Navracsics Tibor kimondta: Tömegével megy át a képzett munkaerő Ausztriába és Németországba
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Navracsics Tibor kiemelte, hogy a főváros fejlettsége 2022-re elérte az Európai Unió átlagának 156 százalékát a 2004-es 129 százalékról, a Budapesten kívüli régiók ugyanakkor sokkal mérsékeltebb ütemben zárkóznak fel.
Példaként említette, hogy a Dél-Dunántúl, az Alföld, Pest vármegye és Észak-Magyarország felzárkóztatandó területek, míg korábban az Észak-Dunántúl dinamikusan növekvő régió volt, ugyanakkor mostanra ott is megtorpanás látható.
A miniszter jelezte, hogy elindítanak egy, a Dél-Dunántúlra vonatkozó nagytérségi fejlesztési programot, mert az elmúlt 30 évben ez a terület volt az, ami a magyar régiók között is a legrosszabb növekedési trendet mutatta.
A Dél-Dunántúlra oda kell figyelni, de közben nem szabad elfelejteni az észak-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a középdunántúli régiót, mert teljesítményük látszólag figyelemre méltó, ugyanakkor évek óta egy helyben toporognak, nincs dinamikus növekedés ezeken a területeken
– hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Kitért arra, hogy a Nyugat-Dunántúlon mindennapi probléma a munkaerő elvándorlása.
A képzett és a kevésbé képzett munkaerő is tömegével megy át Ausztriába vagy Dél-Németországba, mert magasabbak a fizetések és jobbak a munkakörülmények. Ha erre nem találunk választ, akkor az Észak-Dunántúl nagyon rövid időn belül bajban lesz, annak ellenére, hogy kiváló potenciállal rendelkezik a növekedéshez
– fogalmazott.
A városfejlesztési politikát is át kell gondolni
A miniszter úgy látja, a másik esetleges kudarclehetőséget a meglévő belső perifériák, a városhiányos térségek jelentik. Egy város a térségében gazdasági motor, de Magyarországon nagyon sok olyan, városi címet viselő település van, amelynek nincs térségi szerepe. Navracsics Tibor szerint meg kell vizsgálni, hogy hol vannak városhiányos térségek, és át kell gondolni a városfejlesztési politikát.
A miniszter kifejtette: a következő 20 évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, de bízik abban, hogy ezt követően megindul egy dinamikus felzárkózási folyamat, és különösen fontosnak tartja annak elérését is, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
