuk elérni annak érdekében, hogy ezek a gyermekek felnőttként a társadalom hasznos tagjaivá váljanak és egészséges életmódot tudjanak folytatni”– tette hozzá. 

(Borítókép: Bethesda Kommunikáció)