Tényleg megtörténhet, hogy kihúznak bizonyos részeket az ügyészségi iratokból?

Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje azt állította, hogy az ügyészségen átírták a Völner–Schadl-ügy iratait. A Diákhitel Központ korábbi vezetője ezt egy olyan hangfelvétellel igyekszik alátámasztani, amelyen ő és volt felesége hallható, ennek leiratát itt olvashatja.

A Központi Nyomozó Főügyészség közleményben reagált a felvételre, ebben úgy fogalmaztak, hogy „helytálló az a hangfelvételen szereplő megállapítás, amely szerint dr. Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget. A legfőbb ügyész vezeti és irányítja Magyarország Ügyészségét, ahol a törvények uralma érvényesül.” Az ügyészség pedig „valamennyi, a felvételen és dr. Magyar Péter tanúkihallgatásán elhangzott állítást elemzi, értékeli, és további bizonyítási cselekményeket végez”. Hozzátették, hogy az ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nem csupán jogi, hanem fizikai képtelenség, és valamennyi, az ügyészségen megjelenő adat és annak sorsa keletkezésétől kezdve dokumentálva van.

Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a témában, amelyen leszögezte: az ügyészségén nincs olyan adat, ami a süllyesztőben eltűnik, minden egyes adatnak, iratnak nyomon követhetőnek kell lennie, ráadásul a bizonyítékok kitörléséhez nemcsak az iratokat, hanem az ügyészek memóriáját is törölni kellene.

„Gyakorlatilag lehetetlen”

Hack Péter arra a kérdésünkre, hogy eltüntethetők-e bizonyítékok ügyészségi iratokból, kifejtette:

Nem, gyakorlatilag lehetetlen. Egyrészt az iratok már nem írógéppel készülnek, mint harminc évvel ezelőtt, hanem számítógépen, tehát utólag ellenőrizhető, hogy milyen módosítások történtek. Ahogy egy cégnél, úgy az ügyészségen sem lehet nyom nélkül eltüntetni iratokat, mert a számítógépből visszanyerhetők. Az is látható, hogy kik jártak bent az ügyészségen, sőt, azt is ki lehet deríteni, hogy kik voltak telefonos kapcsolatban az ügyészekkel. Nem mondom azt, hogy semmilyen körülmények között nem tud eltűnni egy irat, de minimális a valószínűsége.

A jogtudós lapunknak azt is elmondta, „az, hogy a nyomozás során begyűjtött adatokból mit használnak fel, mit tesznek a vád tárgyává, attól függ, hogy mit látnak bizonyíthatónak. A törvény azt írja elő, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényt nem lehet a vádlott terhére értékelni. Ha az ügyész bizonytalan, két választása van: vagy vádat emel és kockáztatja, hogy felmentik ebben a vádpontban a vádlottat, ezzel pedig a vád többi részének hitelt érdemlőségét is aláássa, vagy nem teszi a vád részévé, mert nincs elég adat a megalapozott gyanúhoz.”

Hack Péter leszögezte: „Ha meggyanúsítottak valakit, de nem tudják bizonyítani, akkor bizonyítottság hiányában megszüntetik az eljárást, ennek ugyanúgy megvannak a dokumentumai az ügyészségen. Vannak kihallgatási jegyzőkönyvek, vizsgálják a bűncselekmény gyanúját megalapozó körülményeket, meg kell nézni, hogy rendelkezésre áll-e elegendő tény. Ha nem, akkor nincs további teendő. Az igazságszolgáltatás még mindig nem úgy zajlik, hogy a közvélemény Facebook-lájkok segítségével dönt egy bűncselekmény gyanújáról.”

(Borítókép: Magyar Péter a Fővárosi Nyomozó Ügyészség épülete előtt 2024. március 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)